Ami az eddigiekből kimaradt...

1. Kultúra és művelődés (Árpád-kori, Anjou-kor emlékeinkből)

 

MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN C. TÉMAKÖRBŐL: 

2. A mohácsi csata 

3. Az ország két, majd három részre szakadása

4. A végvári élet 

5. (Erdélyi Fejedelemség virágkora): Erdély létrejötte, sajátos etnikai, vallási helyzete 

6. Mária Terézia és II. József rendeletei, a felvilágosult abszolutizmus fogalma 

7. Művelődés, egyházak, iskolák: a hazai reformáció és a barokk kulturális hatása 

 

---

1.  Kultúra és művelődés (Árpád-kori és Anjou-kori emlékek)

 

1. irodalmi emlékek

- az Árpád-korból való:

a) a Tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből, I. Andrástól

b) a Pray-kódexben maradt fenn az első magyar nyelvű prózai szöveg, halotti prédikáció, a Halotti beszéd és Könyörgés (XII. sz. vége)

c) a leuveni kódexben találtak rá az Ómagyar Mária-siralomra, ez az első, reánk maradt vers (XIII: sz. vége)

- Az Anjou-korból való:

a) Kálti Márk Képes Krónika c. műve

1. építészeti emlékek

-         az Árpád-korból való az esztergomi királyi palota belső udvara, az esztergomi vár és várkápolna, a visegrádi vár, a visegrádi lakótorony (az ún. Salamon-torony)

-         az Anjou-korban épült híres lovagvár a diósgyőri vár

-         híres román stílusú templomok: a zsámbéki, jáki, lébényi templomok, a tihanyi bencés apátság altemploma

-         híres gótikus templomok: a kolozsvári Szt. Mihály templom, a kassai Szt. Erzsébet dóm

1. szobrászati emlékek

-         az Árpád-korból származik a székesfehérvári Szt. István szarkofág, a kalocsai királyfej

-         gótikus szobor a Kolozsvári testvérek híres Sárkányölő Szt. György c. szobra (ma Prágában található)

1. ötvösművészeti, iparművészeti emlékek

- az Árpád-korból valók a koronázási ékszerek (korona, palást, jogar, országalma), Győrben található Szt. László hermája (ereklyetartó aranyportréja)

__________________________________________________________

                     2. A mohácsi csata (1526. augusztus 29.)

 

1. A mohácsi tragédiáig vezető út

a) királyok a trónon

-         1490-ben elhunyt Mátyás király.

-         II. Ulászló (Jagelló dinasztia; 1490-1516) követte a trónon. Nem elég erős uralkodó, az állam pénzügyi gondokkal küzd. 1514-ben leverte a Dózsa-féle parasztfelkelést.

-         Fia, II. Lajos (1516-26) tízévesen került a trónra. Mellette Bakócz Tamás kormányzó és egy tanács intézte az ország ügyeit.

b) török támadások

- I. Szulejmán (1520-66, a Török Bir. Fénykora) újra támad Magyarország ellen. Elfoglalta Szabácsot, majd 1521-ben bevette Nándorfehérvárt, a déli végvári vonal elesett.

c) a mohácsi tragédia

- a 20 éves uralkodó nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat

- a török támadásról tudtak a magyarok, de előkészületek a védekezésre nem történtek. A török 1526 áprilisában kezdte a felvonulást Magyarország ellen, de csak július 20-án indult el ellene Budáról a király.

- a döntő ütközetre Mohácsnál került sor 1526. augusztus 29-én

-         A magyarok fővezére Tomori Pál kalocsai érsek volt (katonailag nyilvánvalóan alkalmatlan), támadást indított a török ellen, de a magyar nehézlovasság rohama megtört, a janicsárok megsemmisítették a magyar hadsereg centrumát.

-         Menekülés közben a Csele patakba fulladt az ifjú király, meghalt 7 főpap és 28 főúr. Tomori Pál is életét veszítette. Szapolyai János, aki valószínűleg elkésve ért a helyszínre, ill. Báthori István nádor túlélte a vereséget. Kb. 15-20 ezer körüli lehetett a magyar halottak száma.

- I. Szulejmán ezután bevonult Budára, fosztogattak katonái, rabszolgákat ejtettek, majd kivonultak az országból. (A török stratégia az lehetett valószínűleg, hogy egy-egy országot több lépcsőben szálltak meg, először csak gyengítették.)

-----------------------------------------------------------------------------------------------

3. Az ország két, majd három részre szakadása

 

1. Magyarország két részre szakadása (1526-1529)

a) két politikai tábor kialakulása

- feudális anarchia uralkodott az országban, majd két politikai csoport alakult ki.

A Habsburg-pártiak Mária özvegy királyné körül csoportosultak, Pozsonyban,

a Szapolyai-pártiak pedig Szapolyai János mögé sorakoztak fel.

b) koronázások

- 1526 novemberében a fehérvári országgyűlésen a megyei követek (köznemesség) Szapolyait királlyá választotta, majd a nyitrai püspök megkoronázta (1526-1540)

- egy hónap múlva, 1526 decemberében a pozsonyi országgyűlésen Habsburg Ferdinándot (I. Ferdinánd, 1526-1564) a főnemesi réteg királlyá választotta. Testvére, V. Károly németrómai császár támogatására számíthatott, viszont nem voltak jelentős magyarországi birtokai, csak néhány magyar főúr csatlakozott hozzá (pl. Báthori István, Nádasdy Tamás). A török kiűzését várták tőle.

c) kettejük harca

- 1527-ben tört ki kettejük között a harc. Ferdinánd támadást indított Szapolyai ellen, elfoglalta Budát, majd ő is megkoronáztatta magát Székesfehérvárott. Szapolyai menekülésre kényszerült.

- 1528-ben Szapolyai szerződést kötött I. Szulejmánnal, Szulejmán segítséget ígért a Habsburgok ellen. Szapolyai török segítséggel vissza is foglalta a Tiszántúlt.

- 1529-ben I. Szulejmán hadjáratot vezetett Bécs ellen, visszavette Budát, átadta Szapolyainak, akit hűbéreseként kezelt. (Bécs elfoglalása sikertelen volt.)

Amint Szulejmán elhagyta Magyarország területét, I. Ferdinánd és Szapolyai között kiújult a harc. A megszerzett területeiken (I. Ferdinánd elsősorban: Nyugat-Magyarország, Szapolyai: Kelet-Magyarország) különálló hivatalokat állítottak fel, ezzel az ország két részre szakadt.

2. Az ország három részre szakadása (1530-1541)

- 1532-ben Szulejmán ismét hadjáratot indított Bécs elfoglalására, Kőszeg Jurisics Miklós vezetésével viszont feltartóztatta a török előre nyomulást, így ismét meghiúsult Bécs elfoglalása.

- az erősödő törökellenes hangulat nyomán 1538-ban Szapolyai és I. Ferdinánd megkötötte a váradi békét, tartalma:

-         Elfogadták az ország két részre szakadását, ill. megegyeztek arról, hogy Szapolyai halála után területei Ferdinándra szállnak majd

-         A békét nem tartották be: Ferdinánd beárulta Szapolyait a Portánál (a szultánnál), Szapolyai pedig dinasztiaalapítási (utódlási) céllal feleségül vette Jagelló Izabellát, lengyel királylányt. Egy év múlva megszületett fia, János Zsigmond.

- 1540-ben elhunyt Szapolyai János. Szulejmán elismerte János Zsigmondot Szapolyai örökösének A gyermek János Zsigmondot hívei királlyá választották, helyette anyja és Fráter György kormányozták az országrészt.

- 1541-ben Ferdinánd újabb hadjáratot indított, mert nem nyugodott bele János Zsigmond királlyá választásába. Egészen Budáig jutott, a várost ostromolta. I. Szulejmán segítségével viszont sikerült felmenteni a budai várat. Amikor a szultán is Budára érkezett, táborába rendelte János Zsigmondot, híveit, közben a török katonák békésen, csellel elfoglalták Budát, ezzel a törökök állandósították jelenlétüket az országban, az ország tehát három részre szakadt. Európát megdöbbentette ez a tény.

- Fráter György személyes felelősséget érzett az ügyben, ezért 1541-ben megkötötte I. Ferdinánddal a gyalui egyezményt (a váradi béke felújítása), de Buda visszavételét még csak meg sem kezdték.

- 1549-ben Fráter György újabb megállapodást kötött I. Ferdinánddal, vállalta, hogy átadja Erdélyt Ferdinándnak. Ezután 1551-ben Ferdinánd Erdélybe küldött egy kisebb sereget Erdély védelmére, ugyanakkor Erdély védelmére Fráter György a törökkel is tárgyalásokba kezdett. Az osztrák Castaldo vezér ezért Fráter Györgyöt árulónak nyilvánította, és alvinci kastélyában megölette.

__________________________________________________________

 

4. Végvári küzdelmek

1. új végvári vonal kialakítása

- Buda eleste, az ország három részre szakadása után (1541) új végvárvonal kiépítése vált szükségessé a török hódoltsági területek és a magyar területek között (nyugaton: Sziszek-Szigetvár-Kanizsa-Veszprém-Palota-Győr-Komárom vonala, északon: Érsekújvár-Eger-Tokaj-Szatmár vonala, keleten: Várad-Gyula-Lippa-Temesvár-Lugos-Karánsebes vonala.

- a végvárakat fel is kellett újítani: a régi keskeny, magas falakat igyekeztek lebontani, alacsonyabb, modern, olasz típusú ún. fülesbástyákból álló megerősített várfalakat építettek (a fülesbástyákon vedettebbek voltak az ágyúk). Agyaggal vagy sárral megtöltött gerendasorból, vesszőnyalábokból készült palánkvárakat is készítettek.

 

2. az 1551-1552-es török hadjárat

- mivel I. Ferdinánd és Fráter György Erdély átadásáról egyezkedtek, azért I. Szulejmán büntetőhadjáratot indított

- az 1552-es támadássorozat emelkedett ki, két irányból támadtak:

a) Ali budai pasa elfoglalta Veszprémet, Drégelyt (Szondi György védte), majd több nógrádi várat

b) Kara Ahmed másodvezír elfoglalta Losonczy Istvántól Temesvárt, majd Lippát

c) Ali és Kara Ahmed csapatai ezután egyesültek, ugyan Szolnokot még bevették (Nyáry Lőrinc védte), de szeptemberben Eger ostrománál alulmaradtak (Dobó István vezetésével, 38 napig védték a várat. A kulcsfontosságú észak-magyarországi vár magyar kézen maradt.

 

3. az 1566-os török hadjárat

- mivel 1565-ben II. Miksa rátámadt Erdélyre, I. Szulejmán újabb hadjáratot indított, végső célja Bécs lehetett

- török támogatással János Zsigmond is bekapcsolódott a harcba, Felső-Magyarország ellen indult. A törökök elfoglalták Jenő, Világos, Gyula várát, majd a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ellen vonultak. Az ostrom közben elhunyt az agg szultán (nem árulták el a rend fenntartása érdekében a török hadseregnek), majd Zrínyi kitört a várból katonáival, hősi halált haltak.

 

4. a végvári élet jellegzetességei

- a végvárakban általában több ezres, főleg magyar katonaság szolgált, belőlük kialakult a vitézlő rendnek nevezett új társadalmi réteg. Nemesek és jobbágyok egyaránt voltak soraikban.

- a vitézlő rend átmeneti társadalmi kategória a nemesség és a jobbágyság között, mivel nemesi előjogaikat igyekeztek megtartani, ill. nemesi előjogokat szerezni

- a katonáskodásért zsoldot kaptak, de a kifizetés gyakran akadozott („se pénz, se posztó")

- a zsold nélkül maradt végváriak ezért sokszor portyáztak (rabló hadjáratok), vagy igyekeztek bekapcsolódni a marhakereskedelembe, földművelésbe, kocsmáltatásba, mészárszékok fenntartásába

- a harcok szünetében pihentek, szórakoztak, portyáztak

- a kor énekes dokumentaristája: Tinódi Lantos Sebestyén

_______________________________________________________

 

           5. Erdély kialakulása, sajátos etnikai és vallási helyzete

1. Erdély kialakulása

- Fráter György 1551-es megöletése után Izabella és János Zsigmond Sziléziába menekültek, 1556-ban tértek vissza Erdélybe. Amíg II. János (=János Zsigmond) kiskorú volt, Izabella intézte Erdély kormányzását. Izabella halála után II. János és I. Ferdinánd fegyverszünetet kötöttek.

- I Ferdinánd halála után II. Miksa (1564-76) Erdélyre tört. I. Szulejmán ezért 1566-ban megtorló hadjáratra indult, de Szigetvárnál elhunyt.

- 1568-ban létrejött a drinápolyi béke II. Miksa és II. Szelim között: a) elfogadták a fennálló helyzetet (status quo-t), az ország 3 részre szakadását b) II. Miksa 30 ezer magyar arany fizetését vállalta a kezében lévő magyarországi területekért c) és megígérte, hogy nem támadja meg Erdélyt és a Moldvai Fejedelemséget.

- 1570-ben II. Miksa és II. János megkötötte a speyeri egyezményt, amely az Erdélyi Fejedelemség létrejöttét rögzítette: a)II. János lemondott a Habsburgok javára a magyar királyi címről, viszont felvette az Erdély és a Partium fejedelme címet b) fiai az örökösök, ha a Szapolyai dinasztia kihal, Erdély és Partium a magyar királyra száll.

 

2. Erdély társadalma

- kb. 800 ezer fő élt Erdélyben (kb. 550 ezer magyar és román, 180 ezer székely, 100 ezer szász) 1600 körül

- a társadalom, a politikai berendezkedés élén a fejedelem állt, ő volt az egyetlen igazi nagybirtokos Erdélyben (családi és kincstári  birtokok jövedelmét élvezte)

- a nemesség 300-400 birtokos családot jelentett, akiknek szétaprózott birtokaik voltak (híres erdélyi nemesi családok: Apafiak, Bánffyak, Báthoryak, Bethlenek, Wesselényiek stb.). A nemesség gyenge volt gazdaságilag, politikailag, országgyűlésen csak akkor vehettek részt, ha személyes meghívót kaptak

- a síkvidéken elsősorban magyar jobbágyok éltek, háborúk idején kiszolgáltatott helyzetben voltak

- a hegyvidéki területeken általában románok éltek, a háborúk kevésbé sújtották őket

3. Etnikai összetétel

a) A románok főleg hegyvidéki területeken éltek, vándorló pásztorkodást folytattak, kevesen éltek letelepült körülmények között. Kisebb csoportjuk felemelkedett és beilleszkedett a magyar nemességbe.

b) A székelyen nemzetségi társadalma a 16. századra felbomlott. Az elszegényedő, katonáskodni már nem akaró, tudó székelyek jobbágyi sorba kerültek, de régi kiváltságaikra hivatkozva igyekeztek kibújni az adófizetés alól. Bethlen Gábor ezért 1622-ben elrendelte, hogy a jobbágy sorba süllyedt székely köteles adót fizetni. Sokan ez elől elvándoroltak Székelyföldről, vagy újra katonáskodni kezdtek, kb. 15 ezer fős sereget tudtak kiállítani. Békeidőben közülük kerültek ki a fejedelmi testőrség tagjai.

c) A szászok a 16-17. században is megőrizték középkori eredetű kiváltságaikat, pl. egy összegben, közösen adóztak, maguk választhatták elöljáróikat, tisztségviselőiket, később rájuk is kiterjesztették a fejedelmi bíráskodást. Központi városuk Nagyszeben, polgármestere irányította a „szász nemzetet". Híres városaik pl. Brassó, Beszterce, Segesvár, az ország legszebb, leggazdagabb városai voltak. Gazdag kereskedők, iparosok vezették. A szász földművesek nem jobbágyként éltek.

4. Erdély vallási összetétele

-a reformáció először a szász városi polgárság körében hatott (evangélikusok, lutheránusok)

- a kálvinizmus a magyarok körében terjedt

- a székelyek nagy része katolikus maradt

- a románság megmaradt ortodox hitűnek.

- míg más országokban vallási háborúk dúltak, itt érvényesült a vallási türelem.

- 1557-ben az erdélyi országgyűlés kimondta a katolikusok és evangélikusok, 1564-ben az evangélikusok és a reformátusok, 1568-ben, a tordai országgyűlésen pedig kimondták az unitáriusok szabad vallásgyakorlását (ezek után az erdélyi ún. 4 bevett vallás: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius voltak.)

______________________________________________________________

 

6. Mária _Terézia és II. József reformjai

I.                   Mária Terézia reformjai

a)      hatalomra kerülése

-         Mária Terézia (1740-80) III. Károly leánya. Mivel fiú örököse nem született, az 1722-23-as rendi országgyűléssel sikerült elfogadtatnia a Pragmatica Sanctiót ('törvényes szabályozás'), amely kimondja a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát a magyar trónra.

b)      reformjai

1. 1754-ben merkantilista (védővám) gazdaságpolitikára épülő vámrendeletet fogadtatott el

-         az állami bevételek biztosítása, növelése volt a célja, ill. az osztrák örökösödési háborúban (1740-80) elvesztett Szilézia ipari termelésnek kiszorítása a birodalmi piacról

-         tartalma: a) a birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és piacot b) Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vámhatárt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosztást volt hivatott erősíteni

-         vámilletékek: a cseh és osztrák iparcikkek 3 %-os vámtétel mellett áramolhattak a magyar területekre, a magyar mezőgazdasági termékek 3 %-os vámtétel mellett áramolhattak az örökös tartományokba. Magyar iparcikk esetén 30 %-ra emelkedett a vámtétel összege, ill. a Birodalmon kívül szintén 30 %-os vámtétel mellett exportálhatott mezőgazdasági cikkeket Magyarország.

-         Következmények: elmélyült a birodalom két fele között a munkamegosztás. Magyarország a Birodalom „éléstára" lett, a magyar ipar csak lassan fejlődött az osztrák és cseh konkurencia miatt, Magyarország egyoldalúan agrár ország jellegűvé vált.

1. 1767-es úrbéri pátens (rendelet)

-         célja az önkényes földesúri adószedés korlátozásával a nagyobb állami bevétel megteremtése volt, ill. a jobbágyság védelme földesurával szemben (a korszakban fellendült a majorsági gazdálkodás főleg a nyugati területeken, a földesurak visszaéltek a robotoltatás lehetőségével)

-         tartalma: 1. összeírták és rögzítették a birtokállományt és birtokstruktúrát; 2. szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 külső telek járt) 3. meghatározták a jobbágytelkek után járó szolgáltatások mértékét (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 napi igás, vagy 104 nap gyalog robot) 4. rögzítették a jobbágyok jogait (úrbéres ügyeikkel a Helytartótanácshoz fordulhattak vita esetén)

-         következményei: a) enyhült a feszült földesúr-jobbágy viszony, a földesurak ezután nem szedhettek önkényesen több adót a jobbágytól, b) így stabilabbá vált az állami adók fizetése, az állami bevételek növekedtek. c) Megszilárdult a telekrendszer és a szolgáltatások rendszere (hosszú távon azonban ez rugalmatlansághoz vezetett).

1. egyéb rendeletei

-         árvaházak, ispotályok (=kórházak) létesítése

-         általános közegészségügyi szabályozás

-         rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról (eredménytelen)

1. 1777-es Ratio Educationis (oktatási rendelet)

-         célja az oktatás állami szabályozása

-         6-12 év között tankötelezettséget vezet be, központi tankönyveket, követelményeket, állami felügyeletet ír elő

-         következménye, hogy azt oktatás állami felügyelet alá került, szervezettebbé vált, viszont a tárgyi, személyi, anyagi feltételek hiánya miatt végrehajtása akadozik.

 

II.                II. József (1780-90) rendeletei

1. 1781-ből való egyházpolitikai rendeletei

-         sajtórendeletével a cenzúra jogát kivette a katolikus egyház kezéből, állami könyvvizsgáló bizottságnak adta

-         - türelmi rendeletével teljes polgári egyenlőséget (pl. hivatalviselésben) és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és a görögkeleti vallásúaknak (szabad vallásgyakorlás)

-         a zsidóság iparűzési jogot és a felsőfokú tanulmányok jogát kapta

-          felújította a placetum regium jogát (= királyi tetszvényjog), ami azt jelenti, hogy a pápai bullák kihirdetése a király engedélyétől függ (Luxemburgi Zsigmond vezette be a középkorban)

-         feloszlatta a nem hasznos, csak szemlélődő, elmélkedő szerzetesrendeket, vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániákra irányította

1. közigazgatási rendeletei

-         1784-es nyelvrendelete szerint a birodalom hivatalos nyelve a német lett

-         a birodalmat 13 körzetre osztotta, élükre királyi kormányzók kerültek, Magyarországon a vármegyei rendszert helyett 10 közigazgatási kerületet hozott létre, Magyarországot a birodalom egyik körzeteként kezelte

-         a főispáni tisztséget eltörölték, helyette a király által kinevezett alispánok irányították a körzeteket

1. társadalompolitikai és gazdasági rendeletek

-         takarékossági rendeletében megtiltotta a fakoporsóba temetést, divatellenes intézkedéseket hozott

-         1785-ös jobbágyrendeletével az egész birodalomban megszüntette az örökös jobbágyságot (röghöz kötést), eltörölte a jobbágy szó használatát, engedélyezte számukra a szabad házasodást, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást.

-         Tervezte az általános földadó bevezetését, amelyet a jövedelmük arányában a nemeseknek is fizetniük kellett volna, ezt nagy ellenállással fogadták, megvalósítására nem került sor, viszont II. József korában tartották az első népszámlálást Magyarországon.

Végeredmény: II. József rendeletei nagy ellenállást váltottak ki, sértették a különféle társadalmi rétegek érdekeit, így halála előtt a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével az összes magyarországi rendeletét visszavonta.

III.             a felvilágosult abszolutizmus fogalma

- Mária Terézia, de különösen fia, II. József ún. felvilágosult abszolutista uralkodók voltak, jelentése: elvben a „közjót" szolgálják, modernizálni akarják a birodalmat hatalmuk fenntartása, az elégedetlenség, felkelések megelőzése érdekében, ám nem egyeztetnek a rendekkel, reformjaikat rendeleti úton hozzák (II. József a „kalapos király", azaz meg sem koronáztatja magát a magyar koronával, hogy a magyar rendi alkotmány ne korlátozza őt a reformok kivitelezésében.

__________________________________________________________

 

7. Művelődés, egyházak, iskolák: a hazai reformáció és a barokk kulturális hatása források alapján

 

1. a reformáció hazai meghatározó képviselői

-          Dévai Bíró Mátyás (lutheránus, ő az első magyar ábécéskönyv szerzője), Heltai Gáspár, híres 16. századi nyomdász, fabulaíró, szépíró

-          Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius Juhász Péter a kálvinisták hazai vezetői

-          Dávid Ferenc az unitáriusok vezetője (János Zsigmond udvari lelkésze)

 2. a reformáció kulturális hatásai

-          iskolák jöttek létre Sárospatakon, Pápán, Debrecenben, Sopronban, Eperjesen, protestáns főiskola Gyulafehérvárott 1622-től (ez a város lett Bethlen Gábor korától a fejedelmi központ)

-          fellendült a könyvkiadás: Pesti Gábor lefordította a négy evangéliumot, Sylvester János lefordította a teljes Újtestamentumot 1541-ben, Károli Gáspár  készítette el a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítását (Vizsoly, 1590)

-          az istentiszteleteken magyar nyelven tartották a liturgiát (szertartást) és anyanyelven énekelték a zsoltárokat

-          a különféle irányzatok egymással szemben is türelmetlenek voltak, így fellendült a hitviták (disputa) irodalma

 3. az ellenreformáció hatásai (a katolikus egyház reagálása)

-          ugyanazokat az eszközöket vetették be, mint a protestánsok

-          Pázmány Péter esztergomi érsek lett a magyar ellenreformáció szellemi vezére, hitvitákat, hitvédelmi írásokat adott ki

-          Képezték a magyarországi katolikus papságot

-          Pázmány Péter 1635-ben megalapította a Nagyszombati Egyetemet

-          Káldi György készítette el 1626-ra az első teljes katolikus bibliafordítást

 4. az ellenreformáció stílusa, a barokk Magyarországon

-          jezsuita templomok épültek pl. Nagyszombatban és Kassán főúri támogatással

-          híres kastélyok épültek fel (pl. a kismartoni és fertődi Esterhází-kastély, a gödöllőái Grassalkovich-kastély, a ráckevei Savoyai-kastély)

-          a festészetben kiemelkedő barokk alkotás Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencről készített portréja

-          az irodalom területén kiemelkedő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. barokk eposza, Mikes Kelemen Törökországi levelek c. kötete, Apáczai Csee János Magyar Enciklopédia című tudós műve

___________________________________________________________

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/7.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat