10. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői

11. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG C. TÉMAKÖRBŐL:

1. A Monarchia felbomlása és következményei

2. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői: az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

3. Művelődési viszonyok és az életmód a húszas-harmincas években

4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái a két világháború között

MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG C. TÉMAKÖRBŐL:

1. A határon túli magyarság sorsa a II. világháború után

2. A kommunista diktatúra kiépítése és működése, a Rákosi-korszak

 _________________________________________________________

10. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői

1. a szovjetizálás lépései

- mivel a SZU szabadította fel Kelet-Közép-Európa országait, ezek az országok a II. világháború után a SZU érdekszférájába kerültek

- a SZU mindenütt a kommunista pártok hatalomátvételének, és az egypárti diktatúra kiépítésének (a szovjet rendszer) segítője (lásd szovjet SZEB Magyarországon), ez a folyamat nagyjából hasonlóképpen ment végbe a térség országaiban (pl. Magyarországon is)

- ezek a lépések:

a) „koalíciós időszak"-kal kezdődik: még nem egyedüli a hatalomban a kommunista párt, kénytelen koalíciót alkotni más pártokkal, Magyarországon ez 1945-48 között jellemző

- szovjetbarát kormányok létrehozására törekednek

- megkezdődnek az államosítások, földreform (mindkettő a polgári tulajdont és gazdaságot rombolja)

- „fasisztákat", „reakciósokat" kiszorítják a politikából, hivatalból (lásd Magyarországon: B-listázás

- a választásokon listás szavazás van (=pártokra szavaznak),  a kommunisták a demokratikus pártokkal közösen indultak, így elfedték ténylegesen alacsony társadalmi támogatottságukat

b) „álkoalíciós időszak"

- gyakorlatilag már a kommunisták irányítanak minden jelentősebb területet (pl. hadügy, belügy, külügy stb.)

c) egypárti diktatúra kialakítása:

- létrejönnek az egységes munkáspártok a szociáldemokrata és kommunista pártok összeolvadásából (Magyarországon: 1948, SZDP+MKP =MDP, Magyar Dolgozók Pártja)

- többpártrendszer megszűnik

- koncepciós perek a polgári politikusok, egyházi vezetők ellen (pl. Mindszenty-per)

- saját maguk között is, az állampárton belül is tisztogatásokat hajtottak végre a koncepciós perek részeként (pl. Rajk-per)

2. a sztálini modell utánzása

a) politikában: egypártrendszer van, a főtitkár körül személyi kultusz, a gazdaságban tervgazdálkodás, a harmadik világháborútól való sztálini félelem miatt erőltetett iparosítás, hadigazdálkodás, a mezőgazdaságban kollektivizálás

b) külsőségekben pl. egyenruhák utánzása (pl. kisdobos, úttörő egyenruha stb.), társadalmi ünnepségek (pl. ápr. 4. - Magyarország felszabadításának ünnepe, nov.7. - a Nagy Október Szocialista Forradalom ünnepe), orosz nyelv tanítása az iskolákban, hivatali rendszer: tanácsrendszer kiépítése

3. a szocialista országok közötti kapcsolatok irányítói

- a Kominform (1947) lényegében a szovjet külpolitika eszköze, ezen keresztül irányítják az egyes országok kommunista pártjait

- KGST (1949): a szocialista országok gazdasági együttműködése, többnyire bartellkereskedelem folyik (árut árura)

- Varsói Szerződés (1955): a szocialista országok katonai szervezete

4. különutas országok

- a Tito vezette Jugoszláviát kiközösítik, mert nem rendelte alá magát és országát a SZU-nak (Tito híres partizánharcos volt a II. világháború idején, a háború után hatalomba segítették, de önállóan politizált, YU kapott a Marshall-segélyből). Tito="az imperialisták láncos kutyája"

- Sztálin halála után az Enver Hodzsa vezette Albánia is külön útra lépett

- a Ceacescu vezette Románia az 1980-as évektől kezdett önállóbban politizálni

5. felkelések, forradalmak a szovjet uralom ellen

- 1953: kelet-berlini felkelés

- 1956: poznani (lengyel) és magyarországi forradalom és szabadságharc

- 1968: prágai tavasz

- 1981: rendkívüli állapot Lengyelországban (a Szolidaritás nevű szervezet által kibontakozó szovjetellenes mozgalom Lech Walesa vezetésével).

__________________________________________________________

11. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában

1. a válság jelei

- más volt a propaganda, és más volt a valóság: magukat az imperialista országoknál sikeresebbnek hirdették, valójában egyre inkább elmaradtak Nyugat-Európától, okai:

• A tervgazdálkodás figyelmen kívül hagyja a piaci viszonyokat, rugalmatlan.
• Bár csak „rejtett munkanélküliség" van, látszatra mindenkinek van munkája, sokszor szervezetlenség az uralkodó, alacsony a munkamorál (pl. lógás, fusizás, nyersanyagok, szerszámok elcsórása)
• Mivel mennyiségi teljesítményre törekedtek, nagy az anyag- és energiaráfordítás, a pazarlás, állandó az áruhiány
• Technikai fejlesztésben való elmaradás.
• Hatalmas környezetszennyezés
• Az életszínvonal megtartása érdekében az emberek  a „második", „harmadik" gazdaságban is dolgoznak, azaz kiegészítő munkákat vállalnak, agyonhajszoltak, korán betegnek, csökken a várható élettartam.

2. az ellenzéki és reformmozgalmak kibontakozása

- Lengyelországból indultak el a folyamatok, ahol 1980-ban országos sztrájkmozgalom kezdődött. Eredménye, hogy Lech Walesa (munkásember) vezetésével megalakulhatott a szocialista világ első független szakszervezete, amely valóban képviselte a munkások érdekeit. A lengyel egyház mellett a Szolidaritás mozgalom jelentette a párt legnagyobb vetélytársát. A hatalom (Jaruzelski tábornok) válaszképpen katonai szükségállapotot vezetett be, sokakat internáltak, a kulcspozíciókba katonák kerültek, de a Szolidaritás mozgalmat így sem tudták megtörni, felszámolni.

- Csehszlovákiában az ún. Charta 77 ellenzéki mozgalom bontakozott ki.

- magában a SZU-ban egyre népszerűbbé vált néhány ellenzéki személyiség, pl. Szaharov, Szolzsenyicin, akik merték bírálni a rendszert. 1985-ben Mihail Gorbacsov került a párt főtitkári posztjára (1985-91), vezetésével beindulhatott a SZU-ban a reformmozgalom:

• „glasztnoszty" (nyíltság), azaz szabadon lehet beszélni a hibákról, érvényesíteni a szabadságjogokat...; eredménye: a lakosság megismerte a kommunista rendszer bűneit
• „peresztrokja" (átalakítás), azaz a gazdaság és a társadalom modernizálása; ténylegesen a piaci viszonyok elterjesztését jelentette, ami aláásta a „szocialista gazdaság" alapjait (tervutasításos gazdálkodás)
• „uszkorenyije" (gyorsítás), azaz a gazdasági fejlődés felpörgetése (a SZU az USA-val való fegyverkezési versenyben gazdaságilag kimerült); eredménytelen, a SZU szétesik nagyon gyorsan

3. 1988-89 - rendszerváltozás a szocialista országokban

- az ellenzéki mozgalmak megerősödnek

- élen: Lengyelország és Magyarország ún. „tárgyalásos forradalmai" (=az állampárt és az ellenzéki - nálunk EKA=Ellenzéki Kerekasztal Tárgyalások - megállapodtak az átmenetben)

- Csehszlovákiában ún. „bársonyos forradalom" zajlott, azaz Vaclav Havel (író) és Dubcek (reformkommunista) vezetésével vértelen változások

- Romániában a televízió által is egyenesben közvetített véres forradalomban döntöték meg Ceauscescu diktatorikus rendszerét (1989 karácsonya), a diktátort és feleségét is lelőtték

- az 1989. szeptemberi magyarországi határnyitás után szétesett az állami vezetés, novemberben leomlott a berlini fal). (határnyitás = Magyarország az NDK-s menekülteket kiengedte Ausztriába)

- 1990-ben valamennyi kelet-közép-európai szocialista országban többpárti választásokat tartottak.

- 1991-ben maga a SZU is szétesett.

_________________________________________________________

 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG C. TÉMAKÖRBŐL

1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

1. a Monarchia azért bomlott fel, mert

-         a területén élő nemzetiségek önállósodni akartak, saját nemzetállamot akartak létrehozni

-         a már a 19. sz.-ban önállósult államok (Szerbia, Románia, Olaszország) irredenta törekvései (irredenta: területi igényeiket a nemzetiségi összetartozással vagy a történeti jogfolytonossággal igazoló soviniszta (uszító) mozgalom)

-         az antantnak stratégiai érdeke volt Románia és Szerbia támogatása

-         1916-tól a Monarchia elveszíti az európai politikában betöltött egyensúlyi szerepét, Németország befolyása alá kerül

2. a felbomlás folyamata

-         az I. világháború alatt ún. nemzeti tanácsokat, bizottságokat hoznak létre a nemzetiségiek (pl. 1916: Cseh Nemzeti Tanács - Benes, Masaryk és Stefanik vezetésével; 1917: Lengyel Nemzeti Bizottság, mindkettőt Párizsban hozták létre... 1917 korfui nyilatkozat a délszláv népeket tömörítő államról, ez a Jugoszláv Bizottság és Szerbia közös nyilatkozata volt)

-         a nemzetiségek 1918 áprilisában Rómában kongresszust tartottak, kinyilvánították, hogy céljuk a teljes függetlenség, elszakadás a Monarchiától

 3. következmények

- a központi hatalmak I. világháborús katonai kudarca lehetővé tette a kiválást

- Európa térképe átalakult, sorra jöttek létre az utódállamok, bár IV. Károly még 1918 októberében ismertetett egy államszövetségi tervet, de már nem érdekelt senkit

- az egyes népek önálló állammá válása:

-         okt. 21. Ausztria

-         okt. 28. Csehszlovákia

-         nov. 7. Lengyelország (újra egyesítik a 18. század végén elvett területeit)

-         nov. 17. Magyarország

-         dec. 1. Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től: Jugoszlávia néven).

_________________________________________________________

2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői: az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

1. 1919. aug. 1. - tanácsköztársaság bukása (=133 napig tartó kísérlet a proletárdiktatúra magyarországi megteremtésére).

• három hatalmi tényező van az országban: 1. a román megszálló csapatok (1920 márciusáig tart) 2. egymást váltó ideiglenes kormányok 3. az aradi, majd szegedi ellenkormány (a „Nemzeti Hadsereg", élén Horthy Miklós hadügyminiszterrel)

2. az ideiglenes kormányok

a) Peidl Gyula (1919. aug. 1-6) „szakszervezeti kormány"-a

• Tanácsrendszer lebontása (államosítások, kollektivizálás megszüntetése a célja)

b) Friedrich István kormánya (1919. aug. 6. - nov. 24.)

• Kormányzat újjászervezése megtörténik
• A politikai életet megtisztítják a kommunistáktól
• Clerk-misszió (Horthy Miklós és Clerk antant megbízott tárgyalása, megállapodnak Horthy hatalmáról)→nov. 16.: Horthy bevonulása Budapestre
• fehérterror
• 1919. aug. - 1921. dec. között: Válasz a „vörös terror"-ra
• jelentése: tiszti különítményesek önkényeskedése a kommunistákkal szemben
• Kb. 500-600 áldozat

c) Huszár Károly kormánya (1919. nov. 24. - 1920. márc. 10.)

-         Küldöttség a békekonferenciára

-         Nemzetgyűlési választások (1920. január - Kisgazdapárt győz)

-         1920. febr. 16.: új Nemzetgyűlés felállítása

-         Államforma: királyság

-         Államfő: kormányzó (1920. márc. 1. - Horthy Miklós) - a királyi pozíció nincs betöltve, a kormányzó királyi jogkörrel rendelkezik, néhány eltéréssel

d) Simonyi-Semadam Sándor kormánya (1920. márc. 10.-júl.19.)

• A trianoni békeszerződés aláírása (1920. jún. 4.)

 

3. Teleki Pál első kormányzása (1920. júl. 18. - 1921. ápr. 14.)

- híres földrajztudós

- az ún. vörös térkép megalkotója (elsőként készített olyan térképet a világon, amelyik pontosan feltüntette a nemzetiségiek elhelyezkedését és arányait, ezeket a színekkel érzékeltette), tárgyalási alapként vitte magával a békekonferenciára

• ÉME felfüggesztése (Ébredő Magyarok Egyesülete, szélsőjobbos szervezet)
• Numerus clausus (1920. szept.)→"zárt szám" = zsidóság kiszorítása az egyetemekről (a társadalomban elfoglalt százalékuk arányában tanulhatnak az egyetemeken)
• Nagyatádi-féle földreform (1920. dec.)

-        Nagybirtokokhoz nem nyúltak

-        Kb. 2 millió ember kap átlag 5-10 holdat (életképtelen)

-        Katonai különítmények felszámolása (Héjjas, Prónay)

• 1921. márc. 26-ápr. 5.: IV. Károly első visszatérési kísérlete (Teleki bukása, mert kiáll a király mellett)

 

4. a rendszer konszolidációja: Bethlen István (1921. ápr. 14. - 1931. aug. 19.)

- híres erdélyi arisztokrata család leszármazottja

            BELPOLITIKAI KONSZOLIDÁCIÓ

• Probléma: második királypuccs (1921. okt. 20. - sikertelen)
• Következmény: a Habsburg-ház trónfosztása.
• Egységes Párt létrehozása (a KNEP - Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazda Párt összeolvasztásából egy kormányt támogató párt létrehozása, módszere: Bethlen beépült a kisgazdapártba, belülről érte el az egységesülést)
• 1922-es választójogi rendelete kiadása: korlátozza a szavazati jogot a cenzussal, a parlamentben visszaállítják a felsőházat (a nagybirtokos, nagypolgári réteg az ország vezető ereje)
• Bethlen-Peyer paktum: kiegyezés a szociáldemokratákkal: működhetnek, cserében bizonyos foglalkozások beszervezéséről le kell mondaniuk (pl. vasutasok, postások stb., tehát épp a legértékesebb erőkről)-
•  KÜLPOLITIKA:
• célja: revízió és a dunai országok gazdasági és védelmi jellegű együttműködését elérni, francia támogatással (a Kisantant létrejötte ezt lehetetlenné teszi), Bethlen a revíziót választotta

- népszavazás Sopron hovatartozása ügyében (Sopron, a „hűséges város")

- Magyarországot felveszik a Népszövetségbe

- barátsági szerződést kötünk Lengyelországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Olaszországgal

- 1927 olasz-magyar szerződés (kitörés az elszigeteltségből)

• GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ:
• Célja: tudatosan irányított inflációs konjunktúra gerjesztésével kívánta a gazdaságot lendületbe hozni, ez sikerült

- népszövetségi kölcsön felvétele - 250 millió aranykorona(Magyar Nemzeti Bank létrejötte a kölcsön kezelésére, az új pénz a pengő

- 1927: frankhamisítási botrány (kedvezőtlen az ország megítélése szempontjából

- erőteljes iparfejlődés (világszínvonalú iparcikkek)

 - viszont a mezőgazdaság stagnált

• SZOCIÁLIS KONSZOLIDÁCIÓ

-         újjászervezték a társadalombiztosítást

-         1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást

-         új lakóházakat, kórházakat, iskolákat építettek

BETHLEN BUKÁSA

• a világgazdasági válság elérte Magyarországot is, következménye:

- súlyos agrárválság (elszegényedés)

- ipari, pénzügyi válság (elszegényedés)

- következménye: politikai válság, amire Bethlen nem tudott jó megoldást adni, 1931-ben megbukik, újra megalakul a Független Kisgazdapárt

5. KÁROLYI GYULA MINISZTERELNÖKSÉGE:1931.AUG. 24.-1932. OKT.1

- takarékossági programot hirdet (hatástalan)

- statáriumot hirdet a rendszer ellenfeleivel szemben

- nem tudja kezelni a válságot

- az ország a világgazdasági folyamatok változása eredményeként jut ki a válságból

_______________________________________________________

        3. Művelődési viszonyok és életmód a két világháború között 

1.Változások a társadalomban

- a trianoni békediktátum következtében radikálisan megváltozott az ország létszáma, 1920-ban 7,98 millió, ez 1941-re megduplázódott: 14,6 millió (ebben benne van a revízióval visszafoglalt területek népessége is)

- mivel javultak az életkilátások, az élettartam átlaga a kb. húsz év alatt 40 évről 57 évre nőtt

- csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya ( 55,= %-ról 44 %-ra), lassan iparosodó, polgárosuló társadalom volt kialakulóban

- az analfabéták aránya felére csökkent (14 %-ról 7 %-ra)

2. társadalmi választóvonalak

- a társadalmi rétegek között többféle választóvonal is megfigyelhető

• A főváros és a vidék közötti regionális különbség (főváros-centrikus Magyaro.)
• Szegények és gazdagok közötti különbségek (a magas jövedelműek a lakosságnak mindössze 0,6 %-a, 13-15 ezer pengő éves jövedelemmel, az alsó réteg évi 290 pengő körül keresett évente (81%), nagyon csekély a középréteg aránya
• Vallási különbségek (keresztények és zsidók, katolikusok és protestánsok csoportjai)
• Életmódbeli különbségek (úriemberek, 10% - fizikai munkát nem végeztek, kendek, 90 %, fizikai munkából élnek.

3. a társadalom rétegződése (nagyjából a dualizmuskori rétegződés folytatása)

a) a felső réteg

- kb. 526 arisztokrata család, nagybirtokokkal, kormányzati szereppel

- a politikai elitet a miniszterek, képviselők, pártvezérek alkotják

- a gazdasági elithez az elsősorban zsidó nagyvállalkozó családok tartoznak, igyekeztek az elit többi részével kapcsolatba kerülni

b) középosztály

- az „úri középosztály"-t a 200-1000 holddal rendelkező középbirtokosok, minisztériumi, hivatali, tábornoki kar tagjai alkották

- a „történelmi középosztály"-t a dzsentrik leszármazottai alkották, viszonylag szerényebb a jövedelmük, de az „úri" életvitelt majmolták, hivatali, katonai pályákat lepik el, korrupt, úrhatnám életmód jellemzi őket

- a „polgári középosztály"-t a 20-100 munkást foglalkoztató közepes vállalkozók, köztisztviselők és magántisztviselők, diplomás értelmiségiek, kispolgárok alkották

c) parasztság

- a 10-100 holdas gazdag parasztság életformája paraszti, de képesek modernizálni gazdaságukat,

- az 5-20 holdas kisbirtokos parasztság épphogy meg tudott élni földjük jövedelméből. Divattá vált az „egykézés" (=egy gyerek vállalása), hogy ne aprózódjon szét a föld (kb. 75-100 ezer illegális magzatelhajtás történt)

- a parasztság legalsó rétege az 5 hold alatti törpebirtokosok és az agrárproletárok. Sokan napszámosok: béresek, summások, kubikusok, ill. a vidéki cselédség.

d) a munkásság

- az iparban dolgozók létszáma gyorsan nőtt, egyre több nő állt munkába, ugyanakkor elsődlegesen segédmunkaerők, mert a szakmunkásoknak többet kellett fizetni

- a közlekedésben, közszolgáltatásban dolgozók állása nyugdíjjal járt

- általában fiatal, hajadon lányokat alkalmaztak városi házicselédként

4. életmód a két világháború között

- már a nagyobb falvakban is megjelent a villany, a rádió

- javult az orvosi ellátás, a táplálkozás

- 1928 után nőtt a szociális juttatásokban részesülők köre (nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb.)

- fellendült a filmipar (híres színészek a korból: Jávor Pál, Karády Katalin, Csortos Gyula, Kabos Gyula)

- 1925-től működött rádió az országban

- divattá vált a nyaralás

- terjedt a sport és tömegsport (uszodák épültek), legnépszerűbb a foci.

__________________________________________________________

4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái a két világháború között

1. revíziós külpolitika

- a trianoni trauma következtében a két világháború között a külpolitika meghatározó célja a revízió volt: a határok megváltoztatása és az utódállamokban élő magyar nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak kibővítése és érvényesítése, továbbá Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának helyreállítása.

- a társadalom támogatta a revíziós elképzeléseket, de egyesek a térség politikai konföderációvá fejlesztését is felvetették

- a revízió mértékét tekintve két elképzelés kristályosodott ki: 1. etnikai alapú revízió: a magyar lakta területeket visszakövetelő revízió 2. a Magyar Királyság visszaállítása (Horvátország és az Őrvidék nélkül)

- a revízió megvalósítását vagy fegyverrel, vagy békés úton, tárgyalásokkal képzelték el

2. a magyar külpolitikai alakulása a '20-as, '30-as években

- az első világháborús vereség (a Monarchia részeként), a trianoni trauma után legfőbb célunk az elszigeteltségből való kitörés volt. A nagyhatalmak közül egyedül Olaszország volt hajlandó pártolni a revíziót (főleg a déli területeken, Jugoszláviával szemben). Olasz-magyar barátsági szerződést írtak alá 1927-ben.

- a világgazdasági válság idején fellendült a gazdasági diplomácia, Németország, Olaszország és Ausztria mint exportpiac vált partnerré.

- az 1930-as évek csalódást hozott, mivel a náci Németország a revíziót csak Csehszlovákiával szemben ismerte el, Hitler kijelentette, hogy 100 %-os revízió nem képzelhető el. A csalódás és a náci Németországtól való félelem miatt a kisantanthoz való közeledés figyelhető meg, sajnos, a tárgyalások nem vezettek eredményre.

- a hitleri Németország előretörése (békés területfoglalásai) után 1938-tól a magyar politikai élet teljesen a revízió bűvkörébe került.

3. értékelés

- a magyar revíziót nem sikerült békeidőben, összhatalmi egyetértéssel megvalósítani, így a revízió a II. világháború árnyékában, de még békés módon kezdődött meg (I. bécsi döntés, II. bécsi döntés), ám végül a háborúban való részvételhez vezetett (Délvidék visszaszerzése). Az eredmények nem lehettek tartósak brit és francia hozzájárulás nélkül, viszont Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, német függésbe került, és háborús kockázatot vállalt.

________________________________________________________

MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG C. TÉMAKÖRBŐL

1. A határon túli magyarság sorsa 1945 után

1. a II. világháború nyomán

-         Kollektív bűnösség elve (egyes népeket - veszteseket, pl. német, magyar): nem személyi, hanem a kollektív bűnösség elve alapján ítéltek meg.

-         Lakóhelyről való tömeges kitelepítések következtek, vissza az anyaországba.

-         Tulajdonképpen etnikai tisztogatás zajlott.

-         Brutális, kegyetlen, halálos áldozatok is járó eseménysorozat volt

-         Szállítás v. meneteltetés által mozgatták az embereket.

2. Magyarországról való kitelepítés: németek

u    1946-48 között

u    Kb. 380 ezer németből→ kb. 185 ezret telepítettek ki (állampolgárságtól, ingó, ingatlan vagyontól megfosztás, kitelepítés Németországba)

u    Kb. 150 ezer fő: USA megszállási övezetébe került.

u    Kb. 35 ezer fő: szovjet megszállási övezetbe került.

3. Csehszlovák-magyar kapcsolatok

u    1945 - Kassai kormányprogram

n      Benes elnöki dekrétumai

u    Állampolgárság elvétele a németektől, magyaroktól

u    Közmunkára ítélés

u    Bölcsődék, óvodák, iskolák bezárása

u    1946: csehszlovák-magyar lakosságcsere megállapodás

n      ahány magyarországi szlovák önként áttelepül →u.annyi magyar eltávolítása a Felvidékről

n      Cél: 200 ezer magyartól megszabadulni!

n      Eredmény: 70 ezer

u    1946: reszlovakizációs rendelet

n      kötelező a csehszlovák állampolgárság felvétele, aki nem veszi fel, kiutasítják

n      eredmény: kb.  400 ezer magyar „szlovák"-nak vallja magát

n      Kb. 150 ezer magyar menekült Csehszlovákiából

Változás a csehszlovák - magyar viszonyban 1949-től:

u    CSEMADOK (1949) - érdekvédő szerv alakul

u    Magyarok egyenjogúságát kimondják (1952)

u    Kétnyelvűség elve

u    Jogfosztások következményei hosszú távon érzékelhetők maradnak.

4. román-magyar kapcsolatok

u    A komm. hatalomátvétel után a magyar intézmények felszámolására törekednek.

u    Pereket indítanak a magyar kisebbség vezetői ellen (1950)

u    1952-68: Magyar Autonóm Tartomány létrehozása 4 székely megyéből: nyelvhasználati jogot kapnak

u    1956: szeparatizmussal, revizionizmussal vádolják a magyarságot

u    1959 Bolyai Egyetem összevonása a román Babes Egyetemmel

5. jugoszláv-magyar kapcsolatok

u    kölcsönös vérengzés-sorozat a második világháború idején

u    Tito elnök „renitens" politikája miatt YU kiközösítése a szoc. táborból

u    1959: kimondják a kisebbségek azonos helyzetének elvét

u    1945-88 Vajdasági Autonóm Tartomány működhet- nyelvhasználat, oktatási jog (itt a legjobb a magyarság helyzete)

u    1960-80 „aranykor": jobb életkörülmények, nyitott határok, szabadabb kulturális légkör

u    Asszimiláció felgyorsulása

u    1980-tól romlik a helyzet

___________________________________________________

2. A kommunista diktatúra kiépítése és működése, a Rákosi-korszak

1. az államforma 1945 után

►    (II. ) Köztársaság kikiáltása (1946. febr. 1.)

• Közt. elnök: Tildy Zoltán (FKgP) lesz
• Min. elnök: Nagy Ferenc (FKgP) lesz

 

2. A Független Kisgazdapárt és az MKP között kibontakozik a harc a hatalomért

- a kommunisták célja kiszorítani az FKgP-t a hatalomból

- módszereik: demagóg ellenpropaganda, terror (megfélemlítés), szalámi taktika: beépülés  a FKgP-be→belső bomlasztás)

- 1946 márciusában létrejön a Baloldali Blokk (MKP, SZDP, NPP→FKgP jobboldala elleni harc a célja)

- 1946 márciusában tüntetést szerveznek→Kovács Béla agrárminisztert lemondatják (kisgazda politikus volt),  tagokat zárnak ki     

-  bevezetik a B listázást: összeírják a „reakciósokat" a hivatalokban (60 ezer közalkalmazott elbocsátása a közigazgatásból)

- sikerül a FKgP megosztása, már nem gyűjtőpárt!

 - Rajk László belügyminiszter elrendeli civil szervezetek betiltását

3. párizsi béke (1947. febr.)

- Csalódás: - marad a szovjet megszállás

   - trianoni határok  + további három  falu elcsatolása Magyarországtól Csehszlovákia számára (pozsonyi hídfő)

 - kisebbségvédelem             megszűnik (belüggyé válik!)

- magyar hadsereg: max. 65 ezer fő lehet

- 300 millió USA dollár értékű jóvátételt írtak elő

4. Az FKgP szétverése

- 1947: államellenes összeesküvés vádjával (koncepciós per!) a vezetőket eltávolítják

§         Letartóztatások kezdődnek

§         Kovács Béla FKgP főtitkárt elhurcolják a SZU-ba

§         Nagy Ferenc min. elnököt lemondásra kényszerítik (megzsarolják távolléte alatt)

5. 1947-es kékcédulás választások

►    Min. elnök: Dinnyés Lajos (baloldali kisgazda)

§         Választások kiírása (listás választást tartanak, csak pártra szavaznak)

§         MKP választási csalása (kék cédulákkal többszöri szavazás)

§         Választás eredménye: TK. 187. oldal)

§         MKP legnagyobb párt

§         Demokratikus polgári erők: még mindig többségben!, de szovjet utasításra koalíciós kormányt kell alakítani: MKP, SZDP, FKgP, NPP részvételével

§         Vezető erő: MKP! CÉL ELÉRVE!

6. A „fordulat éve" (=a hatalom kisajátítása)

►    Szovjet utasításra felgyorsítják az átalakítást

►    MKP +SZDP fúziója  (EGYESÜLÉSE) = megalakul az MDP, a Magyar Dolgozók Pártja (1948) - ez az év az ún. „fordulat éve" = a kommunista diktatúra kezdete

§         Pluralizmus helyett pártállam bevezetése.

§         Nyílt kommunista diktatúra kezdődik.

►    1949 aug. 18. új (szovjet típusú) alkotmány bevezetése

►    Pártállam kiépül

►    Pártvezetés: tényleges irányító

►    Honvédelmi Bizottság: Rákosi, Gerő, Farkas

→szovjetek kiszolgálói

→ellenőrzés nincs felettük

7. gazdasági változások 1945-48 között

- újjáépítési munkálatok folynak, és elkezdődnek az államosítások

- hiperinfláció sújtja az országot, ezért a pénzügy konszolidációja érdekében 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. (A Nemzeti Bank Amerikától visszakapta az aranykészletét) sikeresen megfékezték az inflációt (stabil pénz)

- 1946: szénbányák, fontos nehézipari üzemek államosítása elkezdődött

- 1947: I. hároméves terv bevezetése (szocialista típusú tervgazdálkodás kezdete Magyarországon)

• az ipar fejlesztése túlsúlyban (a termelés 40%-ot javult 1938-hoz képest. )
• A nehézipar fejlődött, míg a könnyűipar kissé háttérbe szorult.

8. A hatalmi rendszer a Rákosi-korszakban (1948-1955)

• Közt. elnök helyett→Elnöki Tanács veszi át a hatáskörét (törvényerejű rendelet hozhat, kommunistákból áll)
• Országgyűlés: évente néhány napot ülésezik, formálissá válik, törvények egyhangú megszavazása történik
• Választások: népfront lista, majd ez is megszűnt
• Szakszervezetek elvesztették szerepüket

 

9. az állami terror fokozódik

• ÁVO, majd ÁVH alakul (a párt titkos erőszakszervezete, a megfélemlítés eszköze)
• Koncepciós perekkel (=koholt, nem igaz vádak alapján) távolítják el a nemkívánatos ellenfeleket (Mindszenty-per, katolikus egyházfő elleni per, Rajk-per, tábornokperek stb.)
• Kitelepítések (pl. Hortobágy), munkatáborok (pl. Recsk) - a „reakciósok", rendszerellenesek számára

10. gazdaság az '50-es években

• Tervutasításos gazdálkodás, ötéves tervekben (szocialista, szovjet tervutasításos gazdálkodás másolása)
• Szocialista iparosításra törekednek. „A nemzetközi helyzet fokozódik"- mondja Sztálin, a harmadik világháborútól lehet tartani, ezért az ipar gyors fejlesztésére törekednek. Mivel Magyarországon hiányoznak ehhez a feltételek, a gazdaságpolitika torz - életszínvonal-csökkenéshez vezet, az ötvenes évek elején jegyrendszert kell bevezetni.
• Földeket államosítják →tsz-eket, állami gazdaságokat hoznak létre, parasztokat belekényszerítik, aki nem ért vele egyet, kuláklistára kerül, ill. munkatáborokba.
• Olyan növények termesztését akarják meghonosítani, amelyekhez nincsenek meg a megfelelő adottságok (pl. rizs, gyapot, narancs, citrom) - kudarc.

11. következmények

• Mennyiségi követelmények az elsődlegesek.
• Mivel a valóság és a tervek között nagy a szakadék, a statisztikai adatokat sokszor meghamisítják (hamis illúziók)
• Ha valaki nem teljesíti a tervet, szabotázzsal, árulással vádolják →megtorlás (ÁVH, kitelepítések stb.)

 

12. Rákosi Mátyás körüli személyi kultusz

- a párt főtitkára, „Sztálin legjobb magyar tanítványa"

- személye körül a Sztálinéhoz hasonló elvtelen személyi kultusz alakult ki, ennek kicsúcsosodása 60. születésnapjának országos megünneplése (versek, zenék, plakátok, ünnepségsorozat - minden az ő egyéni érdeme!)

 

13. Életmód a 1945-1956 között

- a háború után nagy az infláció, kevés az élelem, „batyuzás" (=közvetlen csere) folyik a vidéki emberek és városlakók között, a parasztoknak kötelező a beszolgáltatás, ha nem, jönnek az ávósok, ÁVH-sok (megfélemlítés)

- a parasztokat a terror, megfélemlítés eszközével igyekeznek tsz-ekbe kényszeríteni, aki nem hajlandó, az kuláklistára kerül, mehet a táborokba

- az ötéves tervek végrehajtása érdekében anyagi hozzájárulást várnak el az emberektől Békekölcsön vásárlása céljából (az ígéret szerint az állam majd visszaváltja)

- a torz gazdaságpolitika miatt az életszínvonal romlik, jegyrendszert kell bevezetni néhány évre

- terjed a rádiózás az országban

- a sportnak kiemelkedő szerepe van (főleg a focinak), a sporteredmények a propaganda szintjén a rendszer erejét hivatottak reprezentálni (1952., helsinki olimpia: 16 aranyérem, Magyarország a 3. a nemeztek sorrendjében),1953: 6:3 - Magyarország-Anglia focimeccs, Puskás Öcsi)

- szovjet típusú állami címert vezetnek be, hatalmas szobor a Városligetben Sztálinnak

- Rákosi személyi körül személyi kultusz alakul ki

- a propaganda terjesztése érdekében plakátokat nyomatnak (a „reakciósok" ellen, a rendszer dicsőítésére)

- a szakszervezetek kiharcolják a dolgozók üdülési lehetőségét

- a nők egyenjogúsítása azt jelenti a korszakban, hogy ugyanúgy dolgozhatnak a szocializmus építéséért (fizikai munkát), mint a férfiak

- tipikus öltözék: bakancs, lódenkabát, ballonkabát

__________________________________________________________

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/11.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat