tételbank

Elérhető témák:

1. Az athéni demokrácia kialakulása, intézményrendszere

AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZERE 

Ábrák a témához: Száray Miklós: Történelem I. o.

- a görög gyarmatosítás területe (54. oldal)

- Attika és Athén (67. oldal)

- Athén társadalma és állami felépítése Szolón idején (65. oldal)

- Kleiszthenész területi beosztása (67. oldal)

- az athéni társadalom rétegződése és az állam szervezeti felépítése Kleiszthenész idején (67. oldal)

- az athéni társadalom és állam Periklész korában (78. oldal)

1. tér, idő

- az athéni görög demokrácia kialakulásához vezető folyamat a Kr. e. 7-6. sz. során játszódott le, fénykora Kr. 5. sz. (Periklész kora)

- helye: Attika-félszigeten az athéni polisz (Athén és a körülötte lévő területek)

2. Kialakulásának folyamata

- hosszabb folyamat

a) a társadalom arisztokratákra és a démoszra - 'nép'(iparosok, kereskedők, parasztok) tagolódott

b) a Kr. e. 8-6 sz. idején játszódott le a görög gyarmatosítás. Különféle okok miatt (adósrabszolgaság, politikai ellentétek, szegénység, gabonahiány) a görögség kiáramlott a környező területekre (Dél-Itália, Észak-Afrika, égei-tengeri szigetvilág, Fekete-tenger partvidéke, Földközi-tenger partvidéke). Gabonatermesztéssel, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Következménye: a gabonatermelő arisztokrácia ugyan gyengült, a démosz erősödött, de az adósrabszolgaság továbbra is fenyegető tényező maradt. A démosz módosabb elemei élére álltak a vezetőréteg háttérbe szorításáért folyó harcnak, tehát a démosz politikai jogaiért folytatott küzdelem a vagyonosabb rétegek között zajlott.

c) a polgárjogi harc állomásai:

• Kr. e. 621-ben Drakón arkhón (állami tisztviselő):

- a belső feszültségek csillapítására írásba foglalta a törvényeket- ez a szokásjog önkényes értelmezésének korlátozását jelenti

 - továbbra is az arisztokrácia érdekeit védték a rendkívül szigorú törvények - 'drákói szigor' (magántulajdon védelme, talio-elv: 'szemet szemért, fogat fogért'), de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára

• Kr. e. 6. századra: csökkentette az arisztokrácia befolyását a harcmodor változása:

- eddig döntő a lovas, harci szekeres fegyvernem volt- ez főleg az arisztokratákra jellemző

-  most:

• nehézgyalogos hopliták (jómódú parasztok, kézművesek) és a flotta (kereskedők, evezős nincstelenek) az elsődlegesek a katonáskodásban

• Kr. e. 594.: Szolón (arkhón) reformjai

- eltörölte az adósrabszolgaságot (ezt teherlerázásnak nevezzük)

- állami kiváltással az adósságok elengedésre kerültek

• a fenti két lépés eredménye:

- sok paraszt megtarthatta a földjét

- katonai jelentőség is volt, hiszen Athénban csak szabad és vagyonnal rendelkező polgár katonáskodhatott

• a politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is:

- részt vehettek az ekklészia, azaz népgyűlés munkájában

- részt vehettek a héliaia, azaz esküdtbíróságok munkájában, így némi beleszólást   kaptak a politikai életbe

- az állampolgárok számára kötelezővé tette az állásfoglalást, tehát senki nem maradhatott közömbös a polisz ügyeivel kapcsolatban

• a lakosságot vagyoni helyzet alapján csoportokra (4) osztotta, és ez alapján határozta meg politikai jogaikat és az általuk betölthető hivatalokat, katonai szerepeket (ezt a rendszert timokráciának nevezzük = vagyon szerinti beosztás)
• az osztályok: 1. az ötszáz mérősök (mérő =gabonamennyiség, ami alapján felbecsülték egy-egy polgár vagyonát) - leggazdagabbak, arisztokraták 2. háromszáz mérősök - lovagok 2. ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök - hoplita gyalogos katonák 4. napszámosok

- a besorolásnál figyelembe vette a vagyoni gyarapodást is, ami előnyös      helyzetbe hozta a démosz jómódú tagjait: szerepük nőtt a katonáskodásban és a hivatali életben

- felállította a négyszázak tanácsát, a bulét

- lehetővé tette a szabad végrendelkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását

• Eredmény: Szolón megteremtette a demokrácia/népuralom alapját!

• Kr. e. 560-510: türannisz rendszer

    - az arisztokraták Szolón lépései után úgy érezték, elvesztették korábbi  helyzetüket, míg a démosz vezetői kevesellték jogaikat (pl. kifogásolták, hogy a vezető tisztségeket még mindig az arisztokraták töltik be)

                  - a gazdasági fejlődés hatására tovább csökkent az arisztokrácia gazdasági súlya, ám továbbra is jelentős politikai hatalommal rendelkeztek

                  - a démosz növekvő gazdasági erővel rendelkezett, politikai befolyása még  mindig csekély volt

- ez az egyensúlyi helyzet lehetőséget adott arra, hogy egyes politikusok, felrúgva a törvényeket, egyeduralmat vezessenek be

- a rendszer neve = türannisz / zsarnokság; vezető= türannosz / zsarnok

• Athén türannisza: Peiszisztratosz
• a szegényebb rétegekre támaszkodott
• az ellenálló arisztokraták földjeit, akik vagy meghaltak, vagy külföldre menekültek, kiosztotta a földnélküliek között
• vidéki „kiszálló" bíróságokat állított fel ( a parasztoknak nem kellett a városba menniük peres ügyeikkel, neki nem kellett tartania a hatalmát veszélyeztető gyülekezéstől)
• évi adót vezetett be Athén katonai erejének fenntartására
• jelentős építkezések kezdődtek (munkalehetőség a démosznak!)
• előnyös szerződéseket kötött más poliszokkal (pl. az athéni hajósok mozgásszabadságának biztosítása)
• A türannoszok hatalmuk biztosítása érdekében a démoszt támogatták az arisztokráciával szemben; a gazdaság fejlődése - melyet a türannoszok is elősegítettek - azonban oly mértékben megerősítette a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok.
• Kr. e. 510: Athénból elűzik a türannoszt, Hippiaszt (Peiszisztratosz egyik fia volt, ez a rendszer végét jelenti Athénban.)

3.      Kr. e. 508.: Kleiszthenész arkhón reformjai, az athéni demokrácia intézményrendsze

  - a türannisz megszűnése után a démosz hangadói olyan intézményrendszer   kialakítását szorgalmazták, amely minden szabad athéni polgárnak esélyt ad arra, hogy a hatalomból részesedjen

•  phülé-reform bevezetése (phülé = kerület)
• a politikai, katonai, közigazgatási rendszer új alapja: a korábbi származási, majd vagyoni társadalmi-közigazgatási beosztás helyett területi alapon történő besorolás lett
• ez valóban a demokrácia felé tett lépés: megszüntette a szabad polgárok közti különbségeket!
• számos metoikoszt (=betelepült idegen), sőt rabszolgát is polgárjoghoz juttatott

• működése: közigazgatási reform
• Attikát három részre (=trittüsz) osztotta:
• ¨ városi (Athén) rész
• ¨ tengerparti rész
• ¨ belső (mezőgazdasági) rész
• minden harmad további tíz egységre oszlott, és ezekből egy-egy alkotott egy phülét, azaz kerületet
• ez biztosította a démosz fölényét az arisztokráciával szemben, mivel a három alkotóelemből kettőben - szavazás esetén (város, tengerpart) - biztosan a démosz volt többségben

• Athén irányítása, az athéni demokrácia intézményrendszere:
• fő hatalom: a népgyűlés (ekklészia) kezébe került (ez volt a törvényhozó hatalom)
• ennek munkájában minden szabad, 20. életévét betöltött férfi athéni polgár részt vehetett
• feladatai.
• ¨ törvényhozás
• ¨ a háború és béke kérdésének eldöntése
• ¨ döntéshozás minden fontos kérdésben
• sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan (kb. évente 40-szer)

• bulé (=végrehajtó hatalom):
• mivel az ekklészia nem ülésezett folyamatosan, Kleiszthenész ezt meghagyta, de összetételét és létszámát megváltoztatta
• minden szabad polgár bekerülhetett sorshúzással (phülénként 50-50 tag), korhatár: 30. életév
• taglétszám: 500 fő, innen a név: ötszázak tanácsa (=bulé)
• feladatai:
• ¨ javaslatokat tehetett a népgyűlésnek, amelyeket már előre megtárgyalt
• ¨ kisebb jelentőségű kérdésekben döntéseket is hozhatott

• arkhónok tanácsa, Areioszpagosz:
• 9 arkhón alkotta
• Areioszpagosz: a hivatalukat már letett arkhónokból álló testület
• feladata: a tisztviselők ellenőrzése, ill. vallási jellegű
• a 9 arkhónt a magasabb jövedelműek közül választották

• a hadsereg átszervezése:
• alapja szintén a területi felosztás lett
• katonai vezetők = 10 sztratégosz
• ¨ valójában az athéni állam tényleges vezetői voltak
• ¨ választották őket kerületenként
• ¨ az egyetlen tisztség, melyre az egyéves hivatali idő lejárta után ugyanazt a személyt ismét meg lehetett választani
• ¨ kiemelt fontosságú, szaktudást igényelt, fizetést kaptak

• tamiászok: pénzügyekért felelős, 10 tagból álló testület (kerületenként 1 fő, szakértelem számít, választják őket, fizetést kaptak)

• a zsarnokság újjáéledését lehetetlenné tevő eszköz lett a
• cserépszavazás/osztrakiszmosz:
• ha valakit a polgárok veszélyesnek tartottak (féltek, hogy zsarnokságra tör), cserépszavazást tartottak, ahol a legtöbb szavazatot kapót 10 évre száműzték a városból, de vagyonát nem vették el

• Kleiszthenész reformjainak eredménye: a politikai élet vezető erejévé a démosz vagyonos rétege vált! Megvalósult az athéni demokrácia.

• Kr. e. 5. század közepe: az athéni demokrácia kiteljesedése, virágkora
• Ekkoriban zajlottak a görög-perzsa háborúk, szép görög sikerekkel.
•  vezető politikus: Periklész, aki 15 évig volt sztratégosz, azaz az athéni állam tényleges vezetője
• Újabb reformokat vezettek be a démosz érdekében:
• Kr. e. 462: az Areioszpagosz hatalmát jelentősen csökkentették
• hatálytalanították azt a szolóni rendszert, hogy a legfőbb tisztségeket csak a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók viselhették
• Periklész korában már nem az akadályok elhárítása volt a fő feladat (hiszen ekkorra már kialakult az egyenlőség ebben a tekintetben), hanem az állami életben való gyakorlati részvétel biztosítása, ezért
• bevezették a napidíjat
• ¨ oka: a szegényebbek megélhetését veszélyeztette a politikában való részvétel, ami igen sok időt vont el a termelőmunkától, így viszont pótolták a kieső jövedelmeket
• ¨ az athéni állam napidíjat fizetett:

- az ötszázak tanácsában és az esküdtbíróságon végzett munkáért

- később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadásokon való megjelenésért is

- de: ehhez pontosan maghatározták, hogy ki tekintendő athéni polgárnak, elzárva az utat a polgárjog bővítésétől (athéni polgár az, akinek mindkét szülője az volt)

• Athén lakosságának ekkor közel fele a polgárjoggal rendelkezők ill. családtagjaik közé tartozott
• létrejött tehát a jogi egyenlőség a polgárok között, de: nőni kezdtek a vagyoni különbségek, mert a rabszolgamunka egyre jelentősebbé vált
• ekkor ezeket még némiképp enyhíteni tudták Periklész intézkedései:
• ¨ a vagyonosokra többletkiadásokat rótt
• ¨ a szegényeket támogatták napidíjakkal
• a viszonylagos vagyoni egyensúly és a politikai jogok egyenlősége tette lehetővé, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét

4. Értékelés

- az ókori Athénban kb. a lakosság 10 %-a vehetett részt a népgyűléseken, a nők, metoikoszok és a rabszolgák nem rendelkeztek jogokkal, tehát a demokrácia korlátozott volt, mégis ez volt az ókorban a leghaladóbb politikai rendszer

- a közvetlen demokrácia békeidőben jól működött, veszély esetén könnyen anarchiához, diktatúrához vezetett

- a szabad athéni polgárok nem fizettek adót, a rabszolgamunka, a szövetségesek kizsákmányolása jelentette az athéni demokrácia anyagi hátterét

__________________________________________________________

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat