Elérhető témák:

2. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik

 3. Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem II.

- a nagy földrajzi felfedezésekhez vezető tényezők – 150. oldal

- a nagy földrajzi felfedezések kezdete – 151. oldal

- az indián kultúrák, és meghódításuk – 152. oldal

- a világkereskedelem kibontakozása – 153. oldal

I. A nagy földrajzi felfedezések

 1. a földrajzi felfedezések okai

- Nyugat – Európa gazdasága a XV. században gyors ütemben fejlődött. Újból növekedésnek indult a népesség, újból megjelent az igény a fűszerek, luxuscikkek, de a mindennapi áruk (cukor, gabona, fa) iránt is. A fellendülés centruma a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandria volt. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyre több aranyat és ezüstöt igényelt.

- Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket, mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkért és fűszerekért (porcelán, selyem, illatszerek, bors, vanília) arannyal és ezüsttel fizettek.

- Timur Lenk lerombolta a közép-ázsiai nagy kereskedővárosokat, a szárazföldi útvonal így kiszámíthatatlan, veszélyes volt.

- Az India felé vezető tengeri utakat az Indiai-óceánon az arabok uralták, míg a Földközi-tengeren az oszmán-törökök jelentek meg, mint Velence és Genova vetélytársai. Az itáliai városállamok komoly háborúkat vívtak a törökökkel, és egy idő múltán keresni kezdték az alternatív útvonalak lehetőségeit.

- Továbbá nehezítette a nemesfémbányászatot az is, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti, könnyen kiaknázható rétegeket kitermelték a magyarországi és csehországi nemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre hatolni, ezért a termelés jelentősen visszaesett.

 

2. A felfedezések feltételei

 

a) tárgyi feltételek

- A XV. századra az Atlanti–óceánon keresztül tengeri összeköttetések jöttek létre a Földközi - tenger és a Baltikum között. Az óceánon csak az új, nagy vitorlafelületű, hátsókormányos hajókkal (karavella) lehetett szállítani. A part mentét elhagyva a nyílt vizeken hajóztak, amit az araboktól korábban átvett iránytű és egy sor, a pontos helymeghatározást szolgáló műszer tett lehetővé (asztrolábium, gnomon, Jákob – pálca). Sokat segített még a mértékegységek egységesítése, valamint a sebesség mérésének bevezetése.

b) tudományos feltételek

A reneszánsz nyitottabbá tette az embereket, s az antik műveltség újjászületése révén ismertté váltak Ptolemaiosz elgondolásai, aki a Földet gömb alakúnak képzelte. Új térképek születtek, amelyek a Földet már ennek megfelelően ábrázolták, mint a firenzei csillagász, Toscanelli térképe. Segítette továbbá a felfedezéseket az új tudományos szemlélet fejlődése: Kopernikusz volt az első, aki kimondta, hogy a Napot tekinti a világ középpontjának (Heliocentrikus világkép, kopernikuszi fordulat).

 

3. A portugál és spanyol felfedezések

a) A portugál udvarban Tengerész Henrik herceg (1394-1460) teremtette meg a felfedező hajóutak hátterét: tengerészeti iskolát alapított, tanárokat hívott, összegyűjtette az addigi ismereteket.

A portugálok, kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva, már a XV. század közepétől felfedező utakat indítottak az arany és a fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. Céljuk: eljutni a „mesés” Kelethez Afrika megkerülésével.

 

 

Fontosabb sikereik:

- Átlépték az Egyenlítőt (1471),

- majd Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csücskét, és egy viharnak köszönhetően meg is kerülte azt (Vihar-fok, később Jóreménység-foka (1487)

- és Vasco da Gama Afrika megkerülése után kikötött az indiai Kálikutban (1489). 1510-ben több hajóval visszatért, és India partjain megteremtette a portugál hegemóniát.

A XVI. század első felében további felfedezők elérték a legendás Fűszer-szigeteket, Kína partjait, majd 1543-ban Japánt is.

b) spanyol felfedezők

A felfedező utakba a Spanyol Királyság később kapcsolódott be.

- A fordulópontot Kolumbusz Kristóf (Christoforo Colombo) – genovai tengerész hozta el, aki több sikertelen kísérlet után, Kasztíliai Izabella támogatásával három hajóval (Santa Maria, Niña, Pinta) indult el Indiába. Kolumbusz a Toscanelli térkép alapján úgy gondolta, hogy nyugatra hajózva eljut majd Indiába. Útja hosszabbnak bizonyult, bár megkönnyebbítették haladását a passzátszelek. Így is közel két hónap után, 1492. október 12-én köthetett ki Guanahai (San Salvador) földjén, az amerikai kontinens előterében elhelyezkedő Bahama –szigetek egyikén.

- Kolumbusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét (Haitit és Dominicát), Puerto Ricot, Panamát és Jamaicát. Útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott.

- Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. A felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel, egy portugál zászlók alatt hajózó olasz tengerész, Amerigo Vespucci jutott, aki Dél–Amerika partjai mentén hajózva elérte a La Plata torkolatát (1501-1504), s azt hitte, elérte a kontinens legdélebbi csücskét. Mindeközben a portugál Cabral 1500-ban birtokba vette Brazília területét a portugál király nevében. Ezután 1513-ban felfedezték a Golf áramlatot, mellyel lehetővé vált a visszatérést Európába (Balboa 1513-as útja).

 

- A spanyolok és a portugálok versengtek az új területekért, ezért pápai közvetítésessel egyezséget kötöttek (1494). A tordesillasi szerződés (ill. az ezt kiegészítő 1529-es zaragozai szerződés, mely az ázsiai és az óceániai érdekszférát különítette el) a felfedezett világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta. Elkülönítették a felfedezések, a kereskedelem és a térítés jövőbeni területeit. (A kb. a 45º nyugati hosszúság mentén meghúzott választóvonal nyomán Brazília kivételével egész Amerika a spanyolok birtoka lett.)

- A Föld megkerülésére Magellán vállalkozott 1519-ben. Célja a fűszertermelő szigetek és az Európa közötti közvetlen út megteremtése volt.  Körülhajózta a Földet úgy, hogy Dél-Amerika déli csücskénél áthajózott a később róla elnevezett Magellán-szorosan, és eljutott a Fülöp-szigetekre. A Fülöp–szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folytatott küzdelemben, de egyik hajója végül visszatért Spanyolországba.

-C ortes 1519-21 között Dél-Mexikóban megdöntötte az azték birodalmat.

-  Alvarado 1523-ban legyőzte a maya városállamokat.

- Pizarro 1531-ben megdöntötte az inka birodalmat.

- Almagro 1535-37-ben Chile területén hódított.

c) francia, holland és angol felfedezők

 - a firenzei Caboto angol szolgálatban az Indiába vezető út keresése közben felfedezte Észak-Amerikát

- a francia szolgálatban álló Verrazano 1523-ban Florida partjaitól kb. a mai New Yorkig hajózott

- Cartier (1534) a Szt. Lőrinc-öböl térségét kutatta, és megalapította Montrealt.

- A Föld második körülhajózása az Erzsébet angol királynő szolgálatában álló Francis Drake (kalóz) nevéhez fűződött.

II. A gazdasági következmények

 

4. Gyarmatosítás

- A felfedezők a kereskedelmi telepek létrehozása után, ahol lehetséges volt, az újonnan megismert népeket és területeket megszállták, gyarmatosították.

- Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani, itt be kellett érni jól jövedelmező kereskedőtelepek létrehozásával.

- Az Indiai–óceánon az arabokat kiszorítva a portugálok vettették meg a lábukat, s kereskedelmi támaszpontokat létesítettek Indiában (Goa), Indonéziában, sőt Kínában (Macao) és Japánban is. Lisszabon kikötője a távol -keleti áruk elosztóhelyévé vált.

- Amerika kitűnő lehetőséget biztosított a gyarmatosításra. Hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ültetvényeket lehetett létesíteni. Mindezen kincsek az európaiak számára is elérhetővé váltak, ugyanis a legfejlettebb indián kultúrák is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas és tűzfegyverek, lovak birtokában a spanyoloknak nem jelentett különösebb nehézséget a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása.

• a hódítók a conquistadorok: Cortez: 1519: azték birodalom leigázása 500 fővel; Alvarando: 1523: maják leigázása; Pizzaro: 1531: inka állam meghódítása

- A  pénzszegény  Európába  megindult a  nemesfémek áradata,  nemesfémek elértéktelenednek. Kb. 200-250 tonna arany és12000-16000 tonna ezüst érkezett az Újvilágból, melynek következtében az arany értéke / a pénz vásárlóereje csökkent. A jelenséget árforradalomnak nevezzük.

- A 16. századra a lakosság száma átlag kétszeresére emelkedett Európában; a városlakók száma főleg az Atlanti-partvidék országaiban nőtt meg. Nyugat-Európában jelentősen megnőtt az élelmiszer iránti kereslet.

-Ez ösztönzőleg hatott a Kelet és Nyugat közötti munkamegosztás kialakulására és ösztönözte a feudális gazdasági és társadalmi rend bomlását.

• Az árforradalom hatásának hosszú távú következménye:
  1. Kelet-Európa államaiban („az Elbától keletre”) a második jobbágyság rendszerének megszilárdulása volt. Mivel a megnövekedett nyugat-európai népesség élelmiszerigényének hatására itt is 3-4-szeresre nőttek a gabonaárak, az Elbától keletre agrárkonjunktúra bontakozott ki. Ezért a kelet-európai földbirtokosok bekapcsolódtak az árutermelésbe, megnövelték a saját kezelésben lévő földbirtok (a majorság) területét, és a munkaerő biztosítása érdekében röghöz kötötték a jobbágyot.
  2. Nyugat-Európában a felfedezések eredményeként kialakult a tőkés társadalmi rend illetve létrejöttek az első manufaktúrák. A folyamat klasszikus formájában Angliában bontakozott ki – elsősorban a textiliparban.  
     Megnőtt a népesség iparcikkek iránti kereslete, de ezt a hagyományos céhes kézműipar nem tudta kielégíteni. Az angol földbirtokosok a gyapjú iránti kereslet megnövekedése miatt juhokat legeltettek („bekerítési mozgalom”).

            Kialakul a  tőkés réteg:

l . Mivel a kisárutermelő parasztokat megfosztják a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközöktől, kénytelenek bérmunkássá válni (=munkaerejüket bocsátják áruba).

2. Kialakul a tőkés réteg a termelőeszközök és pénz felhalmozóiból, a pénz a befektetések által tőkévé válik.

1. Az egyszerű árutermelés (képlete: Á – P – Á) helyett tőkés árutermelés bontakozik ki: képlete: pénz — -áru-— több pénz (pénz + értéktöbblet)

• A felhalmozott tőke  kölcsönüzletekbe és ipari vállalkozásokba áramlott.

• Átrendeződnek a piaci viszonyok.

Társadalmi-politikai következmények

1. Hozzájárultak a hűbéri társadalom felbomlásához, a tőkés viszonyok  kibontakozásához. Egyensúlyi helyzet alakul ki tőkés és feudális rétegek között, mely lehetőséget teremt az abszolút királyi hatalom kiépítésére. (A kor jellemző államformája az abszolút monarchia)
2. A 15. század végétől meginduló népességnövekedést már nem biztosította a gabonafélék terméshozama, viszont az új növények közül a burgonya és a kukorica megoldotta a népélelmezés problémáját, nem volt többé éhínség. Európában: demográfiai növekedés és urbanizáció bontakozik ki.
3. Megszűnt a Levantei  és a Hanza kereskedelem monopóliuma. A legfontosabb kereskedelmi útvonalak és a világ gazdasági vérkeringése a Mediterráneumból az Atlanti-óceán térségébe tevődött át. A világkereskedelem központja Velence és Genova helyett Amszterdam, majd a 17. századtól London lett.
4. Indiánok kiirtása miatt beindul a rabszolga-kereskedelem (afrikai négerek behurcolása az Újvilágba)
5. Fajok keveredése – meszticizálódás figyelhető meg: mulatt(fekete-fehér), zambó (fekete-indián), mesztic(indián-fehér).
6. Új növények honosodnak meg: pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, tök, kakaó, dohány (napraforgó, ananász, vanília, kaucsuk, gyapot).

Bár Spanyolországba óriási mennyiségű arany és ezüst áramlott be, nem aknázták ki a felfedezésekkel járó lehetőségeket. A kinccsel a spanyol arisztokrácia nem a gazdaságot fejlesztette, hanem eltékozolta azt. Nagyhatalmi státusza így csak rövid ideig tartott. 1588-ban a „nagy armada” veresége után a világtengerek feletti hegemónia Anglia kezébe került.

__________________________________________________________

 HUNYADI JÁNOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS TÖRÖKELLENES HARCAI

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem II.

- Hunyadi János családfája – 126. oldal

- a Hunyadi-Újlaki liga által uralt területek – 125. oldal

- a várnai csata – 126. oldal

- Hunyadi János harcai – 126. oldal

- Nándorfehérvár ostroma – 128. oldal

- Magyarország Mátyás uralkodásának első felében – 131. oldal

 

1. Hunyadi János felemelkedése

- A havasalföldi nemesi családból származó Hunyadi Jánost Luxemburgi Zsigmond magyar király emelte fel, mikor lovagjai közé fogadta. Zsigmond kíséretében megfordult Itáliában és Csehországban, megismerte a zsoldos és a huszita harcmodort.

- Hunyadi János Jagelló Ulászlót támogatva emelkedett a bárók közé: elnyerte a szörényi bánságot, a temesi ispánságot, az erdélyi vajdaságot és a nándorfehérvári kapitányságot.

- Tisztségei révén az ország haderejének jelentős részével rendelkezett. Ezek a méltóságok egyben a török elleni védekezés vezetőjévé avatták.
- Hunyadi eredményesen védte meg a rábízott országrészeket. Hadseregében saját bandériumaira, zsoldos és huszita harcosokra, ill. legjelentősebb csatáiban a népfelkelőkre támaszkodott. Ismerte kora valamennyi harcmodorát. Taktikája: a legjobb védekezés a támadás, tehát igyekezett kezdeményező lenni katonai stratégia szempontjából.

2. hadjáratai

- 1442-ben betörnek Erdélybe a törökök, és először Marosszentimrénél vereséget mérnek Hunyadira, de Ő nem adta fel a harcot. A lakosságot is fegyverbe szólítva útját állta a foglyok tömegeivel elvonulni készülő ellenségnek és győzelmet aratott.
- Győzelmei következtében Hunyadi népszerűsége- különösen a köznemesség körében- rendkívül megnőtt.

- Az ifjú királlyal támadó hadjáratra szánták el magukat. 1443 őszén 35 ezer fős magyar, lengyel és délszláv sereg indult a török főváros, Drinápoly felé. Azt remélték, hogy ősszel a török nem tudja mozgósítani főerőit. Több győzelmet arattak (felszabadították Nist és Szófiát), de a tél beálltával három hónapnyi harc után visszafordultak. Ez volt a hosszú hadjárat első szakasza.
Hunyadi sikereit a lovagi, a huszita és a könnyűlovas hadviselés ötvözésének köszönhette. Páncélosai fegyelmezetten hajtották végre utasításait, ügyesen alkalmazták a szekérvárat és a portyákat.
- Mivel a török sereg Kis-Ázsiában is le volt kötve és tartani lehetett a keresztény hatalmak törökellenes összefogásától, a szultán békét kért a magyar királytól. Az 1444-ben megkötött béke- a szultán Drinápolyban, Ulászló Szegeden írta alá- komoly eredményt hozott: a török kiürítette Szerbiát.

- A király és Hunydi, úgy látták, hogy itt az alkalom a török kiszorítására az egész Balkánról. A pápa is új hadjáratra ösztönözte az uralkodót. 1444 őszén Ulászló és Hunyadi a békeszerződést megszegve újabb hadjáratot indított. Csak kisebb erőkkel rendelkeztek. A pápai ígéret ellenére az itáliai hajók nem akadályozták meg az ázsiai török hadsereg átkelését Európába. A kétszeres túlerőben lévő szultáni seregtől Hunyadi Várnánál vereséget szenvedett. A csatában a magyar sereg jelentős része és a király is odaveszett.

3. Hunyadi kormányzósága

- A király halálát követően országgyűlést hívtak össze, ahol a Habsburg-párti Garai-Cillei liga és a Hunyadi liga egyezséget kötött. Hunyadi elismerte V. László királyságát, ellenlábasai pedig- engedve a köznemességnek- hozzájárultak Hunyadi kormányzóvá választásához(1446-1452).

 

Kormányzósága idején tovább gyarapította birtokait (összesen kb. 4 millió hold földdel rendelkezett). Az állam és a saját bevételét - 220 ezer arany- azonban az ország védelmére fordította.

- 1448-ban újabb támadó hadjáratot vezet a török ellen. Seregét nem tudta egyesíteni a felkelő albánokéval (az albánok vezetője: Szkander bég avagy Kasztrióta György), ráadásul a szerb fejedelem elárulta. Végül három napos kemény csatában vereséget szenvedett a második rigómezei csatában.

4. A nándorfehérvári diadal

- 1453-ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt.

- 1456-ban a szultáni sereg Nándorfehérvárt vette ostrom alá. Ez a vár a magyar védelem legfontosabb láncszeme volt. A várat 7 ezer emberével Szilágyi Mihály- Hunyadi sógora- védte. Szilágyi külső segítség nélkül nem tudta volna tartani magát.

- Hunyadi bandériuma és a Délvidék nemessége a vár felmentésére indult. Segítségükre volt a pápa megbízásából törökellenes keresztes hadat szervező Kapisztrán János, olasz ferences szerzetes. A Délvidék népe tömegesen vonult a keresztesek zászlaja alá.

- Hunyadi a Dunán létesített török hajózárat áttörve jutott be seregével a várba.

- Néhány nap múlva a keresztesek ötletszerű támadását kihasználva kitört a romos várból, és legyőzte a szultáni hadat.

- Hunyadi a győzelem után nem sokkal áldozatul esett a seregben elharapódzó pestisjárványnak.

- Nándorfehérvár megvédése óriási jelentőségű, hiszen a vár török kézre kerülése védhetetlenné tette volna a déli határvonalat, és így az egész országot.

- A vár végül 1521-ben, tehát 65 év múlva került török kézre, addig jelentősebb támadása nem volt Magyarország ellen.

5. Hunyadi Mátyás törökellenes politikája

- Hunyadi Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kisebbik fia. 1457-ben V. László elhunyt. A köznemesség, a Hunyadi-liga nyomására 1458-ban a 15 éves Mátyást Magyarország királyává kiáltották ki. Hivatalosan 1464-ben, a korona visszaszerzése után koronázták meg.

- Állandó zsoldossereget állított fel („fekete sereg”). A sereg gerincét cseh, lengyel, német zsoldosok adták, de voltak közöttük magyarok, délszlávok és románok is. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett. Ezzel a haderővel a király függetlenedni tudott a bárók bandériumaitól. Mátyás dunai naszádflottát is alakított, melyet ágyúkkal szerelt fel. Ismert vezérei a fekete seregnek Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Hag Ferenc, Haugwitz János voltak.

 

- Külpolitikai téren Mátyás mindvégig megosztotta figyelmét a török veszély és a nyugati törekvései között. Ellenzéke folyton felrótta, hogy az uralkodó elhanyagolja a török elleni harcot. Mátyás ezzel szemben arra hivatkozott, hogy egyedül úgysem képes a török kiűzésére a Balkánról, ráadásul nem lát garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba, míg ő a déli területeken a török ellen harcol.

 

- Támadás helyett inkább a déli védelmi rendszer minél teljesebb kiépítését tartotta fontosnak Ezért 1463-ban több hónapos ostrom után visszafoglalta Jajca várát, majd 1464-ben Szrebeniket. A Zsigmond óta épülő végvárrendszer két, egymástól mintegy száz kilométerre húzódó végvárláncból állt. Mátyás a kettős végvárrendszerre támaszkodva folytatott aktív védekező politikát a török ellen, ami azt jelentette, ha a török beütött, Mátyás ellencsapással válaszolt. Így történt ez pl.1474-ben is, amikor a törökök betörtek a Temesközbe és Moldvába, Mátyás támadó hadjárattal válaszolt és 1476-ban elfoglalta Szabácsot. Az utolsó jelentős török támadásra 1479-ben került sor, mikor egy nagyobb sereg Erdélybe tört be, a kenyérmezei csatában a Kinizsi Pál és Báthory István által vezetett magyar sereg nagy győzelmet aratott. A török beütésre válaszul Kinizsi Észak-Szerbiába vezetett hadat 1481-ben, de a sikerek ellenére Mátyás 1483-ban kénytelen volt öt évre békét kötni a szultánnal, mert nem kapott garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba.

 

- Mátyás egy Duna-menti össz-monarchia létrehozását tervezte, melynek egyesült ereje lett volna képes kiverni a törököt Európából. Felismerte ugyanis, hogy erre Magyarország önmagában nyugati segítség nélkül nem képes. Ezért foglalkozott annyit a nyugati politikával.

- Csehország nemcsak a területszerzés miatt volt fontos Mátyás számára, hanem ugródeszkát is jelentett egyben, hiszen a cseh korona választófejedelmi címmel járt a német birodalomban, és utat nyithatott a császári cím felé. A beavatkozásra az adta a lehetőséget, hogy 1466-ban a pápa eretnekké nyilvánította Podjebrád György cseh királyt, mert engedélyezte országában a huszita áldozási módot. Mátyás pápai támogatással hadat indított 1468-ban volt apósa ellen. (Felesége Pojebrád Katalin 1464-ben meghalt.) Mátyás elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. Bár a cseh katolikus főurak 1469-ben Mátyást királlyá választották, de Csehországot nem tudta elfoglalni Podjebrád Györgytől. 1471-ben változott a helyzet, meghalt Podjebrád, akinek végakarata szerint a cseh rendek a lengyel Ulászlót választották királyukká és III. Frigyes a koronával együtt járó választófejedelmi címet Ulászlónak adta és nem Mátyásnak. Mátyás erre haddal támadt III: Frigyesre, melynek eredményeként Frigyes elismerte Mátyás cseh trónigényét (1477), sőt beleegyezett 100 ezer forint hadisarc kifizetésébe is. Később Mátyás újra hadjáratot indított Frigyes ellen (1482), mert a császár nem egyenlítette ki tartozását és rá akarta kényszeríteni Frigyest, hogy ismerje el házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes utódjának, de Frigyes nem mondott le a magyar trónöröklés lehetőségéről. A hat évig tartó háborúban, Mátyás 1485-ben elfoglalta Bécset, ahová áthelyezte székhelyét és udvarát is, de a főcél a német-római császári cím megszerzése nem sikerül. 1486-ban meghalt III. Frigyes, aki halála előtt elérte, hogy a német fejedelmek nem Mátyást, hanem fiát, Miksát választották német királynak. Mátyás 1490-ben halt meg Bécsben agyvérzés következtében.

Tehát tervét, egy erős közép-európai állam létrehozását, mely hatékonyan veszi fel a harcot a törökkel szemben, nem tudta megvalósítani.

____________________________________________________________

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: töri/közép/14.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat