tételbank

MAGYAR KÖZÉPKOR

1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 

2. A honfoglalás

3. Géza fejedelemsége, Szent István államszervező tevékenysége 

1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

Ábrák a témához :

Száray Miklós: Történelem I.

- A magyarság kialakulása és vándorlása (207. o.)

- Feltételezett magyar őshazák (210. o.) 

1. Az eredet kérdése

Napjaink tudományos elméletei szerint a magyarság

- finnugor származása, vagy

- a török származása mellett vannak érvek.

2. A vándorlás
A finnugor elmélet szerinti a magyarság őstörténte, vándorlása a következő:

- Kr. e. V. - III. évezred az urali kor. Az Ural-hegység és Nyugat-Szibéria környékén, erdős, mocsaras területen éltek őseink. Az életmód a késő paleolit színvonal körüli lehetett: halászat-vadászat-madarászat volt a jellemző. Valószínűleg a túlnépesedés lehetett az oka az innen való elvándorlásnak.

- Kr. III.-II. évezred a finnugor kor. Ekkor az Ural-hegység két oldalán telepedtek le, szintén erdős-mocsaras területen. Neolit szintű, anyajogú társadalomban éltek (matriarchátus). Szintén a vadászó, halászó, madarászó életmód a jellemző. Szintén relatív túlnépesedés következett be. A finn-permi csoport kivált, nyugatra húzódtak.

- Kr. e. II. - I. évezred/500 körüi kor az ugor kor. Őseink az Ural keleti oldalán éltek. Bronzkori szintű, apajogú társadalomban éltek. Kr.e. 1300 körül felmelegedés történt, iráni népekkel is kapcsolatba kerültek, így megkezdődött a földművelés, állattenyésztés. Kr. e. 800 körül lehűlés történt, hogy a földművelést és állattenyésztést tartani lehessen, a magyarok délre, a füves pusztákra indultak, így kiváltak az ugor közösségből.

- Kr.e. 500- Kru. u. 500 a sztyeppei vándorlások időszaka az eurázsiai sztyeppeövezetben. Ez már a vaskori kultúra szintje. Nomadizálás, nagyállattartás jellemző az életmódra.

- 500-750/800körül Magna Hungariában éltek, másnéven Baskíriában (Dél-ural és a Volga között). Szintén vaskori kultúra. Az állattenyésztésen kívül megjelent a földművelés is. Külső támadás miatt a magyarok egy csoportja a Kaukázushoz vonult, őket hívják szavrád magyaroknak.

- 750-/800-850 körül a Don-Donyec-Azovi tenger térségében, a Kazár Birodalom szomszédságában, Levédiában éltek őseink. A kazároktól vették aát a kettős fejedelemség szokását (kurszán/kende = szakrális fejedelem, gyula =politikai, katonai fejedelem), a társadalom 7 törzsre tagolódok (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). 8. törzsként a Kazár Birodalom lázadó törzse, a kabarok csatlakoznak a magyarsághoz. Fő tevékenységük az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is. A népvándorlás, besenyő támadás miatt nyugatabbra húzódnak.

- 850-honfoglalásig Etelközben élnek (Szeret-Prut-Dnyeszter-Bug-Dnyeper folyók vidéke). Itt kötik meg a törzsfők (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) az ún. vérszerződést. Katonai segédnépként portyázásokban vesznek részt zsákmányért, például bizánci, bolgár szövetségben. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak. Míg a fősereg Árpád vezetésével a Kárpát-medencében tartózkodik, a besenyők rátörnek Etelközben maradottakra (etelközi vész), ez váltja ki a honfoglalást.

____________________________________________________________

                                     2. A honfoglalás 

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem I.

- a Kárpát-medence a honfoglalás előtt (212. o.)

- a honfoglalás (214. o.) 

- a honfoglalás előtt is éltek itt különféle népek (lásd a szóbeli tételben)

- A Kárpát-medencében 862 körül jelentek meg, ezután többször visszatértek hol morva, hol frank szövetségesként harcolva.

- 894-ben elhunyt Szvatopluk morva fejedelem (morva fedelemség: a mai szlovákia és Észak-Dunántúl területén helyezkedett el), a morva állam szétesett, hatalmi vákuumhelyzet alakult ki.

- a honfoglalás közvetlen okai:

a) egy kelet felől induló népvándorlás a magyarokra zúdította a besenyőket, miközben a bolgárokkal is harcoltak

b) mivel a magyarok vereségeket szenvedtek, etelközi szállásterületükről tovább kellett indulniuk nyugati irányban.

- a honfoglalás menete: nem tudjuk pontosan, hogyan zajlott le (!). A mai álláspont szerint két szakaszban:

I. szakasz (894/95-898 között: valószínűleg a Vereckei-, a Tatár-hágón és az erdélyi hágókon keresztül vonultak be a Kárpát-medencébe. Innen a Garam-Duna folyók vidékéig szállták meg a vidéket.

A II. szakasz 899-907 körül lehetett: először a morvákra (900), majd a bajorokra (901-907) támadtak a magyarok, és elfoglalták a volt Pannónia területét is. 907-ben a pozsonyi csatában legyőzték a bajorokat, ezzel a teljes Kárpát-medencét megszerezték, a honfoglaló harcok befejeződtek.

____________________________________________________________

3. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja (lásd szóbeli tételek között) 

 _____________________________________________________

4. Géza fejedelemsége, Szent István államszervező tevékenysége

I. Géza fejedelem (772-997) 

a) belpolitikája 

- Taksony fejedelem fiaként örökölte a hatalmat

- központosította a fejedelmi hatalmat

- felismerte a kalandozó hadjáratok kudarcát, azt, hogy be kell illeszkednie a magyarságnak a keresztény-feudális államok sorába, vagy különben a hittérítés ürügyén beolvasztják a nagy birodalmak a magyarságot (Németrómai Császárság, Bizánci Birodalom)

• a korábbi Kalocsa helyett Esztergomot tette fejedelmi székhelynek
• megtörte a nemzetségfők-törzsfők hatalmát
• feleségül vette fő riválisa, az erdélyi Gyula lányát, Saroltát (István anyja), akit így szövetségesévé tett
• a hadseregben kiemelt szerepet kaptak a főleg német nehézfegyverzetű lovagok, rájuk támaszkodott

b) külpolitikája

- követeket küldött I. Ottó németrómai császárhoz, hittérítő papokat és lovagokat kért, őmaga is megkeresztelkedett (bár megtartotta pogány szokásait is, fiát, Istvánt a kereszténységben neveltette)

- a béke érdekében lemondott Lajtán-túli területekről

- a környező államokkal dinasztikus kapcsolatokat alakított ki a szövetségesi jó viszony érdekében: lányait Vitéz Boleszláv lengyel uralkodó, Orseoló Ottó velencei dózse, ill. a bolgár trónörökös vette feleségül, fia, István pedig a bajor Gizellát kérte meg

II. I. Szent István uralkodása (997-1000-1038) 

 - kb. 975 körül születhetett, 996-ban vette feleségül a bajor Gizellát

a) az utódlás kérdése

 - Géza fejedelem halála (997) után a primogenitura (=elsőszülütt fiú örökségi joga a hatalomra) elve szerint követte apját a fejedelmi hatalomban

- a szenioriátus ősi elve szerint a fejedelmi család legidősebb, uralkodásra alkalmas és nemzőképes tagja, Koppány lett volna az örökös, aki fellázadt, és Sarolt veszprémi vára ellen vonult (veszprémi csata). István a német lovagokra támaszkodva legyőzte őt, a lázadást megtorolták, Koppány testét felnégyelték.

b) a koronázás

 - koronát kért és kapott III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa jóváhagyásával.

- 1000. dec. 25-én, vagy 1001. január 1-jén koronázták meg, és egyúttal az ország szent olajjal felkent főpapja is lett

b) a központosított királyi hatalom megteremtése, a törzsfők legyőzése

 - katonai erővel, hittérítők segítségével és házassági politikával szerezte meg a tényleges hatalmat a Kárpát-medence egésze felett

- 1003-ban az erdélyi Gyula (nagyapja) harc nélkül megadta magát, behódolt

- a Mátra-vidéken élő Aba Sámuel (kabar törzsfő) feleségül vette István egyik húgát

- a Körös-vidéki Vata látszólag megtért, elfogadta István királyságát

- a Maros-vidék urát, Ajtonyt hadjárattal győzte le (1008 v. 1028), maga Ajtony is életét vesztette

c) István király államszervező tevékenysége

- a vérségi alapú törzsi szerveződés helyett megkezdődött a területi közigazgatás kialakítása, a vármegyék szervezése

- a vármegye egybefüggő terület, élén a megyésispánnal, aki a királyt képviselte a területen. Feladatai: 1. adóbeszedés (kétharmada a királyt, egyharmada az ispánt illette feladatai ellátására) 2. bíráskodás 3. szükség esetén hadbe vezette a megye csapatait

- István halálakor kb. 30-45 között lehetett a vármegyék száma

- kialakította a királynak alárendelt katonai szervezetet. A királyi haderő a királyi várakban (kb. 72 körül) állomásozott. A várak vezetői a várispánok voltak, a tiszteket várjobbágyoknak nevezték. A várakhoz tartozó szórt rendszerű várbirtokon a várnépek dolgoztak, akik háború esetén közlegényként tevékenykedtek.

- kialakult a királyi udvari szervezet, udvartartás. Mivel a gazdálkodás szintje még naturális, az önellátó gazdálkodás volt, azért a királyi udvar vándorolt az országban (elszállásolás), és az egyes királyi udvarházakban felhalmozott élelmiszert  fogyasztotta, majd továbbállt.

- a királyi tanács segítette a király uralkodását, az esztergomi érsek és a nádorispán (=a királyi udvar ispánja) volt a két legtekintélyesebb tagja.

d) egyházszervezés

- az államszervezéssel párhuzamosan folyt, törvények szabályozták

- 1001-ben alapította az esztergomi érsekséget (Radla, Asztrik, majd Gellért volt az érseke). Kalocsán szintén érsekség alapult, továbbá 8 püspökség (veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari, erdélyi), ezek működését a király birotkadományokkal segítette

- kolostorok jöttek létre. A pannonhalmi bencés apátságban térítő papokat és szerzeteseket neveltek.

- minden tíz falunak egy közös templomot kellett építenie, vasárnaponként kötelező volt misére járni (kivéve a tűz őrzőjének)

e) az önálló államiság jelei

- először alkalmi jelleggel, majd 1015 után dénárt veretett István király bajor minta szerint

- az uralkodó okleveleket adott ki (három hiteles oklevele maradt fenn)

- két törvénykönyvet alkotott István király, ezek az államalapítással, az új társadalmi berendezkedéssel, az egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazzák

f) külpolitika

- kezdetben jó volt a kapcsolat a németekkel, II. Konrád császár viszont megpróbálta hűbéri függésbe vonni az országot, ám az 1030-as katonai támadást István király elhárította.

- I. Boleszláv lengyel uralkodó támadását sikerült hárítani, rendeződtek a lengyel-magyar kapcsolatok

- Bizánc ellenezte a magyar-bolgár dinasztikus kapcsolatokat, ezért ellenséges lett a viszony, később azonban Imre herceg bizánci hercegnő felesége a kapcsolatok javulását hozta

g) trónöröklés

- Istvánnak két fia volt, Ottó korán meghalt, Imre hercegből trónörököst neveltek (hozzá írta az uralkodó híres művét, az Intelmeket, melyben az uralkodásra készíti fel fiát), de 1031-ben egy vadászbaleset következtében meghalt.

- pogány unokaöccsét, Vazult nem tartotta uralkodásra alkalmasnak, ezért húgának fiát, Orseoló Pétert jelölte ki örökösnek (aki viszont még magyarul sem tudott rendesen)

- Vazul állítólg merényletet tervezett a király ellen, ezért I. István elfogatta, megvakíttatta, három fiával (Levente, András, Béla) együtt száműzte őt az országból.

- I. István 1038-ban halt meg, I. László király szentté avattatta, ez 1083-ban meg is történt: államalapító és hittérító tevékenysége által vált szentté. 

 __________________________________________________________

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat