tételbank

A szövegalkotásról

• Külalak: Írj olvashatóan, rendezetten. Tagold a szöveget. Ne firkáld át a hibákat. Egyszerűen csak tedd zárójelbe a hibát. A javító tudni fogja, hogy az része-e a fogalmazásodnak vagy sem.
• Helyesírás: Tedd ki az írásjeleket is. Pont, vessző… stb. Sok hibapontot jelent, ha nem ügyelsz ezekre. A mondat nagy kezdőbetűvel kezdődik (a szövegértés feladatsorban is)! Ha bizonytalan vagy valaminek az írásmódjában, használd a helyesírási szabályzatot, szótárt.
• Nyelvhelyesség: Ügyelj a magyar nyelv helyes használatára. Sajnos az idegen nyelv tanulásának sok esetben nemkívánatos „mellékhatása”, hogy az elsajátított idegennyelvi szerkezetet használod akkor is, amikor magyar nyelven fogalmazol (pl. angolos birtokszerkezet: a háza a kutyának; ugyanez magyarosan: a kutya háza). Ez nincs rendben. Olvass naponta igényes magyar szövegeket, hogy ne veszítsd el a nyelvérzékedet a magyar nyelv használatával kapcsolatosan.
• Terjedelem: Figyelj a megadott követelményekre. Tartsd be.
• Megadott szempontok: Figyelj a feladatban megadott szempontokra, ezeket fejtsd ki minél alaposabban a fogalmazás tárgyalás részében.
• Tervezés: Elemezd a szöveget a tanult módon, majd tervezd meg, milyen sorrendben adod elő a gondolataidat. Magyarul: írjál vázlatot és kövesd azt. Ha nem teszed, előfordulhat, hogy kusza gondolathalmaz lesz a szöveg.
• Stílus: Ne bonyolítsd túl feleslegesen a mondataidat, de ne is írj primitíven egyszerű, közhelyes szöveget.
• Válogasd meg a szavakat. Alkalmazd a tanuld szakszavakat. Ne ismételj feleslegesen, sem szavakat, sem gondolatokat. Használj szinonimákat. Ne írj szleng kifejezéseket a szövegbe. Ügyelj a helyes szórendre.
• Ne legyenek a mondatok és a bekezdések között gondolati hézagok, magyarán ügyelj a szövegkohézióra.

Verselemzési segédlet

Mi a verselemzés?

• A vers a lírai alany/lírai én hangulatát, érzéseit, gondolatait fejezi ki nyelvi formában, nyelvi-stilisztikai eszközökkel. A verselemzés során az olvasó visszaköveti ezt a folyamatot, hogy felismerje  az alkotás lényegét, mondanivalóját és kifejezze azt a maga számára szintén nyelvi eszközökkel. Tehát az elemző logikusan gondolkodva keresi az alkotás lényegét, majd közvetíti az elemzését az olvasónak.
• Mindig a szövegből kell kiindulni, s nem a Te gondolataidat kell a szövegre ráerőltetni! Állításaidat támaszd alá a műből vett részletekkel, idézetekkel! Az igazán lényeges sorokat, kifejezéseket emeld ki csak a szövegből!
• Induktív módon haladj, tehát a konkrétumból (szövegből) kiindulva haladj az általánosítás felé. Véleményedet az érvelés, érvelő nyelvezet és a logikus gondolkodás által fogalmazd meg!
• Nem az a feladat, hogy a verset/novellát ill. tartalmát előadjuk a saját szavainkkal! Ez durva hiba lenne. Helyette a gondolati rendszerezésen van a hangsúly. Ezt segítik elő a műelemzéshez megadott szempontok.

1. Előzmények, hatások

- az adott műnek lehetnek kapcsolatai az adott korszak jellegzetes gondolkodásmódjával, korfelfogásával (pl. a korszak vallással kapcsolatos gondolkodásmódjának változásai és Ady istenes versei között kimutatható a kapcsolat)

2. Keletkezéstörténet

- az alkotóról, a történelmi háttérről, korról csak annyiban emlékezz meg, amennyiben a konkrét vershez köthető; a háttérismereteket a szöveg értelmezéséhez kösd!

- ha ismered az alkotás konkrét keletkezési körülményeit, nyílván meg fogod említeni, ha csak a keletkezési évszám, a mű gondolati tartalma ad támpontot a történelmi háttérre, korra, akkor mozgósítanod kell szélesebb tudásod (pl. történelem, művészettörténet, ének stb.)

3. Cím

- Milyen típusú a cím? Megnevező jellegű (pl. témát, központi motívumot, műfajt stb.), mondatszerű, esetleg műfajmegjelölő?

- Mi a denotítv (elsődleges) és konnotatív (másodlagos) jelentése a címben szereplő szavaknak?

- Tartalmaz valamilyen stilisztikai eszközt (pl. alakzat: ismétlés, ellentét, párhuzam stb., költői kép: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia)?

- Mennyiben készíti elő a mű gondolatmenetét, jelentését?

- Hányszor fordul elő a cím a szövegben? Az ismétlődések során változik, kiteljesedik a jelentése?

4. Témakör, problémakör

- A téma, problémakör az, amiről az alkotás szól. Akár többféle témát, problémakört is feszegethet az adott alkotás (pl. téma: szerelem, háború; problémakör: pl. a költő és közönsége eltávolodása stb.)

- Ha valamilyen problémát vet fel az alkotás, a műből kiolvasható-e valamiféle megoldási javaslat, a költő álláspontja a problémával kapcsolatosan?

5. Műfaj

- Milyen műfajba sorolható az adott alkotás?

- Tiszta műfajú a szöveg? Esetleg kevert műfajú (pl. elegico-epigramma, elegico-óda stb.)

- A szerző a jól ismert műfajt variálja, nem eredeti formájában alkalmazza? Mi ennek a jelentősége?

6. Verstípus

- A szöveg jellegzetes tartalma, szövegszerkesztése miatt besorolható-e valamilyen verstípusba? Pl. érték- és időszembesítő vers, létösszegző vers, számvetéses vers, retorikus vers stb.)

7. Külső szerkezet (architektúra) sajátosságai

- a szöveg külső felépítése, tagolódása:

• Szabályos versszakok és sajátosságaik (sorok, szótagok száma, áthajlások, verselés, rímképlet) – mindez hogyan szolgálja a mondanivalót, milyen hangulatot teremt?
• A gondolat hullámzása adja  a szöveg külső formáját, tehát többféle elrendezési alakzat érvényesül a szövegben?
• Szabad vers?
• Teljes vagy hiányos a központozás, esetleg nincs is központozás a versben?

8. Belső szerkezet (kompozíció) sajátosságai

- Hogyan alakul a vers gondolatmenete? Milyen gondolati egységekre tagolódik? Mi ezeknek az egységeknek a gondolati tartalma?

9. Vershelyzet

- Kiolvashatóak a vers szövegéből a megírás körülményei?

10. Beszédmód

- A lírai alany/lírai én monológja alkotja a szöveget?

- Esetleg szereplíráról van szó, tehát az alkotó másvalakinek a gondolatait, érzéseit fejezi ki (pl. Vogelwaide: A hársfaágak csendes árnyán – a költő egy leányt beszéltet, az ő monológjában olvashatunk a szerelmi élményéről)

- Szubjektív líra (én-vers, vallomásos vers)? A költő közvetlenül saját érzéseiről, gondolatairól vall a versben?

- Tárgyias/objektív líra? A költő egy külső tárgyon keresztül fejti ki gondolatait, maga nem nyilatkozik meg (pl. Baudelaire: Az albatrosz)

- Változik-e a beszédmód (szám, személy) a szöveg során? (pl. én – te szembeállítás, én – mi azonosulás a szövegben a megszólításokban, igealakokban)?

- Milyen a beszédmód hangneme? Egységes a hangnem a szövegben, esetleg többféle hangnem érvényesül benne? Mi ezek szerepe a szövegben?

11. Motívumok, toposzok

- Milyen motívumokra épül a szöveg? (Pl. tájelemek, évszakok változása, magyarsággal kapcsolatos motívumok stb.)

- Van-e a versben toposz (=irodalmi közhely), tehát olyan motívum, ami nagyon sokszor ismétlődött már az irodalom történetében (pl. Horatius hajó-motívuma = az állam hajója, az egyén életének hajója)?

- A motívumokhoz, toposzokhoz milyen jelzők, igék társulnak? Hogyan bővítik ezek a jelentéskörét?

- Fejlődik-e az a motívumkör a versben (pl. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – hajó-motívuma)?

12. Megidézések, intertextualitás

- Szerepelnek-e a szövegben utalások más korból való szerzők szövegeire? Mi ezekkel a kapcsolat? Milyen jelentésváltozást fejez ki általuk a szerző?

- Nagyon gyakoriak az alkotásokban a mitológiai, bibliai utalások, történelmi vonatkozások. Milyen módon szerepelnek ezek a szövegben? Hogyan variálja, módosítja jelentéskörüket a szerző?

13. Jellegzetes stíluseszközök

- Köthető az adott alkotás valamely korstílushoz, stílusirányzathoz? Mi igazolja ezt a szövegben?

- Van-e a szerzőnek egyedi stílussajátossága? (Pl. Ady jellegzetes eszköze a szóalkotás, nyomatékosító ismétlések, egyedi jelképek stb.)

- Melyek a szöveg jellegzetes alakzatai? (pl. hangalakzatok: alliteráció, tőismétlés; alakaztok: ismétlésfajták, ellentétfajták, párhuzam, felsorolás, halmozás, fokozás, irónia, gúny stb.)

- Milyen szemléltető költői képekre épül a gondolatmenet kifejtése? Melyek a meghatározó költői képek a szövegben?

- A szövegben szereplő jelzők milyen értékrendszerre, esetleg értékvesztésre, értékhiányra utalnak?

14. Üzenet/mondanivaló

- Mi a vers egészének mondanivalója?

- Mennyire aktuális ez a gondolat/gondolatkör napjainkban?       

- Mi a személyes véleményed erről?

15. Hatás

- Az adott alkotás hogyan él tovább az irodalom  történetében? Hatott-e másokra? Milyen módon? Milyen új jelentéskörrel gazdagították a témát/problémakört?

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat