5. Az Aranybulla

6. A tatárjárás és az ország újjáéptése

7. Károly Róbert gazdasági reformjai (lásd szóbeli tételek között)

8. A középkori magyar városfejlődés 

9. A Hunyadiak törökellenes harcai (lásd szóbeli tételek között)

10. Mátyás uralkodói portréja (emelt szint/történelem menüpont alatt) 

__________________________________________________________

AZ ARANYBULLA

(Árpád-kor)

 

1. III. Béla király (1172-96)

- XI-XII. században fokozódott a hatalmi harcokban a királyi birtokok eladományozása

- III. Béla volt az első, aki egész vármegyényi területet adományozott el

- ez a politika a domaniális jövedelmek (= királyi földbirtokokból származó, természetben beszedett jövedelem) csökkenését jelentette, s egyúttal az ún. regálé jövedelmek (= királyi jogon szedett jövedelem) növekedését.

- III. Béla halála után a belpolitikai harcokban felgyorsult a birtokadományozás.

2. II. András (1205-1234)

 - III. Béla kisebbik fia

- új berendezkedési politikát hirdetett, amelyet a király gazdasági ügyeivel foglalkozó tárnokmester valósított meg, név szerint Ampod fia Dénes.

- birtokpolitikájában (='új intézkedés') tovább növelte az eladományozást („az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség"), így gyorsan fogytak a királyi földek, udvari birtokok, amelyeket segítségért, hűségért, és nem jövőbeni szolgálatért kaptak, tehát nem hűbéri adománybirtokok voltak, nem kellett hivatalt viselni, katonáskodni érte.

- a domaniális jövedelem pótlására viszont új regálé jövedelmeket vezettek be:

• Új adófajták (pl. rendkívüli adó, nyolcvanad vám)
• Évente többszöri pénzbeváltás, pénzrontással (egyre csökkenő nemesfémtartalommal), így növelve a különbözetből a kamara hasznát
• Királyi jövedelmek bérbe adásával (pl. sókereskedelem, vámszedés, zsidó és izmaelita bérlők általi pénzverés)

-         a sikertelen halicsi hadjárat és a keresztes hadjáratba való bekapcsolódás is sokba került.

Következmény: az udvar állandó pénzzavara.

3. Az elégedetlenkedő társadalmi rétegek

- az Imre-párti (Imre =András fivére, előtte király), főurak nem kaptak, sőt visszavettek tőlük birtokokat, idegenek viszont birtokokat és jövedelmeket kaptak (pl. II. András feleségének, Gertrúdnak merániai rokonai!)

- a királyi szerviensek a nagy birtokadományozások révén magánföldesúri függésbe kerültek, elveszítették kiváltságaikat (királyi szerviens = a király zászlaja alatt teljesítettek katonai szolgálatot, csak a királyi bíráskodás alá tartoztak).

- a várjobbágyok a várföldek eladományozásával szintén magánföldesúri függésbe kerültek

- az egyház és a magánföldesurak és elutasították a bérleti rendszert

Következmény: az aranybulla kiadása

4. Az Aranybulla (1222)

- 1222-ben az elégedetlenkedő Imre-párti főurak a szerviensekre és a várjobbágyokra támaszkodva palotaforradalommal elmozdították az új berendezkedés híveit, és a II. Andrást az aranybulla kiadására kényszerítették a fehérvári törvénylátó napon.

- Az Aranybulla 31 pontból álló, arany függőpecséttel ellátott uralkodói oklevél, tartalma:

-         megtiltotta egész vármegyék eladományozását

-         megtiltotta a megszolgált birtokok királyi elvételét

-         megtiltotta az idegenek számára a méltóság- és birtokadományt

-         zsidók, izmaeliták pénzverők, sótisztek nem lehetnek

-         az új pénznek l évig forgalomban kell lennie (a pénzrontás ellen)

-         a 31. (utolsó) az ún. ellenállási záradék: amennyiben a király törvényszegő, akár fegyveresen ellenállhatnak neki a világi előkelők és püspökök

-         a szerviensek 5 alapvető nemesi előjogot kaptak, ezek:

1. adómentesség

2. birtokuk örökíthetősége, szabad adományozhatósága (fiú utód nélkül a birtok negyede leányára száll, a többiről szabadon rendelkezhet)

3. csak védekező háború esetén kötelesek katonai szolgálatra, határon kívül csak az uralkodó költségén kötelesek hadba vonulni

4. immunitást (mentességet) élveznek a birtokukon

5. csak per és bírói eljárás alapján lehet szervienst börtönbe zárni, jogukban áll megjelenni az évenkénti székesfehérvári törvénylátó napon.

- a  várjobbágyok és várnépek jogait megerősítette az aranybulla

- az egyházi tizedet természetben kell fizetni  (pénzbeli adót a király magának tartotta fenn)

- sólerakatok (sókereskedelem) csak a királyi raktárral rendelkező településen lehettek

5. Az Aranybulla utóélete

- II. András nem tartotta be a pontokat, folytatódott a birtokadományozás

- 1231-ben az egyház elérte az Aranybulla megújítását, kiegészítve az 1233-as beregi egyezménnyel elérték:

            1. az egyház teljes adómentességét

            2. visszaszorították az izmaelitákat és a zsidókat

            3. az egyház visszakapta a sókereskedelem jogát.

- az Aranybulla legfontosabb hatása, hogy a szerviensek (=majdani nemesi réteg) jogait, kiváltságait megalapozta.

___________________________________________________________

A TATÁRJÁRÁS ÉS AZ ORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE

1. Béla (1235-1270) uralkodása a tatárjárás előtt

-         megpróbálkozott a királyi birtokrendszer helyreállításával

-         befogadta az országba a nomád kunokat (harcmodoruk miatt), akik nomád állattartásuk miatt sok kárt okoztak a földesurak földjein.

-         A királyi tanácsba saját híveit ültette

Következmény: a bárók ellenállását váltották ki ezek az intézkedések.

1. A tatárjárás

-         1236-ban Julianus barát hozott hírt a keleten élő magyarokról és a várható tatár támadásról

-         1238-ban Batu kán, az Aranyhorda vezére meghódolásra szólította fel IV. Bélát, aki nem engedelmeskedett.

-         1240-ben elesett Kijev. Magyarországon a keleti határokon erődítési munkák kezdődtek, véres kardot küldte körbe az országban, mint hadba hívó jelet.

-         1241 márciusában a tatár fősereg a Vereckei-hágónál legyőzte a nádor seregét. Lengyelország és Dél-Erdély felől is támadtak a tatár seregek.

-         Mivel az alföldi területeken nem voltak várak, erődített városok, gyorsan áthaladtak ezeken a területeken. A főurak ezt a kunok árulásának tudták be, ezért Pesten megölték Kötöny kun fejedelmet, mire a kunok dúlva, fosztogatva, déli irányban kivonultak az országból.

-         1241. április 10-11-én került sor a döntő muhi csatára. A magyarok veszítettek, IV. Béla Trau várába menekült a koronával. (Segítséget sem a német császártól, sem a pápától nem kapott)

-         A tatárok Pest felé vonultak, átkeltek a jeges Dunán, de a dunántúli várakat (pl. Esztergom, Fehérvár, Pannonhalma) nem tudták bevenni.

-         Váratlanul kivonultak az országból. Legvalószínűbb okok: 1. Ögödej nagykán meghalt, Batu kán sietett a kánválasztásra. 2. A tatárok csak a viszonyokat mérték fel, csak meg akarták gyengíteni a magyarokat, elfogni a királyukat (ez nem sikerült)

1. A tatárjárás mérlege

-         a pusztításról Rogerius váradi kanonok írt Siralmas ének c. munkájában.

-         Kb. 15-20 %-ra tehető az emberveszteség (kb. 0,5 millió), elsősorban a síkságok néptelenedtek el.

-         A vereség okai:1. a hadvezetés, a stratégiai hibák (késlekedés a mozgósításban, a nem megfelelő terepválasztás, a szekértábor, amely akadályozta a mozgást) 2. ellentét a király és a főurak között 3. várak és fallal körülvett városok hiánya 4. a felbomlóban lévő királyi hadszervezett nem volt hatékony a védelem megszervezésében.

1. Az ország újjáépítése

-         IV. Bélát „második honalapítóként" szoktuk emlegetni, mert a tatárok kivonulása után megkezdte az ország újjáépítését.

-         Újra adományozott birtokokat, de a katonaállítás feltételéhez kötötte az adományt, megteremtve ezzel a magánhadseregre épülő banderiális hadszervezet alapjait.

-         A szerviensek mellett sok várjobbágy is nemesi jogokat kapott, ezzel a királyi várszervezet végleg bomlásnak indult.

-         Kővárakat kezdett építeni, és szorgalmazta a főurak építkezéseit is.

-         Igyekezett a városokat falakkal megerősíteni. 1247-ben megalapította Budát.

-         A kunokat újra behívta az országba, az Alföld szinte néptelen területein adott nekik földeket.

-         Fejlesztette a hadsereget, megnövelte a nehézlovasság létszámát, besenyőkből, kunokból, jászokból könnyűlovas segédcsapatokat szervezett.

-         A szomszéd államokkal békés szövetségi viszonyra törekedett.

1. IV. Béla politikájának következményei

-         a királyi birtokon alapuló gazdaság, a királyi közigazgatási rendszer (királyi vármegyék) felbomlott

-         a nagy birtokadományok következtében létrejött egy hatalmas területeket birtokló bárói réteg

-         a szerviensekből és várjobbágyokból kialakult a köznemesi réteg, kikerültek a király felügyelete alól, kialakult a hűbériség sajátosan magyar változata: a familiaritás

o       a familiáris (családhoz tartozó 'cseléd') gyakorlatilag élethosszig tartó szolgálatot kellett, hogy vállaljon egy bárónál, ezért teljes ellátást, egyéb juttatásokat kapott, de feudumot (hűbérbirtokot) nem

o       békeidőben urának birtokát igazgatta, háborúban a bandériumban (földesúri magánhadsereg) katonáskodott

o       a familiárisok igyekeztek a királyi bíráskodás alá tartozni

-         a királyi vármegye helyett megjelent a nemesi vármegye (zalai szerviensek), élén király által kinevezett főispán, de a megyei ügyeket a választott szolgabírák végezték

-         a nagy emberveszteség következtében az alávetettek több jogot voltak képesek kiharcolni, mivel a földbirtokosoknak munkaerőre volt szükségük. Kialakult a jogilag egységes jobbágyság. A jobbágyok jogai: 1. a szabad költözés 2. ingóságokkal, szerszámokkal, telkükkel való rendelkezés joga 3. örökíthetőség joga.

__________________________________________________________

                            A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS

1. az államalapítás kora

- ekkoriban nyugat-európai értelemben vett város még nem volt Magyarországon

- Esztergom és Székesfehérvár királyi székhelyek voltak, ezeken kívül a megyei, az érseki, a püspöki központok voltak egy-egy körzet gazdasági központjai (mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak). Adminisztratív, hatalmi, egyházi központok voltak elsődlegesen.

- ezekben vasárnaponként (később szombatonként) vásárt tartottak

2. A hospesek hatása a magyar városfejlődésre

- kezdetben vallonok (olaszok) telepedtek be, főleg Esztergom és Székesfehérvár térségében. A XII. században széles körű kiváltságokat kaptak.

- később német telepesek érkeztek, a német városjogok mintái alapján rendezkedtek be

- a XIII. századtól felerősödött a királyok tudatos várospolitikája, kb. 100 új város jött létre ún. városprivilégiumokat kaptak.

3. A korai városok jellemzői

a) - földesuruk az uralkodó volt

- a város pénzadót fizetett neki (cenzus/taxa), évente egyszer vendégül látta, ill. ajándékokkal tartozott neki

b) - a városok kiváltságai: 1. a város földjének szabad birtoklása 2. önkormányzat: választott polgármester (bírának nevezték), tanács (12 esküdtből állt) 3. bíráskodás joga, saját jogrendszerrel 4. egyházi autonómia (=közvetlenül a püspök vagy az esztergomi érsek alá tartoztak) 5. belső vámok alóli mentesség 6. vásártartás joga 7. árumegállító jog (Buda és Kassa)

c) lakosságuk

- a legnagyobb városokban kb. 15-25 ezren éltek (pl. Pest-Buda)

- a határszéli városokban általában német anyanyelvűek éltek

- a többség mezőgazdaságból élt  (kiemelkedett a szőlőművelés, borkereskedelem)

- a XIV. századtól megjelentek a céhek is, számuk, szerepük kisebb, mint Nyugat-Európában

- a távolsági kereskedelem  fontosabb volt, mint a kézműipar

 

4. A XIV. század új várostípusai: mezőváros, szabad királyi város, szabad bányavárosok

a) mezőváros (oppidum)

- a távolsági kereskedelem fellendülésének következményei

- nagyra duzzadt falvak, földesúri hatalom alatt

- általában nem voltak fallal körülvéve, nyílt mezőn terült el (erre utal a mezőváros név)

- piactartás és egyösszegű adófizetés jogával rendelkezett

- idővel szolgáltató mesterségek is elterjedtek (pl. kádár, kovács, szabó, kötélverő stb.)

- később bírót és tisztviselőket is szabadon választhattak

- fallal körülvett pl. Kőszeg, Pécs, Trencsén

- mezővárosok: Komárom, Tata, Óbuda, Miskolc, Beregszász stb.

b) szabad királyi városok

- a királytól függő, neki adózó várások

- a tárnokmester bírósága alá tartozott a nyolc, fallal körülvett kiemelkedő város: Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, Pest (Mátyás korától)

- Erdélyben kiemelkedett Nagyszeben, Brassó és Beszterce, az erdélyi szászok városai

- jogaik megegyeztek a 3/ b pont alattival

- másodrangú királyi városnak számítottak az ún. személynöki városok: Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád, Kolozsvár, Szeged

c) szabad bányavárosok

- pl. Nagybánya, Felsőbánya, Körmösbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, stb.

 __________________________________________________________

Oldal: töri/közép/4.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat