E menüpont alatt a középszintű történelem érettségi vizsga írásbeli témaköreinek összefoglalásait találhatod. Ajánlom figyelmedbe, hogy nézd meg a tankönyv megfelelő, témához tartozó ábráit, ill. a wikipedia.hu oldalt.

Ezek:

1. Az ókori Kelet egyes civilizációinak vallási és kulturális jellemzői, azonosításuk

2. Az athéni demokrácia intézményei, működése (lásd szóbeli tételek között)

3. A római hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában

4. A görög hitvilág néhány jellemző vonása, a legfontosabb istenek. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásai, a római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában

5. A kereszténység főbb tanításai

6. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás

__________________________________________________________

1. Az ókori Kelet egyes civilizációinak vallási és kulturális jellemzői, azonosításuk

a) vallás

Az ókori Keleten többféle vallástípust figyelhetünk meg.

Mezopotmiában politeizmus volt az uralkodó. A helyi  istenségek közül kiemelkedett pl. Marduk (Babilon). Ugyanakkor istentriásszal is találkozhatunk (pl. Anu-Éa, Enlil, ill. Samas-Szín-Istár).

Perzsiában a vallási dualizmus alakult ki. Alapítója: Zoroaszter. Felfogása szerint ellentétes erők küzdenek egymással: a jó (Ahumazda) és a rossz (Ahriman).

Egyiptomban eredetileg totemizmus uralkodott (= állatősök tisztelete), később az állatistenek emberi vonásokat öltöttek (pl. Anubisz - sakál, Ápisz - bika stb.) Legfőbb isten: Ré (napisten) - kultusza az öntözéses földműveléssel kapcsolatos. Istenhármasságot (vallási trializmust) is megfigyelhetünk: Ozirisz - Izisz - Hórusz hármassága). A monoteizmus (=az aton-kultusz) bevezetése az amon-kultusz helyett azonban a thébai papság ellenállása miatt meghiúsult.

- hittek a lélek létezésében, a testet ezért mumifikálták, biztosítva a lélek újratestesüléséhez a testet

Kínában az ősi vallás az univerzismus, mely két őselemben hisz: fény és árnyék (jin-jang).

A konfucianizmus vallási filozófiának nevezhető. Alapítója: Kung Fu-ce. Legfőbb tanítása: a hagyomány és az ősök tisztelete, az állam szolgálata.

A taoizmus alapítója Lao-ce. Műve: Tao-te King (Az Út és az Erény könyve). Legfőbb tanítása. Az embernek a természeti törvények szerint kell élnie (tao). Változtatások helyett az ősi, boldognak vélt múlt felé fordulást hirdeti, az aszerinti életmódot.

Indiában a brahmanizmus az ősi vallás. Nincsenek dogmái, sem térítői. A világ változtathatatlan kasztrendszer szerint épül fel (brahmanok - papok, ksatriják - harcosok, vaisják - termelők, sudrákok - szolgák, páriák - érinthetelenek). Az él helyesen, aki a kasztja szerinti tökéletes életet éli. Hisz az újjászületésben, lélekvándorlásban. Ha valaki a kasztja szerinti tökéletes életet élte, magasabb rendű kasztban születhet újjá. Elveti a társadalmi változtatást. Központi istenhármasságuk (vallási trializmus): Brahma - teremtő, Visnu - fenntartó, Siva - pusztító istenség).

A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhartha herceg. Szerinte minden csak átmeneti jelenség. A szenvedés forrása a vágy. Cél: a vágyakról való lemondás, hogy kiszakadhassunk az örök körforgásból, s eljuthassunk a nirvánába (megszabadulás a szenvedésektől).

b) írás és irodalom

Mezopotámiában ékírás volt (kezdetben képírás, később szótagírás). Agyagtáblákra írtak, ék alakú vájatok formájában. Ezeket kiégették. Fennmaradt irodalmi mű: Gilgames eposz (a ninivei könyvtárban, Assurbanapli szír uralkodó korából való a megtalált változat). További műfajok: himnuszok, istenekről szóló legendák.

Egyiptomban papírusznádból készített papírusztekercsekre írtak. A hieroglifák (=szent véset) összetett jelekből állt. képírás, szótagírás és betűírás is feltűnik.) A hieroglifák papi (bonyolultabb) változata a hieratikus írás, népi (egyszerűbb) változata a demotikus írás. A hieroglifák megfejtője a rosetti kő alapján, 1822-ben Champollion. Híres irodalmi mű: a Halottak könyve.

Kínában az írás fogalomjelekből áll, az ősi írás mind a mai napig keveset változott. Ők a papír feltalálói. Híres irodalmi mű: Dalok könyve, Változások Könyve, Okmányok Könyve.

A föníciaiak jutottak el a legfejlettebb írásmódhoz: 22 vonalas hangjelölő jelrendszerük csak mássalhangzókat tartalmazott. (Ezeket a görögök később átveszik, magánhangzókkal kiegészítik. A görögöktől az etruszkok, az etruszkoktól a rómaiak öröklik az írásjeleket, s alakítják ki belőle a latin betűs ábécét. A Közel-Keleten az arab és héber írásmód fejlődött ki belőle.)

India ősi nyelve, a szankszkrit ma már holt nyelv, hangjelölésen alapult. Irodalmi emlékeik: Védák, Rámájána és Mahabharata c. eposzok, Manu törvényei.

c) tudományok, találmányok

Mezopotámiában alakult ki a 60-as számrendszer, ebből a kör 360 fokos felosztása. Ismerték a szorzást, osztást, a helyi érték fogalmát. A ninivei könytárban 22 ezer égetett agyagtábla maradt fenn. Itt jelent meg a kerekes kocsi, a sör, bor készítése, fogyasztása. Az évet a Hold működése alapján osztották be (holdév).

Egyiptomban ismerték a tízes számrendszert, az évet 365 napra osztották fel, az évet a Nap mozgása alapján napévnek nevezték el. A mumifikálás elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a szív a vérkeringés központja.

Kína híres találmányai: selyem, tus és grafit, porcelán, papír, puskapor, mágnesesség, negatív számok. (Az ország elzártságra való törekvése miatt ezeket Európában csak sokkal később ismerték meg.)

Indiában fejlett volt a matematikai kultúra. Ismerték a trigonometriát. Ők az "arab" számjegyek kitalálói. (A név arra utal, hogy a középkorban, arab közvetítéssel jutottak el ezek a számok Európába - ezeket használjuk napjainkban.)

A föníciaiak híres találmánya a bíborfesték, az üveg, ügyesek a hajóépítésben (távolsági, közvetítő kereskedelemmel foglalkoznak).

 d) művészetek

Mezopotámiában az építészet alapanyaga a tégla és a nád volt. Jellegzetes toronytemplomokat (zikkurat) építettek, melyek a vallási életnek és a termelés irányításának központjai voltak. A vallási kultusz és a termelés irányítását a papság végezte. Híres építészeti emlékek: Istar-kapu, függőkertek. Gudea szobra, Hammurapi törvényoszlopa (szobrok).

Egyiptomban kezdetben barlangsírokat, majd masztabát (kamrákra osztott, rézsút falú síremlék), végül gúla alakú, lépcsők nélküli piramisokat építettek. A legtöbb piramis Ghizah és Luxor környékén található. Építettek továbbá hatalmas méretű templomokat (pl. luxor templomai). A szobrok, festmények a frontális ábrázolás technikája szerint készültek (szemből, szimmetrikus felépítés, ill. festményeknél test szemből, fej oldalról). Híres szobrászati emlékek: Nofertiti szobra, Tutanhamon halotti maszkja, szfinx (oroszlán testű, fáraó fejű lény a piramisok előtt), írnok szobra.

Kínában a legnagyobb építészeti emlékek Csin Si Huang-ti császár idejében készültek: kínai Nagy Csatorna, Nagy Fal, híres a császár síremléke (agyadhadserege). Papírra, ecset és tus segítségével festettek. Náluk alakult ki a kalligráfia (a szépírás) művészete.

Indiában jllegzetes sziklatemplomokat, barlangkolostorokat, sztúpákat készítettek a vallási élet számára. Szobrászatuk ból az istenek ábrázolása emelkedik ki: Síva-szobrok, Buddha-szobrok, Asóka király oroszlános oszlopa. Jellegzetes az indiai ún. "kéztánc".

__________________________________________________________

2. Az athéni demokrácia intézményrendszere, működése

(Megtalálod a szóbeli tételek között.)

_________________________________________________________

3. A római hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában

Az ókori Róma fokozatosan terjeszkedett. Először Itália középső részét hódította meg az ún. latin népektől (Kr.e.6-5.sz.), majd az északi részét az etruszkoktól (5-4. század). Ezután a dél-itáliai görög gyarmatvárosokat el. A pun háborúk során megszerezte Szicíliát, Szardíniát. Karthagó legyőzésével kiterjesztette uralmát Észak-Afrikára. Ezután Hellász ill. közel-keleti területek meghódítása következett. Julius Caesar meghódította Galliát, a Birodalom legnagyobb kiterjedését a 3. században, Traianus császár korában érte el. (lásd térkép).

Pannóniát i.e. 12-9 között foglalták el. Tehát Róma a Földközi-tenger medencéjének vezető hatalma lett.

a) Társadalmi következmények:

- a nobilitas (újnemesség) földbirtokai nőttek, latifundiumok (szórtan elhelyezkedő birtoktestekből álló, rabszolgatartó nagyüzemek) alakultak ki. Ezeken árutermelés folyt (szőlőt, olajbogyót, zöldségeket, gyümölcsöt termesztettek). (nobilitas = a patríciusok és a tehetős plebejusok házasságából, leszármazottaiból kialakult új uralkodó réteg)

- a szenátorok hadvezérként és a provinciák helytartóiként nagy jövedelmekre tettek szert. A szenatusban igyekeztek megakadályozni új emberek bekerülését.

- a pun háborúk idején alakult ki a lovagrend, mely pénz- és ingatlanügyekkel, kereskedelemmel foglalkozó vagyonos réteg. Érdekeik védelmében kereskedőtársaságokat hoztak létre, uralták a tengeri kereskedelmet. Egyes tartományokban megszereztek az adóbeszedés jogát: adóbérlő társaságaik öt évre előre befizették az államkincstárba az előírt adót, majd a gyakorlatban a maguk hasznára ennek többszörösét hajtották be a lakosságtól.

- a kisbirtokos parasztság létszámában és anyagi erejében csökkent. Sokan katonaként harcoltak, meghaltak, megrokkantak. A férfiak távollétében az otthon maradt családtagok kevésbé hatékonyan tudták megművelni a földeket, kevesebb volt a termés. A háborús pusztítások is sújtották őket. Az olcsón termelő latifundiumok miatt és az olcsó importgabona miatt nem voltak versenyképesek a piacokon. Tömegesen mentek tönkre.

- a rabszolgák száma rendkívüli mértékben megnőtt, ezzel párhuzamosan csökkent az értékük. Beszélő szerszámként kezelték őket. A városi házakban alkalmazottak sorsa volt a legjobb, alkalmazták őket vidéki birtokokon mezőgazdasági munkára, ill. bányákban (élettartamuk: 5-6 év a megpróbáltatások miatt). Speciális csoportjuk a gladiátorok, akiket látványosság céljából külön kiképeztek gladiátoriskolákban.

b) a köztársaság válságának tünetei

- a háborúk miatt tönkrement parasztok tömegesen mentek Rómába, ott áruba bocsátották szavazati jogukat, ezeket az embereket nevezzük antik proletárnak. Jelenlétük politikai bizonytalanságot okozott. Vagyontalanságuk miatt nem katonáskodhattak, ezért hadkiegészíti válság is keletkezett.

- a nagy tömegű rabszolga miatt nőtt a lázadás veszélye

- a nobilitason belül rivalizáló csoportok alakultak ki, nőtt a hatalmi harc

- a szövetségesek kötelességeik mellé a római jog kiterjesztését követelték

-barbár támadások is érték a birodalmat

- a köztársasági államgépezet már nem volt képes megfelelően működni, hiszen az városállamra lett kitalálva, nem birodalomra, szükségessé vált a szakszerű, folyamatos hivatalviselés az annualitás (1 év) és kollegialitás helyett

c) a válság megoldási kísérletei, azok következményei

- a tönkrement kisbirtokos parasztság sorsát kívánták rendezni a Gracchus-testvérek reformjaikkal. Céljuk: földhöz juttatni a pasztságot, akik ezután katonáskodhatnak is. Kr.e. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus (=a nép körzeti elöljárója, személye szent és sérthetetlen) a Licinius-Sectius-féle földtörvény felújítását javasolta. Ennek értelmében az 500 jugerum feletti földeket osztották volna szét. A javaslat sértette a latifundiumtulajdonosok érdekeit, utcai harcokban megölik Gracchust. Öccse, Caius Gracchus Kr.e. 123-122-ben folytatja a földreformot, a coloniák (gyarmati) földjét javasolja felosztani, továbbá olcsó gabonát biztosított a szegényeknek. Javaslata zavargást vált ki, Caius öngyilkos lett. Ugyan a reformjavaslatokat nem hajtották teljes mértékben végre, mégis kb. 60 ezren jutottak földhöz.

- Marius Kr. e. 104-ben a hadkiegészítési válságot oldja meg úgy, hogy a nincsteleneket besorozzák a hadseregbe, felruházzák, kiképzik őket, majd 16 éves szolgálati idő után leszerelhetnek ,veteránként földet kapnak. A reform veszélye, hogy létrejött a vezértől függő zsoldoshadsereg, amit ezután a politikai hatalmi harcokban a felek egymás ellen bevetnek (lásd polgárháborúk)

- a rabszolgák először Szicíliában, majd Spartacus vezetésével Itália területén (Kr.e.73-71) lázadtak fel. Crassus consul ugyan leveri őket, de ezután libertinusokká válhattak (libertinus = pénzen kiválthatja magát a rabszolgaságból, lehet tulajdona, házasodhat, örökíthet).

- a nobilitason belüli hatalmi harc két politikai csoport kialakulásához vezet: a néppártiak a nép érdekeire hivatkozva javasolnak reformokat, az optimaták ('legjobbak') az arisztokraták régi hatalmát kívánják megőrizni. Ellentéteik fegyveres összecsapásokhoz vezetnek.

- a szövetségesek jogainak kiterjesztését javasolta Caius Gracchus, majd Kr.e. 91-ben Livius Drusus. Drusust ugyan megölték, ez háborúhoz vezetett (szövetséges háború). Róma azoknak a szövetségeseknek, akik nem léptek be a háborúba, ill. akik letették a fegyvert, megadta a teljes római polgári jogot (= tulajdonhoz való jog, hivatalviselés joga, kereskedéshez, házassághoz, örökléshez, katonáskodáshoz való jog).

- az államszervezet átalakítása polgárháborúhoz vezetett. Mariust többször is consullá választották, Sulla időben korlátozás nélküli diktátor lett. Ezek a jelek mutatták az utat az egyeduralom kialakulásához. Kr. e. 60-ban megalakult az I. triumvirátus Caesar, Pompeius, Crassus részvételével, ez Caesar és Pompeius polgárháborújával ért véget, Caesar katonai monarchiája, egyeduralma lett a harc vége. Kisajátított minden fontos köztársasági címet (consul, dictator, néptribunus, imperator, pontifex maximus=főpap). Mivel túl gyorsan építette le a köztársasági intézményeket, zsarnoki uralma miatt Kr.e. 44-ben a köztársaságpártiak meggyilkolják. Ezután Kr.e. 43-ban Caesar hívei megalakítják a II. triumvirátust, Octavianus, Antonius és Lepidus részvételével. A köztük lévő hatalmi harc szintén polgárháborúba torkollik: Kr.e. 31-ben Octavianus legyőzi Actiumnál Antoniust és szövetségesét, Cleopatrát, Octavianus megvalósítja a hosszútávú egyeduralmat, a principátust (=elnöki rendszer, a senatus 1. embere), lényegében császárságot. Kialakul a császári hivatali rendszer.

__________________________________________________________

4. A görög hitvilág néhány jellemző vonása, a legfontosabb istenek; a klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei; a római építészet jelentős alkotásai, a római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában

A görög  hitvilág (római is)  politeista jellegű volt. Az istenvilágról alkotott elképzelés fokozatosan fejlődött, míg végül eljutottak az antropomorf (emberi alakú) istenekig. Képesek metamorfózisra (átalakulásra), így megjelenhettek állatok képében is (pl. Zeusz bika alakjában rabolja el Európét). Mindegyik isten valamilyen funkciót testesít meg.

Zeusz - Jupiter - főisten

Héra - Juno - főisten felesége, a házi tűzhely őrzője

Poszeidón - Neptunus - tenger istene

Démétér - Ceres - termékenység istennője

Hesztia - Vesta - családi és állami béke őrzője

Hádész - Pluto - alvilág istene

Aphrodité - Venus - szerelem, szépség istennője

Árész - Mars - a kegyetlen háborúk istene

Héphaisztosz - Vulcanus - kovácsisten

Artemisz - Diana - erdők és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére

Apollón - Apollo - jóshelyek és művészetek istene

Hermész - Mercurius - kereskedők, vándorok, tolvajok istene

Pallasz Athéné - Minerva - bölcsesség, tudomány, mesterségek istennője

Dionüszosz - Bacchus - bor és a mámor istene

Héraklész - Hercules - hérosz (ember, emberfeletti erővel), aki istenné vált

Prométheusz - titán, aki ellopta az emberek számára a tüzet, a lázadás, elégedetlenség jelképe

Homérosz             az antropomorf istenvilágot ábrázolta. Műveiben az istenek ugyanakkor az embernél hatalmasabbak, halhatatlanok. Az Olümposz csúcsán élnek, életük csupa boldogság, ambróziát ettek, nektárt ittak lakomáikon.

Hésziodosz parasztköltő Theogonia (Istenek születése) c. költeményében viszont már cselszövőként, gyilkosokként ábrázolja őket.

Kiemelkedő jóslatadó szentélyek voltak: Dódónában (Zeusz-szentély), ahol a pap a szent tölgy leveleinek susogásából következtetett az isten akaratára. Delphoiban Püthia jós papnő bódult hallucinációk közben rikácsolva adta elő jóslatait, amit a papság időmértékes verssorokba átültetve közvetített. A homályos jóslatot nehéz volt megfejteni. Hibás értelmezés mindig a jóslatot kérő felelőssége volt. Gyógyító szentély működött Epidauroszban Apollón fiának, Aszklépiosznak tiszteletére. Eleusziszban a Démétér-misztérium során a résztvevők az istenség beavatottjai lettek.

Kr.e. 776-ban tartottak az első feljegyzett olimpiai játékot Olümpiában Zeusz tiszteletére (=görög időszámítás kezdete). A versenyzők és a nézők csak férfiak lehettek. Csak az 1. helyet értékelték nagyra. Az olimpiai játékok, a hitvilág, a nyelv a görög poliszok közötti összetartó erőt jelentették.

 Filozófia a klasszikus korban (Kr.e. 492-338 - a perzsa háborúk, periklészi virágkor és a poliszrendszer válságának kora): 

- a szofisták ('bölcsek') az első hivatásos értelmiségi réteg Athénban. Fizetségért a szónoklás, vitatkozás tudományára tanították a poliszpolgárokat. Mivel kétségbe vonták a világ megismerhetőségét, olyan szélsőségekig fejlesztették a szónoklást, hogy egy állítást éppúgy tudtak bizonyítani, mint cáfolni (az igazságtartalmától függetlenül)

- Szókratész a szofisták túlzásaival szemben az örökérvényű értékek (pl. igazság, szeretet, tisztelet stb.) felismerésére tanított. Az ember feladata ezek megismerése. Módszere a 'bábáskodás': a piactéren beszélgetett - főleg fiatalokkal -, kérdve kifejtő módszerrel akarta felfedeztetni velük az értékeket, rávezetni az embereket problémáik megoldására.

- a cinikusok Szókratész követői, legkiemelkedőbb képviselőjük Diogenész (a hordólakó): a megelégedést hirdették

- Platón Szókratész tanítványa volt. Ideatana szerint a tapasztalati világ folyton változik, csak a fogalmak (pl. igazság, szépség, jóság) állandóak. Ezek a fogalmak az ideák világában léteznek, a szférákban. Ennek a szellemi világnak csak tökéletlen árnyképe a mi tapasztalati, anyagi világunk. Híres hasonlata ennek érzékeltetésére: a barlang-hasonlat. Államtana szerint az ideális állam a bölcsek (filozófus királyok), a harcosok és a dolgozók csoportjaiból épülnek fel.

- Arisztotelész Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője volt. Rendszerezte a tudományokat: elméleti (matematika), gyakorlati (politika) és létrehozó (művészetek) tudományokat különböztetett meg. A művészet lényege a mimészisz (=utánzás). Államtana szerint rossz a türannisz rendszer, a szélsőséges demokrácia, jó a középrétegek uralmára épülő királyság (Politika c. műve). Etika c. művében az 'arany középút'-at javolja erkölcsös életként. Logika c. művében megteremtette a tudományos gondolkodás alapjait: az ok-okozati összefüggések feltárását tartotta fontosnak.

Irodalom, színház a klasszikus korban 

A leghíresebb tragédiaírók: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, komédiaíró: Arisztophanész. A drámai előadások színhelye a szabadtéri színház a Nagy Dionüszia ünnepek alkalmával, drámaversenyek formájában. Színészek csak férfiak lehettek, álarcot használtak. Az előadások nevelő célzatúak voltak.

Történetírás a klasszikus korban

- Cicero (római szónok) a 'történetírás atyjának' nevezte Hérodotoszt, aki kortársként a görög-perzsa háborúk történetét írta meg. Történelemszemléletére a körforgásszerűség jellemző: az államok felemelkednek, majd lehanyatlanak.

- Thuküdidész a peloponnészoszi háború résztvevőjeként annak történetét írta meg. Történelemszemlélete tudományos: földrajzi, gazdasági, emberi tényezőkre ill. a véletlen szerepének tudta be a történelem eseményeit.

Művészetek a klasszikus korban

- a városok fő részei: akropolisz (fellegvár), agora (piactér), sztoa (oszlopcsarnok, melyben boltok, hivatalok is vannak), gümnaszion (testedzés épületei és terei), stadion (sportversenytér), színház

- a dór oszloprendes Parthenon megépül Athén ban, benne Pheidiász szobrász által készült Athéné szobra

- az alkotások a szépség, harmónia kifejezői. A testeket általában ellentétes irányú mozdulatok egyensúlyi helyzete szerint ábrázolják. A szobrokat, épületeket, vázákat festették (vörösalakos vázafestés). Híres alkotás: Polükleitosz Dárdavivője, Müron Diszkoszvető c. szobra.

Tudomány a klasszikus korban

- az archaikus ('régi') korban kialakult a materialista (anyagelvű) gondolkodás a milétoszi filozófusok körében, s ez áthatotta a tudományokat is. empedoklész szerint a föld, a víz, a tűz, a levegő, ill. ezek keveredése alkot minden létezőt. Démokrétosz atomelmélete szerint a világ parányi oszthatatlan részecskékből, atomoszokból áll. Anaxagorasz egy meteorit alapján felfedezte, hogy az égitestek is anyagból állnak, megmagyarázta a nap- és holdfogyatkozást. Hippokratész, az 'orvostudomány atyja' a betegségeket természetes okokra vezette vissza. Felismerte az agy központi szerepét és az idegműködést. ('hippokratészi eskü' = ma is az orvosok esküje diplomájuk átvételekor). Anaximandrosz elkészítette az első világtérképet.

 Ugyanezek a területek a hellenizmus korában (Kr.e. 323-Kr.e.I. sz.)

- a hellenizmus kultúrája a görög és a keleti kultúra találkozásából, keveredéséből jött létre. A gondolkodás már nem a poliszokat, hanem  egyetemesebb kereteket érint.

- az olümposzi istenek mellett keleti hatásra új misztériumvallások jelentek  meg (pl. a perzsa Mithrasz-kultusz és az egyiptomi Ízisz-kultusz)

- új filozófiai irányzat a sztoicizmus (alapító: Zénon). A sztoa név az athéni tarka csarnokban tartott előadásaira utal. A sztoikusok hirdették az isteni gondviselést, a rossztól való távolmaradást, ennek érdekében a szenvedélymentes életmódot választották. Epikurosz a mértéktartó, szép élet (hedone) általi zavartalan lelkiállapotot hirdeti. Ez mentheti meg az embert az istenfélelemtől, a halál és a természet félelmétől. "Élj elrejtőzve" - vagyis a politikából kimaradva. A szkeptikusok szerint (alapító: Pürrhon) a zavartalan lelkiállapotot csak az érheti el, aki helyes ítéleteket tud alkotni a világról, de az érzékszerveink tökéletlenek, így helyes ítéletekhez nem juthatunk (tehát tagadták a világ megismerhetőségét).

- általánossá vált az attikai nyelvjárás (köznyelv, tudomány, irodalom). Menandrosz vígjátékai voltak népszerűek. Alexandriában (Nagy Sándor nyomán) létrejött a Muszeion: itt állat- és botanikuskert volt, könyvtár, itt készült az Ószövetség Septuagista című, görög nyelvű fordítása.

- Polübiosz volt e korszak kiemelkedő történetírója, a római birodalom történetéről írt, kereste az összefüggéseket, figyelembe vette az események kialakulásánál az előzményeket. Rómát tartotta a legjobb berendezkedésű (alkotmányú) államnak.

- hatalmas városok épültek (urbanizáció). Alexandriában (Egyiptomn) állt az ókor egyik híres csodája, a 120 m magas világítótorony, itt volt Nagy Sándor síremléke.

- Rhodosz kikötőjéban állt a rhodoszi kolosszus (szintén az ókor egyik csodája), Héliosz napisten tiszteletére,  36 magas, vas-bronz szobor, híres továbbá a korból az ún. Laokón-csoport szobra.

- Arisztarkhosz  megfogalmazta a heliocentrikus világképet (elfelejtődött!). Hipparkhosz csillagkatalógust készített, megállapította a Hold-Föld távolságot, Eratoszthanész kiszámította a gömb alakú Föld méreteit (fő műve: Geographia). Ptomeiosz megfogalmazta a geocentrikus világképet. Eukleidész Elemek c. munkája összefoglalta az addigi matematikai ismereteket. Apollóniosz meghatározta a pí értékét. Arkhimédesz megalkotta hidrosztatikai tételeit, vízkiemelő szerkezetet alkotott, csigasort, fogaskerekeket szerkesztet (Arkhimédesz törvénye"). Az állattani ismeretket Arisztotelész dolgozta fel.

A római építészet jelentős alkotásai, a római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában

 A rómaiak a technikai civilizáció fejlesztésében értek el kiemelkedő eredményeket.

- városi épülettípusai: fórum (köztér - pl. Forum Romanum), terma (fürdő - pl. Caracalla fürdői), circus (cirkusz - pl. Circus Maximus), curia (városháza - itt ülésezett a senatus), tabularium (levéltár), vízvezetékek, csatornák (pl. Cloaca Maxima), bazilika (háromhajós törvénykezési és kereskedelmi épület, ez lett a keresztény templomok mintája), aphiteatrumok (pl. Colosseum), paloták, bérházak, vásárcsarnoko, síremlékek, diadaloszlopok (pl. Traianus oszlopa), diadalívek, városfalak). Jelentős a templomépítészet (pl. Jupiter-templom, Pantheon a Capitoliumon). Az etruszkoktól átvették és továbbfejlesztetteék a boldozatot, így belső tereket tudtak létrehozni oszlopok nélkül (pl. donga-, kereszt-, gömbboltozat). A padlózat márványlap vagy mozaik volt. A lakóházak az utca felé zártak voltak, befelé átriumosak, vagyis belső terükben nyitott rész volt, innen nyíltak a lakóterek.

Pannóniát Kr. e. 12-9 között Tiberius hódítota meg (Pannónia = Dunántúl), itt szervezték meg Pannónia provinciát. Kr.u. II. században egy keleti részre (Pannonia Inferior, székhelye: Aquincum) és egy nyugati részre (Pannonia superior, székhely: Carnumtum) osztották. Kb. 25 fontosabb település alakult ki (colónia és municípium=katonai tábor): Aquincum (Óbuda), Intercisa (Dunaújváros), Scarbantia (Sopron) - a Borostyánkőút mentén épült -, Savaria (Szombathely), Arrabona (Győr), Gorsium (Tác), Sopiane (Pécs).

___________________________________________________________

5. A kereszténység főbb tanításai

 A kereszténység Palesztínában alakult ki, hellenizált zsidó közösségében. Messiásváró légkörben alakult ki, aki hitük szerint megváltja őket a római uralomtól. A Megváltó közeli eljövetelét hirdette Keresztelő Szent János. Názáreti Jézus (Jézus Krisztus) pedig már magát a megváltást hirdette (Krisztus (görög szó) = Messiás (héber) = 'fölkent'. Jézus azonban nem politikai, hanem lelki, erkölcsi megváltásról, megtisztulásról tanított.

A főbb tanok:

- keresztény az, aki hisz abban, hogy Jézus az Istentől megígért Megváltó, megtartja parancsolatait, ezek:

Isten szeretete és a felebaráti szeretet,

megbocsátás,

az üdvösség, megváltás a bűnöktől, ezáltal a menny, Isten országának az elérése,

belső tisztaság

Jézus elítélte a vagyonszerzést, a kapzsiságot,

a gyűlöletet ("Megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!"), az erőszakot,

életével mindezekre példát mutatott.

Harmadnapon feltámadt, megjelent tanítványai előtt,

megígérte a világvége előtti másodszori eljövetelét, amikor is ítéletet tart az emberiség felett.

Jézus élettörténetét, cselekedeteit, a kereszténység tanait az Újszövetség tartalmazza, melynek részei:

- a 4 evangélium (evangélium = jó hír, örömhír Jézus életéről, tanításairól)

- evangélisták: Máté, Márk, Lukács a szinoptikusok ('együttlátók'), Jézust természetfeletti erővel rendelkező embernek láttatják, János szerint Jézus a megtestesült Isten.

- Apostolok cselekedetei (apostol = küldött): a tanok terjesztését, az ősegyház kialakulását mutatja be Péter és Pál tevékenységén keresztül (Péter neve kősziklát jelent, reá alapozza a keresztény egyházat Jézus, Pál pogányból lett keresztény, hittérítő tevékenységéről híres. A páli fordulat szerint bárki - nemre, fajra, bőrszínre való tekintet nélkül -keresztény lehet, aki elfogadja Jézus tanításait, a gazdagok alamizsnálkodás révén juthatnak be a keresztények közé.

- Apostoli levelek (pl. Pál apostol levelei): az apostolok tanító jellegű írásai, melyeket egy-egy keresztény közösség számára alkottak

- János jelenései: az utolsó ítélettel kapcsolatos látomások leírása (apokalipszis)

313-ban a milániói dekrétum lehetővé tette a Római Birodalomban a szabad vallásgyakorlatot.

325-ben Niceában megtartották az első zsinatot (tanácskozás) a császár, Constantinus elnökletével: kihirdették a keresztény dogmákat (Szentháromság tana), Arianus követőit eretnekké nyílvánították (arianusok, az első eretnek csoport, akik szerint Jézus csak hasonló lényegű az Atyához - homo iusion), megfogalmazták a hitvallást (Credo).

391-ben Nagy theodosius államvallássá tette a kereszténységet, betiltotta a régi római istenek tiszteletét és a pogány kultuszokat. Így próbálta megőrizni a birodalom egységét (sikertelen kísérlet).

_________________________________________________________

6. A népvándorlás, a Nyugatrómai Birodalom bukása

A népvándorlás a III-IX. század között lezajló folyamat volt. Fő oka az éghajlat felmelegedése. Belső-Ázsia sztyepp-övezetének kiszáradása miatt indult be egy kelet-nyugati vándorlás: az itt élő nomád hunok új legelőket kerestek, ezt felgyorsította a kínai Han-dinasztia támadása is. Az észak-dli irányú vándorlás a germán törzsek délre húzódását jelentette, letelepedésre, földművelésre alkalmas területeket kerestek.

A III. századtól a barbár népek támadásai állandósultak, nem tudták visszaverni őket. A IV. században a császár beengedte és letelepítette a birodalom területén a vízigótokat, cserébe zsoldosként harcolniuk kellett a rómaiak mellett. A zsoldhiány miatt fellázadtak, csatában legyőzték a római sereget. Ezután Nagy Theodosius császár szövetségesként ismerte el őket: megőrizhették önállóságukat, vezetőjük felvehette a rex (király) címet, alattvalóikkal szabadon rendelkezhettek. 395-ben Theodosius kettéosztotta a birodalmat a hatékonyabb védekezés érdekében (Keletrómai Birodalom, Nyugat-római Birodalom)

A keletről érkező hunok könnyűlovas nomád harcmodorral rendelkeztek, gyors győzelmeket arattak, a környezetükben lévő államokat megadóztatták. Attila (434-453) 451-ben megtámadta a Nyugat-római Birodalmat. A catalaunumi csata azonban döntetlennel zárult. A hunok ugyan eljutottak Rómáig is, de 453-ban Attila váratlanul elhunyt, a hun állam ezután fokozatosan szétesett.

A Nyugat-római Birodalomban eluralkodott a zűrzavar. 455-ben a vandálok támadták meg és fosztották ki Rómát ("vandalizmus").

Odoaker germán vezér, az itáliai seregek parancsnoka 476-ban fellázadt a kiskorú romulus Augustulus császár ellen, fogságba vetette, a császári felségjelvényeket Konstantinápolyba küldte. Ez a dátum a Nyugat-római Birodalom bukását, az antik civilizáció végét jelenti. A volt Nyugat-római Birodalom területén ezután germán államok sora alakult ki.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: töri témák/közép/1.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat