tételbank

ÚJKOR

1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei (lásd szóbeli tételek között)

2. A reformáció kialakulása, főbb irányzatai (lásd szóbeli tételek között)

3. A katolikus megújulás, az ellenreformáció

4. A barokk korstílus

5. Az alkotmányos monarchia működése Angliában

6. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában

7. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai, főbb képviselői

__________________________________________________________

A KATOLIKUS MEGÚJULÁS, AZ ELLENREFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA

- A 16. század közepére Európa lakóinak 40%-a valamely „reformált" egyházhoz tartozott, ami hatalmas kihívást jelentett Róma számára. Ugyanakkor a katolikus egyház jelentős belső tartalékokkal rendelkezett, legfőképpen a mediterrán területeken, ahol a lakosság erősebben kötődött hozzá. Itt hierarchián kívüli papok, szerzetesek saját környezetükben kezdték megtisztítani az egyházat, és személyes példamutatásukkal bizonyították, hogy a katolikus egyház alkalmas a hívek szolgálatára. Sorra alakultak Spanyolországban és Itáliában a szigorú szabályzatú betegápoló, prédikátor és tanító rendek.

-  III. Pál pápa (1534-1549) ismerte fel, hogy a nagy műveltségű, teológiailag kitűnően képzett protestáns prédikátorokkal szemben a katolikus egyháznak szüksége van egy olyan szervezetre, amely képes felvenni a versenyt a hitújítókkal szemben. Ezért hagyta jóvá 1540-ben a Loyolai Ignác („Fekete pápa) spanyol nemes által alapított Jézus Társaságának működését. A Jézus Társasága (jezsuita rend):

• erősen centralizált, (élén: generális, akit élethossziglan választottak)
• katonás fegyelemmel irányított,
• a pápának feltétlen engedelmességgel tartozó szervezet volt.
• Átvette és felhasználta a humanizmus gondolatait és módszereit, nagy súlyt helyezett a tudományos képzésre,
• tagjai művelt, világi társaságban ügyesen mozgó szerzetesek,
• a pápaság diplomatái lettek. Kivételes felkészültségük a jezsuitákat a katolikus megújulás igazi előharcosaivá tette.

- 1542-ben újra felállították a bíborosokból álló inkvizíciót (Szent Hivatal Kongregációja). Ők állították össze a tiltott könyvek jegyzékét, amelyekre azok a könyvek kerültek, amelyeket az egyház tanításaival ellentétesnek találtak.

  III. Pál 1545-ben Trident városában nyitotta meg az egyház belső megújulását célul kitűző egyetemes zsinatot, ami 1563-ig ülésezett. (tridenti zsinat - 1545-63)

• A Bibliával egyenrangúnak fogadták el a „szent hagyományt", vagyis az őskereszténység óta keletkezett dogmákat és szokásokat,
• fenntartották a pápa egyházfőségét,
• a papi rendet,
• a cölibátust,
• a misét,
• a szentek tiszteletét.

  Hitelvi kérdésekben a tridenti zsinat a reformáció teljes elutasítását jelentette.

Egyházszervezeti kérdésekben viszont teljesítette a reformátorok elképzeléseit:

• a szolgálatot, a lelki gondozást nyilvánította a papság elsődleges feladatának.
• Eltörölte a búcsúcédulák árusítását,
• megtiltotta, hogy egy személy több püspökséget töltsön be,
• kötelezte a főpapokat, hogy egyházmegyéjükben tartózkodjanak,
• és folyamatosan ellenőrizzék a papság erkölcseit és munkáját.
• Előírták a papnevelő intézetek (szemináriumok) felállítását minden egyházmegyében, hogy a katolikus papok új generációja ne csak erkölcsei, hanem műveltsége révén is fel tudja venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal.
• Nyomdákat alapítottak
• A katolikus liturgia látványosabb, ünnepélyesebb lett (búcsújárások, körmenetek).

-  E zsinat határozataiból állította össze 1564-ben IV. Pius a Tridenti hitvallást, amellyel véglegessé és visszafordíthatatlanná vált a keresztény világon belüli szakadás. A római egyház belső fegyelme megerősödött, és megnőtt ütőképessége a formációval szemben.

____________________________________________________________

A BAROKK KORSTÍLUS

1. A manierizmus

- kb. 1530-1600 között létező stílusirányzat

- a reneszánsz és a barokk között átmeneti stílusirányzat

- maniera olasz szó, jelentése: mód, stílus, modor, eredetileg: erőltetettséget, modorosságot jelent

- a reneszánsz harmóniájával szemben ez az irányzat mozgalmasságra, mesterkélt bonyolultságra, látványosságra, pompára törekedett, így előkészítője a barokknak

2. A barokk (XVII-XVIII. sz.)

- a szó a portugál barrruca ('szabálytalan formájú gyöngy'), vagy az olasz barocco ('furcsa, nyakatekert okoskodás') kifejezésből ered, majd a túldíszített, dagályos stílus megnevezésére használták

- a korstílus összekapcsolódott az ellenreformáció kibontakozásával, a katolikus egyház és az abszolút monarchiák hatalmát hivatott kifejezni

- a reneszánsz evilágiságával szemben ismét a túlvilág-központú gondolkodás jellemző rá

- jellemzői: mozgalmasság, pompa, drága anyagok felhasználása, teatralitás, felfokozott érzelmek, monumentalitás, asszimetria, dinamizmus, nyitott freskó

a) építészet: palotákat, templomokat, katedrálisokat építettek, csavart oszlopokkal, domborművekkel, művészien megtervezett és kivitelezett parkokkal (pl. angol park - nyírt bokrok, francia park - szimmetrikus tervezés)

b) szobrászatban: szenvedély, pátosz, lendület, jellemzi a minden oldalról meglepetéssel szolgáló szobrokat (pl. Bernini: Szent Teréz extázisa, Perszephone elrablása)

c) festészet: új műfajok terjedtek el (pl. népéletkép, csatakép, csendélet), a festők mélyen hátranyúló tereket, élettel teli, erős alakokat, gazdag fény-árnyék megoldásokat alkalmaztak (pl. Velazquez, Rembrandt, Rubens képei)

d) zene: a kor nagy alkotói: Bach, Handel, Vivaldi, Monteverdi (opera atyja), új műfajok? Concertók, fúgák, oratóriumok, operák. Népszerű táncműfajjá vált a menüett, ill. a nemzeti társastáncok (pl. keringő, polka, mazurka)

e) irodalom: vallásos elmélyültség és érzéki hatáskeltés jellemzi: éles ellentétek, hősiesség, testiség, érzékiség megjelenítése, szimbolikus és allegorikus ábrázolás, monumentális szerkezet, a legmagasabb rendű műfaj az eposz és a tragédia (pl. Zrínyi: Szigeti veszedelem, Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, Calderón: Az élet álom - dráma)

3. A rokokó (XVIII. sz.)

- a barokk stílus késői kifinomult, annak vallásos telítettségét mellőző változata, stílusirányzat

- rocaille (fr. 'kagyló') szóból származik az elnevezés, építészetben (kastélyok) iparművészetben (bútorok, gobelin), irodalomban, zenében jelentkezett

- jellegzetes díszítőeleme a kacskaringós csigavonal, a virtuozitás, szellemesség

- irodalomban az udvarló költészet, tündér- és pásztorjátékok, zeneiség, miniatűr képek

__________________________________________________________

AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA MŰKÖDÉSE ANGLIÁBAN

1. Az alkotmányos monarchia először Angliában alakult ki. Előzménye: az angol polgári forradalom (1640-42), mely az angol parlament jogainak kiterjesztéséért folyt a parlament és az uralkodó között (sikerrel). Ezt polgárháború követte, majd Oliver Cromwell katonai diktatúrája. A Stuartok restaurációja után, az ún. „dicsőséges forradalom" során hatalomhoz juttatták (behívták az országba) Orániai Vilmost, aki a Jognyilatkozat (1689) kiadása után, III. Vilmos néven (1688-1706) elfoglalta az angol trónt.

- az összehívott parlament 1689-ben cikkelyezte be a Jogok törvényét (Jognyilatkozat, Bill of Rights), amelynek rendelkezései meghatározták az alkotmányos monarchia alapelveit, intézményeit és a később hozott törvényeket.

• „A király uralkodik, de nem kormányoz", az állam élén álló király kezében nem összpontosul valódi hatalom, a parlament lett az állam életének igazi irányítója.
• A törvényhozói és a bírói hatalom függetlenedett a királytól.
• A törvényeket a 3 évenként szabadon választott és rendszeresen ülésező parlament alkotja, rendelkezik a hadsereggel és a pénzügyekkel.
• A királynak szentesítő és korlátozott vétójoga van.
• A polgárok szabadságát biztosító törvény kimondta, hogy vádemelés nélkül senkit sem lehet őrizetben tartani.
• Az államháztartás költségeit különválasztották a királyi udvar költségeitől, és ezt a parlament hagyta jóvá.
• A király a XVIII. sz. második felétől már nem vett részt a kormány ülésein.
• A választásokon győztes párt vezetőjét a király nevezte ki miniszterelnöknek, de a parlament beleegyezésével.
• A miniszterek egy-egy részterületet irányítottak, de a kormány tetteiért közösen vállalták a felelősséget a parlament előtt.

- a parlamentarizmusnak ez a rendszere még nem egyenlő a demokráciával, hiszen a választások vagyoni cenzushoz voltak kötve (jómódúak választottak jómódúakat a parlamentbe), a választókörzetek a népességhez viszonyítva aránytalanul voltak kialakítva, a választásokon rendszeresen előfordultak csalások.

__________________________________________________________

A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS XIV. LAJOS KORÁBAN

1. XIV. Lajos (1643-1715)

Mivel 5 évesen került hatalomra, kiskorúsága idején Ausztriai Anna (=anyja) és Mazarin bíboros, első miniszter irányította az országot. Mazarin halála után (1661) a király nem jelölt ki többé első minisztert, személyesen irányította az országot („Az állam én vagyok!")

1. Az abszolutizmus kiépítésének folyamata, területei

-         az abszolutizmus alapelve: egy király, egy vallás, egy törvény!

      a) Felszámolják az Általános Rendi Gyűlést, 175 évig(!) nem hívják össze (1614-től 1789-ig). Elveszítették szerepüket a tartományi gyűlések, a városi autonómiák és a párizsi parlament  (szuverén bíróság) is.

b)      Az önkormányzatiság helyébe egységes központi irányítás lépett, vidéken 30 teljhatalmú intendáns képviselte a király akaratát, a legfontosabb központi szerv a Magas Tanács volt, tagjai az államminiszterek.

c)      Állami beavatkozás a gazdaságba: merkantilizmus

-         Colbert államminiszter javaslatára bevezették az első állami szintű gazdaságpolitikát, a merkantilizmus: Ennek célja: az állam gazdasági hatalmának növelése a gazdasági ágak célirányos támogatásával és a külkereskedelem révén. A merkantilizmus 3 alapja: 1. a nemesfém és a pénz védelme (az országban tartása) 2. a mezőgazdasági és az ipari termelés védelme (pl. védővámok) 3. aktív külkereskedelmi mérleg (több export, mint import)

-         A merkantilizmus franciaországi változatát colbertizmusnak nevezzük (elsődlegesen kereskedelemmel, iparral foglalkozott, mezőgazdasággal nem). Eszközei:

 1. az exporthoz támogatást nyújtottak, az importot vámokkal korlátozták

 2. nemesfém és pénzkiviteli tilalmat rendeltek el

 3. fejlesztették a kereskedelmi flottát, belvízi csatornákat építettek

 4. az iparban királyi manufaktúrákat alapítottak

 5. külföldi iparosokat telepítettek be

 6. szabványosítottak.

Következmény: hatalmas bevételek →nagyarányú építkezések, fényűző udvartartás, költséges háborúk.

d) Louvois márki irányításával nemzeti hadsereget hoztak létre, kb. 150-200 ezer fő részvételével. Kötelező az egyenruha, a puskákra szuronyt szereltek, mérnökök fejlesztették a haditechnikát.

Háborúk e hadsereggel: Madagaszkár elfoglalása (1672), Louisiana francia gyarmat Észak-Amerikában (1699)

d)      A főkegyúri jog megszerzése révén (1516, I. Ferenc) kiformálódott a pápától független, királytól függő gallikán egyház.

-         A franciaországi vallásháborúkat IV. Henrik a nantesi ediktummal (1598) zárta le, amely korlátozott vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak.

-         XIV. Jajos a nantesi ediktumot visszavonta (1685), újra kezdetét vette a protestánsok visszaszorítása, sokan emigráltak az országból.

e)      Az oktatás is állami felügyelet alá került oly módon, hogy az egyetemek rektori kinevezése a királytól függött.

-         A tudósok ellenőrzését, a tudományok művelését az Akadémia végezte, ez mindig az államnak megfelelő hivatalos álláspontot képviselte

-         XIV. Lajos korában állami kézbe került a cenzúra is (könyvégetés, szerzők, könyvkiadók, kereskedők elítélése)

f)        Ekkoriban épült a versailles-i palotarendszer Levau és Mansart tervei alapján. Kb. tízezer udvaronc élt itt, hatalmas  lakomákat, vadászatokat, színi előadásokat tartottak (Moliére).

g)      A „Napkirály" egész Európa számára példakép volt (pl. építkezésben, udvartartásban stb.), Franciaország a korszak kontinentális nagyhatalma.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat