tételbank
érettségi tételek magyar nyelv és irodalomból, történelemből
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG C. TÉMAKÖRBŐL:
1. A modern életforma jellegzetességei a XX. sz. elején
2. A nők helyzetének változása
3. Az 1929-33-as gazdasági válság, gazdasági, társadalmi következményei
4. A náci Németország jellemzői
5. A náci ideológia és propaganda
6. A bolsevik hatalomátvétel
7. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
8. Az ENSZ létrejötte és működése
9. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején
1. A gazdaság, a társadalom, az életmód új jelenségei a fejlett világban: a modern életforma néhány jellegzetességei
1. a második ipari forradalom technikai vívmányai
- átalakították a mindennapi életet: megjelentek a villamos gépek, motorok, autók, háztartási eszközök, lehetett utazni léghajón és repülőn
- az orvosok alkalmazni tudták az inzulint, a C-vitamint
- a munkahelyeken tömegtermelés folyt, terjedt a futószalag-rendszerű termelés, folyamatosan, a nap 24 órájában.
2. társadalmi átalakulás
- a fejlett országokban a mezőgazdaság az ipar és a szolgáltatás mögé szorult
- gyorsan nőtt a városi népesség aránya (gyarapodott a városok száma, ill. nőtt a városba áramlás aránya)
- a társadalmon belül megerősödtek a középosztályok, a munkásságon belül növekedett a „fehér köpenyesek", azaz a magasan képzett szakmunkások, technikusok, köztisztviselők száma, aránya
- felgyorsult a nemek emancipációja (nők munkába állása, választójog terjedése)
- a politikai élet a választójog kiterjesztésével demokratizálódott, szélesebb tömegek szólhattak bele
3. A gondolkodásmód változása az I. világháború után
- a világháború ténye és az azt követő forradalmak nagy megrázkódtatást okoztak, vegyes hatást keltettek az emberekben
- Egyesek gyors, radikális változásokat reméltek tőle (szélsőbal, szélsőjobb)
- Másokat félelemmel töltött el, hanyatlásnak érezték korukat
- Oly nagy lett az életmódbeli, gondolkodásbeli különbség, hogy generációs ellentétek keletkeztek az idősebb és fiatalabb nemzedékek között, a fiatalokra jellemző a lázadás a szülők értékrendjével szemben
- A művészetek (avantgarde) provokatív, botrányt keltő módon hívja fel a figyelmet a változásokra.
4. az életmód változása
- a közlekedés, hírközlés változása felgyorsult életérzéshez vezetett
- a fejlett országokban ún. fogyasztói társadalmak alakultak ki (az életszínvonal fokozatosan emelése a cél)
- a szabadidő eltöltésének új módozatai válnak népszerűvé, például hétvégén „wekk-end"-ezés (szabad hétvége), szórakozásban kabarék, varieték, mozik, táncklubok, zenei klubok, sportban tömegsport, profi és versenysportok (olimpiák), turizmus.
___________________________________________________________
2. A nők szerepének változása a századfordulón
1. a XIX. századi viszonyok
- még alárendelt helyzetűek, jellegzetes életszerepeik: a háztartásbeli, a cselédlány, a munkásasszony, a prostituált. Kevesebb munkabért kaptak, mint a férfiak.
- a XIX. sz. végén elindul egy változási folyamat:
- A születések számának csökkenésével több lett a nőknek is a szabadideje.
- Gyárakban, boltokban, telefonközpontokban dolgozhattak, tanulhattak.
- A tehetősebb nők sportoltak, ez magával hozta az öltözködés átalakulását, egyszerűsödését.
- A nők is megjelentek a politikai mozgalmakban.
- kezdetben spontán módon, majd szervezeti keretek között, feminista egyesületek által harcoltak emancipációjukért, ill. a választójogért (ezt Angliában volt a legdinamikusabb tüntetések, gyújtogatások, politikusok zaklatása által). Általános választójogot először az USA néhány tagállamában, a skandináv országokban sikerült elérni a század elején (Oroszország 1918, Németország, Magyarország 1919, Anglia 1928, Franciaország 1945, Olaszország 1946, Svájc 1971.
2. az I. világháború idején
- sokan ápolónőként dolgoztak a katonai kórházakban ill. hadiipari üzemekben dolgoztak, egyre fontosabbá váltak
- társadalmi megítélésük is változott: mivel a férj gyakran katonaként szolgált a fronton, a nők családfenntartók lettek, de a munkába állás miatt kevesebbet tartózkodtak otthon, nem volt már szokatlan, ha egy nő egyedül jelent meg egy vendéglőben, terjedt a női dohányzás is.
3. a két világháború között
- tömegesen álltak munkába
- a nők egyre inkább egyenrangú félként viselkedtek a férfiakkal: tanultak, dolgoztak, sportoltak, szórakoztak
- az öltözködés lazább lett: rövid ujjú ruhák, térdig érő szoknyák, rövid frizura („bubifrizura" a jellegzetes
- a fejlődés ellenére sok területen továbbra is hátrányban vannak a nők:
- a háztartás vezetése, a gyermeknevelés továbbra is elsődlegesen női feladat
- vezető pozíciók többségét férfiak töltik be
- azonos munkáért kevesebb bért kapnak
- bár tanulnak, kevesebben szereznek érettségit, diplomát, mint a férfiak
- egyes szakmák elférfiasodtak (pl. jogász, ügyvéd).
___________________________________________________________
3. Az 1929-33-as világgazdasági válság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei
1. a világgazdasági válság okai
- a világgazdasági válságát a mezőgazdasági és ipari túltermelés okozta
- a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejletlensége ezt nem tudta feldolgozni
- a nemzetközi pénzügyi élet még nem elég stabil (az I. világháború idején az antant győzelmében érdekelt USA hiteleket nyújtott a tagállamoknak. Mivel érdeke, hogy a hiteleket visszafizessék számára a nyugati államok, az I. világháború után hiteleket nyújt Németországnak a Dawes-tervben, 1924, majd a Young-tervben, 1929. A hitelek segítségével helyreállítják a német gazdaságot, Németország tudja fizetni a jóvátételi pénzeket Angliának és Franciaországnak, e két ország visszafizeti háborús tartozásait az USA-nak (tehát nagy az egymásra utaltság). 1928-tól lelassult az amerikai tőkebeáramlás Európába, ez máris zavarokat okozott, az amerikai válság szinte azonnal érezteti hatását Európában.
2. A világgazdasági válság kirobbanása, lefolyása
- 1929. okt. 24. „fekete csütörtök": a New York-i tőzsdén hatalmas áresés történik
- 1929. okt. 29. „fekete kedd": a visszaesést a teljes összeomlás követi.
- következmények:
- A tőzsde összeomlása miatt a részvények elértéktelenedtek.
- A részvények elértéktelenedése miatt az iparvállalatok tönkrementek.
- A hiteleiket nem tudják törleszteni, a bankok is tönkremennek.
- A túltermelés miatt a mezőgazdasági termelők termékeiket nem tudják értékesíteni, nincs fizetőképes kereslet, a csőd szélére kerülnek
- gazdasági jelenségek:
- Hatalmas mértékű termékfelesleg halmozódott fel a beszűkülő hazai piac és a csökkenő exportlehetőségek miatt.
- Az agrártermékek ára meredeken zuhant (agrárolló keletkezik: a mezőgazdasági cikkek ára jobban csökkent, mint az iparcikkeké, a parasztok nem tudnak beruházni), a felesleget igyekeznek megsemmisíteni (pl. búzaégetés)
- A vállatok sorra mennek csődbe.
- A fizetni nem tudó adósok miatt összeomlanak a bankok.
- társadalmi jelenségek:
o hirtelen megnő a munkanélküliek száma (kb. 30 millió ember, ebből USA: 13 millió, Európa: 15 millió, Németország: 5,5 millió)
o a társadalom alsó rétegeinek nagyon megromlik az életszínvonala (nyomor, éhezés, éhhalál) - miközben terményfelesleg van, amit megsemmisítenek!
- politikai jelenségek:
o nem tudják rögtön kezelni a helyzetet
o a kormányzó erők és a pártok megosztottá válnak
o megnő a demagóg és populista politikai irányzatok hatása (pl. szélsőbal: kommunista befolyás, szélsőjobb: fasiszta, náci befolyás - a választásokon előre törnek ezek az irányzatok, mert megoldást ígérgetnek)
3. megoldási kísérletek
a) USA
- először szokásos módszerekkel próbálkozott Hoover elnök: nehezen ismerik be, majd a külföldet okolják; csökkentik a kiadásokat, ultrprotekcionista védővámokat vezetnek be, a mezőgazdasági termékfelesleget az állam felvásárolja - ezek a módszerek már sikertelenek
- Keynes angol közgazdász dolgozta ki a megfelelő módszert: felismerte, hogy a túlkínálat és az elégtelen kereslet okozza a válságot. Megoldásként az állam-monopolkapitalizmust javasolja: a kormányzat avatkozzon be a gazdasági folyamatokba, szabályozza azt, a munkanélküliséget infrastrukturális beruházásokkal, szociális közmunkával fékezze. Ezek nem bővítik az árukínálatot, de munkát adnak az embereknek, van munkabér, az emberek fokozni tudják a fogyasztást, ez mozgásba hozza a többi gazdasági ágazatot is. A válság elmúltával is figyelje az állam a gazdasági folyamatokat.
- az 1932-es elnökválasztáson a demokratapárti F.D. Roosevelt győzött (1933-45)
- reformporgramja: a New Deal - „új irányvonal"
- az állam korlátozza a szabadversenyt, kontrollálja és koordinálja a termelést és az elosztást
- 1933 tavasza: 4 napos bankszünetet rendel el (megindul a bankok működőképességének helyreállítása)
- segélyhivatalt állítanak fel
- erdősítési, árvízvédelmi munkálatokon foglalkoztatják a munkanélkülieket
- szabályozzák a Tennesse-völgyet, a folyót, sok munkalehetőséget ad
- mezőgazdasági törvénnyel szabályozzák a növénytermesztést
- ipari törvénnyel szabályozták a piacot, a munkásságnak biztosította a jogait
- az állam letért az aranyalapról, ellenőrzött inflációs politikára tért át
- ugyan a végrehajtással voltak problémák, kb. 1934-re legyőzték a válságot az USA-ban
b) Angliában takarékossági intézkedéseket vezettek be, protekcionista vámokat, leértékelték a fontot, létrehozták a fontsterling övezetet
c) Franciaországban az ellentétetek a tűzkeresztesek fasiszta jellegű csoportjának felkeléséhez vezetett (leverik)
d) Németországban szintén állami beavatkozás történik, hadigazdálkodás.
__________________________________________________________
4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusai: a náci Németország jellemzői
1. a weimari köztáraságtól a nácik hatalomra jutásáig
- az I. világháborús vereség után a weimari köztársaság kikiáltása 1919-ben történt meg (egy forradalmi és egy kommunista hatalom átvételi kísérlet után), Weimar székhelyről kapta a nevét.
- 1919 januárjában aláírja Németország a Versailles-i békét, ami elégedetlenséget szül (többféle puccskísérlet is történik, ezek közül a leghíresebb Hitler müncheni „sörpuccsa" 1923-ban: a nácik hatalom kísérlete, kudarc, Hitler börtönbe kerül, ott írja meg a náci ideológia alapművét, a Mein Kampfot (Harcom)
- a Dawes-, majd Young-terv jóvoltából a német gazdaság stabilizálódott, de a világválság súlyosan érintette az országot. Hatására megerősödött az NSDAP (=náci párt ) és a kommunista párt is, a választásokon egyre jobban nyomul előre a náci párt
- az 1932-es esztendőben 3 választás is volt, ezek döntőnek bizonyultak a nácik hatalomra kerülése szempontjából:
1. köztársasági elnökké választották az akkor 85 éves Hindenburgot
2. a júliusi parlamenti választásokat az NSDAP nyerte 37,4%-kal
3. mivel Hitler abszolút többséget akart, novemberben újabb parlamenti választásokat tartottak, de az NSDAP némileg kevesebb szavazatot kapott (33 %)
2. 1933 - a nácik hatalomra jutása
- 1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök kinevezi Hitlert Németország kancellárjának (=kormányfőjének)
- Hindenburg halála után (1934) egy személyben államfő és kormányfő (Führer =vezér)
- márciusban az abszolút többség érdekében ismét választásokat tartanak, ezen a nácik 43,9 %-ot érnek el, így a többi pártot betiltják, a politikai ellenfeleket bebörtönzik, a médiát ellenőrzésük alá vonják stb.), vagy megindul a totális náci állam kiépítése
- a náci totális állam jellemzői:
- egy egységes ideológia uralja, ez a nácizmus
- egy tömegpárt vezeti, ez az NSDAP (Nemzetiszocialista Munkáspárt)
- a társadalmat megfélemlítik, eszköze a titkos rendőrség (GESTAPO)
- a sajtót szigorúan ellenőrzik (újságot, rádiót, filmeket, a nácik propagandát szolgálja)
- a fegyveres erők feletti teljhatalom (SA - rohamosztag felállítása, SS - védőosztag felállítása, hadsereg irányítása)
- központilag irányított gazdaság
3. a nácik ellenségképe
- az I. világháborús kudarcért Hitler a zsidóságot hibáztatta
- 1933-tól megindult a zsidóság szervezett üldözése (üzletek bojkottja, kizárás az egyetemekről, köztisztviselői karból, attrocitások, könyvégetés)
- 1935-ös nürnbergi törvényekkel államilag szabályozzák a zsidók lehetőségeit: megfosztották őket német állampolgárságuktól, megtiltották a zsidók és árják házasságát, szexuális kapcsolatát.
- 1938 novemberében történik az ún. „kristályéjszaka": mivel egy német diplomatát Franciaországban megölnek, ezért a nácik büntető pogromot rendeznek: felgyújtanak 267 zsinagógát, 7500 üzletet tönkretesznek, kb. 100 főt meglincselnek, kb. 30 ezer zsidót koncentrációs táborba hurcolnak.
4. a világgazdasági válság kezelése
- Göring vezetésével kidolgoznak egy 4 éves tervet (Neuer Plan)
- az állam beavatkozik a gazdasági folyamatokba, irányít, megrendel (készülvén a II. világháborúra, fejlesztik az infrastruktúrát- útépítés pl., ráállnak a haditermelésre. Következménye a gazdaság gyors fejlődése, 1939-re megszűnik a munkanélküliség. (Valójában ezekkel az intézkedésekkel Németország felrúgta a Versailles-i békét.)
- fellendült az autógyártás, repülőgépgyártás, vegyipar
- a társadalom számára szociális juttatásokat biztosítottak.
__________________________________________________________
5. A náci ideológia, propaganda
1. a nácizmus gyökerei
- a nácizmus a pángermanizmus és antiszemitizmus eszméire épül, valamint a németországi népi (volkisch) mozgalomra, amely a régi germán hagyományokhoz, mondavilághoz nyúlt vissza.
- ezeken kívül néhány 19. sz.-i áramlat is befolyásolta:
- szociáldarwinizmus, nacionáldarwinizmus: Darwin evolúciós elméletét a fajelmélet használta fel, a történelem nem más, mint a fajok harca, az emberi társadalomban és a népek között is dúl a létharc, zajlik a szelekció
- térelmélet: a népek fennmaradásához megfelelő nagyságú területre van szükség
- tömeglélektan: a tömeg irányítható, befolyásolható, igényli az irányítást
2. a náci ideológia
- Hitler a Mein Kampfban fejtette ki nézeteit, terveit
Elemei:
- szociáldarwinizmus
- fajelmélet: 1. magasabb rendű fajok (árják) csoportjába a germánok tartoznak. A német az uralkodó nép, a másodrendű rokon népek a dánok, hollandok stb.). 2. Alacsonyabb rendű fajok a latin népek, szlávok, afrikaiak, ázsiaiak - ők rabszolga népek, feladatuk a magasabb rendű fajokért dolgozni. 3. Kiirtandó népek a zsidók, a cigányok. A zsidóságot tekintette a legalacsonyabb rendű fajnak, nagyon veszélyesnek, mert minden társadalmi rétegben jelen vannak. (következmény: koncentrációs táborok, haláltáborok, népirtás)
- antiliberalizmus
- antiszocializmus, kommunistaelleneség
- antihumanizmus
- keresztény-ellenesség
- antidemokratizmus
- az erő kultusza, jelképek használata (horogkereszt, Heil Hitler köszönés)
- élettér-elmélet: Hitler hódításainak terve 3 fázisban: 1. először Európa németjeit kell egyesíteni egy államban, ez az „acélos mag", 2. ezután egy európai birodalom létrehozása következik, német irányítással, 3. német világbirodalom létrehozása
3. a náci propaganda
- 1933-tól Goebbels volt a propagandaminiszter
- az emberi élet minden területét igyekeztek uralni, nagy tömegekhez szóltak, kitartóan ismételték, szuggerálták a témákat az emberekbe, a tömegre igyekeztek hatni
- példaképük az üzleti reklámok és a brit első világháborús propaganda volt
- módszereik:
- rádió, sajtó felhasználása
- látványos tömeggyűlések
- művészeteket is felhasználták a Führer ízlése szerint
- hatalmas ünnepségek, megemlékezések, a Führer ünneplése (pl. szülinap)
- utcai felvonulások, gyűlések, „termelési csaták"
- nyilvános könyvégetések (zsidó szerzők műveit: Heine, Freud, Thomas Mann, Jack London, Einstein stb.)
- filmpropaganda.
________________________________________________________
6. A bolsevik hatalomátvétel
1. előzmények
- Oroszországban 1917-ben két nagy politikai esemény zajlott:
a) 1917. febr.: sikeres polgári forradalom zajlott az elavult, tehetetlen cári rendszer megdöntéséért
b) 1917. október 24-25 (a pravoszláv naptár szerint, a mi naptárunk szerint: nov. 6-7.): a bolsevikok hatalomra kerülése (amit a szocialista korszakban, jelentőségét eltúlozva NOSZF-ként, Nagy Októberi Szocialista Forradalomként határoztak meg, napjaink felfogása szerint: bolsevik puccsról volt szó).
- a cári rendszer megdöntése után létrejött a Lvov herceg vezette Ideiglenes Kormány, de a problémákat nem tudta kezelni, ezek: az I. világháborúból való kilépés ügye, a politikai élet demokratizálása, nem volt földosztás, a tömegek elégedetlenek, zavarok vannak az ellátásban
- a polgári jellegű Ideiglenes Kormány mellett országszerte munkások, parasztok, katonák szovjetjei (=tanácsai) alakultak, élükön a szocialista többségű Pétervári Szovjet vezetésével.
A szovjetek létszáma fokozatosan gyarapodott.
- 1917. áprilisában Lenin közzétette az Áprilisi tézisek c. művét, amelyben megfogalmazta a permanens forradalom elvét: a februári forradalmat békés úton tovább lehet fejleszteni abba az irányba, hogy a szovjetek gyakorolják a tényleges hatalmat
- az Ideiglenes Kormány 1917 nyarán még megpróbálta a Kerenszkij-offenzívával a háború ügyét rendezni, de a támadás összeomlik. Általános az országban a politikai válság. A bolsevikok (oroszországi kommunisták) a béke, földosztás propagandásával tüntetéseket szerveznek, egyre népszerűbbek. Eredmény: 1. megbukik a Lvov-kormány. 2. az új Keresznszkij-kormány megpróbálta megdönteni puccsal Kornyilov tábornokot (Kornyilov-lázadás). Ennek megakadályozásában jelentős szerepet játszottak a bolsevikok, fegyverhez jutottak, bebörtönzött vezetőiket kiengedték. 3. A Pétervári Szovjet élére (ebben a bolsevikok már többségben voltak a vezetésben), Trockij került.
2. A bolsevik hatalomátvétel
- amíg a szovjetek összoroszországi kongresszusukat tartották a legfőbb kérdésekről (Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjeinek II. Összoroszországi Kongresszusa), a bolsevikok puccsal megdöntötték a Kormányt, átvették az irányítást Pétervárott. Lenin a Szmolnijból (leánynevelő intézet) irányította az eseményeket.
- megítélése: 1. forradalom, mert az egész világ létét megváltoztató esemény történt (valóban: kiépült a sztálini SZU, a II. világháború után pedig a szocialista tábor, ami 1990-91-ben omlott össze) 2. puccs, mert egy kisebb csoport erőszakos akciójaként valósult meg, nem kísérte népfelkelés
- a szovjetkongresszus „törvényesítette" a hatalomátvételt, kikiáltották a szovjethatalmat, azaz a proletárdiktatúrát. Dekrétumokat (rendelkezéseket) tettek közzé: 1. békedekrétum (békekötés, 1918 márciusában jön létre Breszt-Litovszkban, azon az áron, hogy Szovjet-Oroszország nagy területekről mond le Németország javára), 2. dekrétum a földről: földosztás (valójában a bolsevikok távlati célja a földek államosítása: szovhozok, kolhozok létrehozása) 3. dekrétum a hatalomról: minden hatalom a szovjetek kezébe kerül.
3. következmények
- mivel a bolsevikok nem uralták az egész ország területét, kirobbant a vörösök és fehérek közötti polgárháború, majd az antant is beavatkozott (további szenvedések vártak a szovjet népre)
4. hatalomra kerülésük okai
- Lenin személyében kiemelkedő képességű, karizmatikus vezetővel rendelkeztek a bolsevikok, a zűrzavaros körülmények közepette a bolsevikok tudtak világos programot adni, ügyesen szervezkedtek, fegyelmezettek és elhivatottak voltak („vezetni a népet a kommunizmusig")
- az Ideiglenes Kormány (Kerenszkij) nem rendelkezett elegendő haderővel
5. a bolsevik ideológia fő elemei
- Lenin dolgozta ki, hogyan képzeli el a szocializmust, az egyenlőség társadalmát. Ezek szerint:
- A szocializmusban megszűnik a kizsákmányolás.
- Az állam fokozatosan egyszerűsödik, majd elhal.
- A szocializmus életképesebb, magasabb rendű a kapitalizmussal szemben.
- a valóságban proletárdiktatúrát vezettek be az ország irányítása végett:
- az állam szerepét abszolutizálták, ha kellett, erőszakot alkalmaztak
- a társadalom demokratizálódott: 8 órás munkaidő, fizetett szabadság, polgári házasság, rangok és előjogok megszüntetése, ingyenes orvosi ellátás, nők egyenjogúsítása stb.
- az iparban és kereskedelemben államosítások kezdődtek, a mezőgazdaságban a magántulajdon megszüntetése, a szövetkezetesítés szerepelt a közeli terveikben (1929-től kezdődött el)
- hittek a világforradalom eszméjében, de 1920 körül az európai forradalmak lecsendesedtek, ezért Lenin kialakította a „szocializmus egy országban" felfogást, azaz az ideiglenes együttélést a kapitalista egyéb országokkal.
- nemzetközi szinten a III. Internacionálé (Komintern), amelynek az egyes országok kommunista pártjai voltak tagjai, s amelyet Moszkvából irányítottak, volt a kommunista ideológia fő terjesztője, szinte a SZU kiterjedése volt ez a szervezet
- cél az ún. „szocialista" embertípus kialakítása, aki hű a párthoz, ideológiailag képzett, ugyanakkor munkaszerető, családszerető, a szocializmust építi.
- a bolsevik propaganda eszközei a művészetek, az újságok, a filmet, az oktatás voltak.
_________________________________________________________
7. A sztálini diktatúra az 1920-as, 1930-as években
1. Sztálin hatalomra kerülése
- Lenin súlyos betegség következtében 1924-ben elhunyt. Lehetséges utódai: 1. Trockij: hadügyi, majd külügyi népbiztos, népszerű, kiváló szónok 2. Sztálin: nemzetiségügyi népbiztos, 1922-től a párt főtitkára, a pártapparátus irányítója (Lenin igazából egyiküket sem tartotta alkalmasnak)
- Trockij és Sztálin felfogása a gazdaságpolitikában tért el a legmarkánsabban (a polgárháború idején bevezették a hadikommunizmust: államosítások, kötelezető beszolgáltatás, jegyrendszer, közvetlen árucsere, pénz nélküli csere - 1920-ra csődbe ment ez a gazdaságpolitika, helyette 1921-ben bevezették a NEP-et =új gazdaságpolitika, ami igyekezett érdekeltté tenni a parasztokat a termelésben (a beszolgáltatás után maradt terménnyel kereskedhettek). Trockij a NEP módosítását, a mezőgazdaság és a parasztság erősebb kontrollját akarta, míg Sztálin a NEP fenntartását hirdette.
- Sztálin elfogadta Lenin felfogását arról, hogy a világforradalom a közeljövőben nem várható, ezért a szocializmus felépítése egyedül a SZU-ban (1922-től) fog megtörténni. Trockij továbbra is bízott a világforradalomban, mert szerinte ellenséges környezetben, egy országban nem lehet felépíteni a szocializmust.
- Sztálinnak sikerült elszigetelnie Trockijt, kialakított egy „trojkát", azaz Kamenyevet és Zinovjevet a szövetségesévé tette, 1928-ban aztán eltávolította őket, gyakorlatilag egyeduralomra tett szert.
2. 1928-29: a fordulat évei
- a NEP-et felszámolták, megkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása (földek államosítása, kolhozok, szovhozok létrehozása). Eszköz ehhez a megfélemlítés. Az ellenálló parasztokat kulákoknak nyilvánították, kitelepítették őket (GULAG-szigetek). Közvetlen következménye a termelés hirtelen visszaesése lett, de 1931-től folytatták a folyamatott.
- az iparban elindították a tervgazdálkodást (I. ötéves terv - tervutasításos gazdálkodás). Céljuk a Nyugathoz való felzárkózás, az önvédelem megszervezése volt, ezért egyoldalúan a nehézipar fejlesztésére koncentráltak, a munkaerő kizsákmányolásával, az életszínvonal háttérbe szorításával. A tőkét a mezőgazdaságból vonták ki.
- Megkezdődött a sztálini diktatúra.
3. a sztálini diktatúra eszközei
- erőszakszervezeteket állítottak fel az emberek megfélemlítésére, a nemkívánatos elemek eltávolítására. (Cseka, majd később NKVD, élén: Jagoda, Jezsov, Berija - valamennyien ugyanarra a sorsra jutottak: kivégezték őket)
- a lehetséges ellenfeleket meggyilkoltatta Sztálin (pl. Kirovot, a moszkvai párttitkárt, Trockijt, akit Sztálin emberei Mexikóban egy jégcsákánnyal vertek agyon)
- koncepciós perek sora indult a nemkívánatos elemek eltávolítása érdekében (pl. korábbi társai, Zinovjev, Kamenyev pere, katonatisztek elleni per, orvosok elleni per, Jagoda, Jezsov kivégzése stb.)
- GULAG (Lágerek Főparancsnoksága): munkatáborok létrehozása a SZU minden részén, elvileg átnevelés céljából, valójában munkatábor: favágás, csatorna-és vasútépítés, bányászat). Mivel embertelen körülmények között élnek és dolgoznak az itt élők, magas a halálozási arány.
- személyi kultusz (=egy személy elvtelen dicsőítése) bontakozik ki Sztálin személye körül, mintha minden az ő érdeme lenne (pl. képek, versek, szobrok Sztálinról)
- a II. világháborús győzelem tovább fokozta Sztálin népszerűségét, a leleplező igazságra Sztálin halála után (1953), 1956-ban, a párt XX. kongresszusán került a nyilvánosságra (Hruscsov beszéde).
__________________________________________________________
8. Az ENSZ létrejötte és működése
- történelmi előzménye
- I. vh. után létrehozott Népszövetség
- nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
- francia fölény érvényesült benne
- a II. világháború idején, az antifasiszta koalíció 26 országa 1942-ben nevezték magukat „Egyesült Nemzeteknek"
- 1943-ban, a moszkvai külügyminiszteri találkozón határozták el egy békét és biztonságot garantáló, nemzetek feletti szervezet kialakítását
- 1944-ben dolgozták ki az alapszabályait
- 1945 jaltai konferencia: a Biztonsági Tanács állandó tagjai vétójogot kapnak
l 1945. jún. 26., San Francisco: ENSZ alapokmánya (51 aláíró ország) = ENSZ napja
l Alapelvek:
- A konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése
- A nemzetek egyenjogúsága
- A béke fenntartásának célja
- Az emberi jogok tiszteletben tartás
- A faji megkülönböztetés elvetése
- Együttműködés a globális problémák megoldásában
3. intézményrendszere
Lásd: tankönyvi ábra: Száray IV - 151. oldal!!!
a) Közgyűlés (New York)
l Tagállamok küldötteinek fóruma
l Általános hatáskörű
l Állandó és ad hoc (=ideiglenes) bizottságok segítik munkáját)
l Évente egyszeri ülés, országonként max. 5 küldött, országonként 1 szavazat
l Határozatai ajánlás jellegűek, az elfogadók számára kötelezőek
b) Biztonsági Tanács
l A legfontosabb szerv
l Fő feladata: a tagok közti béke fenntartása
l Határozatai kötelezőek
l Állandó (USA, Anglia, Franciaország, Kína, Oroszország, vétójog) és nem állandó tagok
l Folyamatosan ülésezik
c) egyéb szervek (lásd az ábrát)
l Gyámsági Tanács: gyarmati országok felszámolásában van szerepe
l Gazdasági és Szociális Tanács: gazdasági és emberi jogok védelme
l GATT: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
l Titkárság: főtitkár és a tisztviselői kar (kb. 4500 hivatalnok)
4. kik voltak eddig ENSZ-főtitkárok
. Trygve Lie Norvégia 1946- 1952
2. Dag Hammarskjöld Svédország 1953- 1961
3. U Thant Mianmar 1961- 1971
4. Kurt Waldheim Ausztria 1972- 1981
5. Javier Pérez de Cuéllar Peru 1982- 1991
6. Boutros Boutros-Ghali Egyiptom 1992- 1996
7. Kofi Annan Ghána 1997- 2006
8. Pan Gimun Dél-Korea 2007-
__________________________________________________________
9. A hidegháború
1. a hidegháború fogalma: az imperialista tábor (USA+ szövetségesei) és a szocialista tábor (SZU+szövetségesei) között konfliktusok:
- ideológiai, gazdasági eszközökkel
- helyi háborúkkal
2. lépései
- 1946 - Churchill fultoni beszéde: fel kell lépni a szovjet térnyerés ellen
- 1947: a) Truman-elv: az amerikai elnök „feltartóztatási politikát" hirdet a szovjetek ellen
b) Marshall-terv: Marshall amerikai külügyminiszter dolgozta ki
- 1959-ig európai országoknak támogatásokat nyújt USA
- Az összeg: 90 %-a segély, 10 %-a kölcsön
- Célja: Megerősíteni USA-t gazdaságilag, politikailag
→ az USA gazdasága piacának bővítése és megtartása érdekében
→ stabilizálni az európai demokráciákat
- SZU elhatárolódik
- Tiltja „szövetségeseinek" a pénz elfogadását → Jugoszlávia (Tito) kiközösítése („imperialisták láncos kutyája")
c) KOMUINFORM létrehozása
- Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (1947-56)
- Moszkvából irányított nemzetközi kommunista szervezet
- A szovjet terjeszkedés, befolyás eszköze
- 1948-49 - Berlin blokádja:
- Németország megszállási övezetekre oszlik
- A nyugati övezetben valutareformot hajtanak végre, gazdasági támogatás
- Köv.: Ny-Berlin szovjet blokádja (1948-49)
- A blokád eredménytelen (légihíd létrehozása Ny-Berlin megsegítésére)
- 1949: NSZK, NDK megalakulása
- 1949 -NATO megalakulása: USA és szövetségesei katonai szervezete (→1955: Varsói Szerződés)
- 1949 - KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) - a szovjet tábor gazdasági szervezetének létrejötte
- 1949: a SZU is előállítja első atombombáját
- 1945-49: Kínai polgárháború - Kínai Népköztársaság megalakulása a kommunista Mao Ce-tung vezetésével
- 1950-53 - koreai háború
- Világháború veszélye
- É-Korea: kommunista
- D-Korea: demokratikus, kapitalista
- 1950 - É-K→D-K-ra támad, rendszerét akarja terjeszteni
- USA ENSZ-felhatalmazással közbelép, É-K elfoglalása
- Kína beavatkozik „önként"
- 38. szélességi foknál: demarkációs vonalat jelölnek ki
- 1953: fegyverszünet Panmindzsonban (de békekötés nem történt!!!)
- 1953 - NDK - kommunistaellenes felkelés (leverik)
- 1953 - † Sztálin (1953)
- Hruscsov: új irányvonalat indít
- Sztálini visszaélések leleplezése (személyi kultusz, büntetőtáborok, tisztogatások)
- Nyitás Nyugat felé
- 1955- Eisenhower - Hruscsov találkozó Genfben
- Osztrák államszerződés aláírása (SZU kivonul az országból, Ausztria semleges állam)
- NSZK a NATO teljes jogú tagja
- Válaszképpen megalakul a Varsói Szerződés, a szovjet tábor katonai szervezete
- Relatív nagyhatalmi egyensúly jön létre a fegyverek nagyon magas szintje mellett (atombomba, hidrogénbomba, gigantikus szárazföldi hadsereg, interkontinentális rakéták, hordozórakéták mellett)
- 1955 - szovjet „szputnyik-sokk: megkezdődik a világűr militarizálása →USA földrajzi elszigetelődése megszűnt)
- 1956 - magyar és szuezi „kettős válság"
- 1956. okt.-nov.
- a magyar események az európai egyensúlyt (szovjet érdekszférát)
érintik, a szuezi válság a világpolitikai egyensúlyt
- a magyar esemény a legnagyobb felkelés a bolsevizmus ellen, de nov. elején leverik a szovjetek
- 1956 nyara: Nasszer elnök →államosítják a Szuezi-csatornát)(angol, francia, izraeli érdekeket sért)
- Okt: izraeli, angol, francia támadás kezdődik
- (SZU közben leveri a magyar forradalmat)
- SZU jegyzék, USA: status quo →angol, francia presztízsveszteség, SZU pozícióerősödése a térségben
- 1959: Hruscsov az USA-ban a békés egymás mellett élésről beszél
- 1960: Amerikai kémrepülőgép szovjet lelövése, meghiúsuló csúcstalálkozó: felépítik a berlini falat Ny- és K-Berlin között
- 1962 - kubai rakétaválság (karibi válság)
- 1959 - a Batista-rezsimet forradalommal megdöntik Kubában
- Fidel Castro kerül hatalomra, Kuba szoc. ország, szovjet támogatással
- A konfliktus oka: Kubába telepített szovjet atomrakéták (2000 km hatósugár) - 200 km-re Floridától!
- Cél: Kuba védelme - a hatalmi egyensúly szovjetek javára billent át
- Atomháború veszélye!!! Fenyeget
- Kuba amerikai „karantén" -ról beszél (=blokád alatt)
- Hruscsov: csak „elrettentés", békés szándéka van a SZU-nak
- Megoldás: rakéták visszavonása, nincs invázió Kuba ellen (=patt!)
- SZU-nak mindez presztízsveszteség (Hruscsov bukása, 1964)
- 1963 - forródrót létrezozása:
- Forródrót (amerikai elnevezés)
- Vörös telefon (szovjet elnevezés)
- teleírógép, telefon
- Közvetlen kapcsolat (Kreml, Fehér Ház) között
- 1964 - USA beavatkozása a vietnami háborúba
- 1946: Vietnámi Demokratikus Közt. kikiáltása (Ho Si Minh a szoc. államfő)
- 1954: Dien Bien Phu - francia gyarmatosítók feletti győzelem (I. indokínai háború)
- Észak-Vietnám kommunizmust építő ország
- Dél-Vietnám francia támogatású, kapitalista ország
- 1964-1975: II. (indokínai) vietnámi háború
- amerikai beavatkozás (katonai kudarcok, tiltakozás)
- kommunisták győzelme (szovjet, kínai beavatkozás)
- országegyesítés Ho Si Minh vezetésével
- kb. 2,5 millió amerikai katona vett részt a háborúban
- Kb. 60 ezer halott
- Kb. 153 ezer sebesült (=sokk Amerika számára)
- 1968 - „prágai tavasz" leverése:
- Csehszlovákia kísérlete volt Dubcek, reformkommunista vezetésével az „emberarcú szocializmus" megteremtésére (=diktatorikus vonások eltörlésére)
- A „testvéri tankok" leverik
- 1969 - SALT-tárgyalások kezdete: (SALT = stratégiai fegyverek korlátozása)
- 1972 - SALT-1: Interkontinentális rakéták számát korlátozták
- 1975 - Helsinki csúcstalálkozó, enyhülés kezdete, megállapodnak az ellenfelek az
- emberi jogok tiszteletéről
- az európai szovjet erők csökkentéséről
- a határok sérthetetlenségéről
- ezzel párhuzamosan - 1973 USA: olajválság robban ki
- SZU a harmadik világban terjeszkedik
- SS-20-as, tengeralattjáróról indítható új szovjet rakétákat fejlesztenek ki (=SZU nem megbízható)
- 1978: SZU bevonul az afganisztáni kommunisták támogatása ürügyén Afganisztánba (olajmezők!) - elhúzódó harcok
- 1979 - SALT-2 megállapodás
- DE! új Phersing II. rakétákat telepítenek Nyugat-Európába, válaszul a szovjet fejlesztésekre
- 1980-as moszkvai olimpiát az USA bojkottálja
- Reagan: „A SZU a gonosz birodalma."
- START tárgyalások megrekedtek.
- USA is terjeszkedik (beavatkozások)
- 1984: csillagháborús program beindítása→SZU gazdaságilag kimerült, nincs válasz
- 1985 - Gorbacsov az SZKP új főtitkára: peresztrojkát (átalakítást = reformokat) és glasznosztyot (=nyíltság) hirdet a politikában - változások kezdődnek a SZU-ban
- Újra leszerelési tárgyalások, csúcstalálkozók
- Rakéták és hagyományos fegyverek csökkentése
- 1988 - vége SZU afganisztáni intervenciójának - Gorbacsov, Reagen találkozó
- Változások Lengyelországban, Németországban
- 1989 - berlini fal ledöntése
- Máltai csúcstalálkozó - Gorbacsov kijelenti, hogy a SZU nem fogja gátolni a szovjet tömbből való kiválást, átalakulást→elkezdődik a rendszerváltás folyamata az egyes országokban
- 1991 - Varsói Szerződés szétesése
- 1991 - SZU felbomlása
HIDEGHÁBORÚ VÉGE
JELENLEG: AZ ELŐZŐ KÉTPÓLUSÚ VILÁGRENDSZERT 3 PÓLUSÚ VILÁGRENDSZER VÁLTOTTA FEL (USA és szövetségesei, Európai Unió és szövetségesei, felzárkózó országok)
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 17
Tegnapi: 359
Heti: 2 147
Havi: 8 478
Össz.: 1 267 259
Látogatottság növelés
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu