4. Az ipari forradalom és következményei

5. Széchenyi István gróf programja a polgári átalakulásért 

 AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem III.

- a talajművelési módok fejlődése – 56. oldal

- Európa vasútsűrűsége – 59. oldal

- Anglia az ipari forradalom korában -60. oldal

- a demográfiai robbanás jellemzői – 60. oldal

- ipari táj Angliában – 61. oldal

 

1. fogalma

- először francia szakírók használták a kifejezést, akik a francia pamutipar gépesítésének jelentőségét akarták kiemelni – ezért az 1789-es francia forradalomhoz hasonlították az ipar fejlődését.

- jelentése: az ipari forradalom a termelés műszaki alapjának minőségi változását jelenti (szerszámgépek feltalálását, a manufaktúrák helyett gyáripar kialakulását, a tömegtermelést, a közlekedés átalakulását – vasút -, az információ-áramlás felgyorsulását értjük alatta).

2. szakaszai

- lényegében egy napjainkban is tovább zajló folyamatról van szó

- az első v. klasszikus ipari forradalom (1780-1860) Angliában bontakozott ki, majd terjedt át az európai kontinensre. Vezető ágazatai: gőzgépek gyártása, textilipar, kohászat

- a második ipari forradalom I. szakasza 1860-1914 közé esik, vezető ágazatai a vasútépítés és vasúti eszközök gyártása, a vegyipar kibontakozása voltak; II. szakasza 1914-45 közé esik, vezető ágazatai a fogyasztási cikkek gyártása volt (pl. autó, rádió, háztartási gépek)

- tudományos-technikai forradalomról beszélünk 1945 és a XX. sz. vége között. Vezető ágazatai az atomipar, űrtechnológia, biotechnológia, számítástechnika.

- a XX. sz. végétől információs forradalom zajlik: fő területei a távközlés, információs hálózatok és rendszerek (Internet), mikrobiológia (génsebészet).

3. A klasszikus ipari forradalom kibontakozása Angliában

- az ipari forradalom kibontakozásának feltételei először Angliában voltak adottak, ott több területen egy időben jelentős változások mentek végbe

a) a mezőgazdaságban

- a bekerítések csúcspontja 1760-1820 közé esik, hatására létrejöttek a tagosított (tehát nem szétszórtan, hanem egyben elhelyezkedő), modern eszközökkel felszerelt, igen termékeny farmergazdaságok.

- a mezőgazdaság így elő tudta segíteni az iparosodást:

1. a termelékenység növekedésével egyre kevesebb ember egyre többet termelt, a munkaerő-felesleg a városokba áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett.

2. a mezőgazdaságban felhalmozódott tőke átáramlott az iparba.

3. a mezőgazdaság nyersanyagot és egyben piacot is biztosított az ipar számára.

b) a külkereskedelem haszna

- a hatalmas gyarmatbirodalom kimeríthetetlen nyersanyagforrást és nagy felvevőpiacot jelentett.

- a gyarmatokkal folytatott (egyenlőtlen feltételű) kereskedelem extraprofitot hozott, amit ugyancsak be lehetett fektetni az iparba

c) megváltozott a gazdasági környezet és a társadalom

- a jobb feltételek miatt gyors népességgyarapodás következett be

- az 1640-42-es polgári forradalom nyomán jórészt megszűntek a vállalkozások korlátai, így a már vállalkozóvá lett földbirtokosok (=gentry) még aktívabbá váltak

- kialakultak a vállalkozást elősegítő gazdasági elméletek (pl. Smith és Ricardo közgazdasági nézetei a munkaerő áráról, a profitról)

- gyorsan kiépült a vállalkozások hátterét jelentő pénzügyi infrastruktúra, vagyis a bankrendszer

 

4. a klasszikus ipari forradalom ágazatai, főbb találmányai

a) gőzgépek gyártása

- 1769-ben találta fel James Watt az általánosan alkalmazható gőzgépet

- ezt először a bányászatban alkalmazták bányaszivattyú működtetésére

b) pamutipar (alapanyaga a gyapot)

- ez volt az elsőként gépesített iparág: két részfolyamatában (fonás és szövés (újabb és újabb találmányok jelentek meg

- szövéssel kapcsolatos találmány 1733-ban Kay repülő-vetélője, 1785-ben Cartwright gépi szövőszéke

- a fonással kapcsolatos 1764-ben Hargreaves „fonó Jenny”-je, Crompton 1779-es fonógépe

c) gépgyártás

- a klasszikus ipari forradalom első szakaszában a feltalált szerszámgépeket még kézzel, kézi szerszámokkal állították elő, ez sok pontatlanságot eredményezett

- nagy áttörés a változás, a gépek gépekkel történő gyártása, amely a szabványosítás bevezetését eredményezte

- ilyen találmány pl. 1779-ben Maudslay esztergapadja, egyéb gyaluló- és forgácsoló gépek

d) vasipar

- a gazdaság egyre több vasat és acélt igényelt. 1709-ben Darby kifejlesztette a szén kokszolásának technológiáját, 1783-ban Cort megoldotta a vas széntartalmának csökkentését oxidációval.

e) közlekedés

- 1814-re Stephenson kifejlesztette a gőzmozdonyt, az első vasútvonal 1825-re készült el Stockton-Darlington között, majd 1830-ra Liverpool-Manchaster között (átlagsebesség kb. 25-30 km/h volt)

- Fulton találmánya a gőzhajó, mely 1809-től menetrendszerűen közlekedik.

f) egyéb fontos találmányok

- 1760-ban Hulot megalkotja a tengelyvágó gépet

- 1810 MacAdam zúzottköves utat fejleszt ki („makadám út” – a műutak elődje)

- 1835-ben megjelenik Colt találmánya, a revolver

- 1837-re Morse megalkotja az elektromos távírót

- 1839-re megjelenik a fényképezés Daguerre jóvoltából (daguerrotipek)

 

5. Az ipari forradalom következményei, ellentmondásos hatása

a) hatása a környezetre

- az iparosítás együtt járt a természeti környezet átalakításával:  bányákat nyitottak a föld alatt és a felszínen, utakat, vasutakat építettek, emiatt mocsarakat csapoltak le, de erdőket is kiirtottak

- szabályozták a folyókat: gátakat, zsilipeket építettek

- növekedett a városok száma és nagysága (urbanizáció)

- a gyárak jelentős szennyezést bocsátottak ki: - szennyezték a vizeket, a nagy iparvárosokat beborította a szmog, azaz a füstköd)

- a középkori falusias jellegű tájakat felváltotta az ipari (városi) jellegű táj

- kifejlődtek az iparvárosok (gyárak, kémények, füst és mocsok), megjelentek az iparvidékek (pl. Birmingham), ugrásszerűen nőtt a városi lakosság száma és aránya, eltűntek a városfalak, ill. a város túlterjeszkedett rajtuk

- városnegyedek alakultak ki (a „city” lett a városközpont, az üzleti élet centruma, körben elegáns villanegyedek épültek, megjelentek a városszéli, zsúfolt munkásnegyedek, nyomortelepek.

- az emberek kiszakadtak a falusi, mindenkiről mindent tudó, védelmező közösségből, bekerültek a nagyváros sivár környezetébe, megjelent az elmagányosodás, az elidegenedés érzése

- nagy méreteket öltött az alkoholizmus, a prostitúció, a bűnözés

- megjelentek a városi társadalomban a munkanélküliek

b) hatása az életmódra, életkörülményekre

- a városokban egyszerre volt jelen a szegénység, a nyomor és a jólét, fényűzés. Jellemző volt egyes rétegek (vállalkozók, politikusok) gazdagodása és az alsóbb osztályok elszegényedése (pauperizálódás)

- a gazdagok csatornával, vízzel ellátott villanegyedekben laktak, a szegények mindezeket nélkülöző, többszintes bérházakból álló nyomornegyedekben éltek

- az életkörülmények viszonylagos javulása azonban valamilyen szinten mindenkit érintett: az éhínség visszaszorult, jobb egészségügyi (pl. oltás) és higiéniás körülmények jöttek létre.

- felgyorsult a népesség növekedése („demográfiai forradalom”-ról is beszélhetünk. Elsősorban a halálozások aránya csökkent, mert kisebb lett a gyermekhalandóság, növekedett az átlagéletkor. Ennek főbb okai: 1. növekedett a mezőgazdaság termelékenysége, biztosabbá vált az élelmiszertermelés, szükség esetén lehetővé vált a nagy tömegű élelmiszerimport is. 2. visszaszorult az éhínség, az emberek ellenállóbbak lettek a fertőző betegségekkel szemben 3. fejlődött az orvostudomány (pl. megjelent a himlő elleni oltás, javult az egészségügyi ellátás, higiénia (pl. szappanhasználat). 4. a születések száma elég magas volt, majd csak lassan kezdett csökkenni.

- felgyorsult a migráció (országon belül falvakból a városokba, országok között „önkéntes” vándorlás pl. az aranylázak idején, vagy kikényszerített,  pl. vallási csoportok, szegények-éhezők elűzésével).

c) a munkakörülmények változása

- az ipari forradalom folyamatában kialakult a gyáripar. Az emberi erő mellett, majd helyett megjelent a gépi erő. Általános volt a női- és a gyerekmunka, mivel számukra kevesebb bért kellett fizetni. A munkaidő elérte a napi 10-12-16 órát is.

- a találmányok következtében felgyorsult az információáramlás, az áru- és személyszállítás

- az emberek egyre kevésbé függtek a természettől

d) művelődési következmények

- a közpénzekből fenntartott ingyenes oktatás eszméje a francia forradalomban született meg, de gyakorlati megvalósulása csak a XIX. sz. második felére tehető, hiszen a gyáriparnak szüksége volt szakképzett munkaerőre, ugyanakkor bővült a hivatalnoki, alkalmazotti réteg is, és a szervezkedő munkásság maga is rájött az iskolázottság fontosságára, amennyiben politikai képviseletet akart önmaga számára

e) társadalmi változások

- megindult és gyorsan haladt a feudális eredetű társadalmi szerkezet felbomlása: megszűnőben voltak a születési előjogok.

- az új, polgári szerkezetben már nemcsak a hivatás és a származás számított, hanem a tulajdon, a szaktudás és a személyes kapcsolatok

- a parasztság aránya és társadalmi szerepe csökkent

- új rétegként megjelent a munkásság és az alkalmazotti réteg

- az új társadalom sikerembere a tőkés vállalkozó lett

- társadalmi osztályok alakultak ki az azonos társadalmi, gazdasági helyzet, a közös érdek és közös kulturális vonások alapján, ezek:

• Tőkésosztály: az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a pénzügyi szféra gazdag vállalkozói
• Középosztály: önálló egzisztenciával rendelkező földbirtokosok, ipari-kereskedelmi közép- és kisvállalkozók, értelmiség, hivatalnokok, katonatisztek
• Alsóbb osztályok: parasztság, munkásság (szakmunkások, betanított- és segédmunkások)
  

  ___________________________________________________________

SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF PROGRAMJA A POLGÁRI ÁTALAKULÁSÉRT

 

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem III.

- Széchenyi István utazásai – 119. oldal

- karikatúra Széchenyi gyakorlati tevékenységéről -122. oldal

 

1. Előzmények

Történetírásunk az 1848-at megelőző két évtizedet, melyben a liberális nemesség a polgári átalakulásért és nemzeti felemelkedésért folytatott küzdelmet, reformkornak nevezi (1825-1848).

I. Ferenc 1812-től nem hívta egybe a rendeket; rendeletekkel kívánt kormányozni, ami a nemesség ellenállását váltotta ki. Ezzel együtt a húszas évek európai forradalmi mozgalmai I. Ferencet meghátrálásra kényszerítették: összehívta az országgyűlést (1825-27). Visszatért a rendi alkotmányhoz, a megyék engedtek az adó és az újoncok kérdésében. A rendi jogok megerősítése biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak. A Pozsonyi országgyűlésen azonban még csak a reformok szükségessége merült fel, s bizottságokat állítottak fel az ország előtt álló feladatok – a vám, az úrbéri viszonyok, a magyar nyelv ügye – tanulmányozására.

2. gróf Széchenyi István

 

- Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben, a nagy múltú és dúsgazdag Széchényi család ötödik gyermekeként. Apja Gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója. Édesanyja Festetich Júlianna grófnő, aki a Georgicont, az első magyarországi gazdasági főiskolát megalapító Gróf Festetich György testvére volt.

 - Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte, tanulmányait magántanulóként Nagycenken végezte, magánvizsgáit Pesten, Sopronban és Szombathelyen tette.

- 1809 áprilisában két bátyjával együtt csatlakozott a Napóleon ellen induló nemesi felkeléshez.  A vesztes június 14-i, győri csata után bátyjaival ellentétben a hivatásos katonai pályát választotta, s főhadnagyi rendfokozatot szerzett. Részt vett 1813-ban a Lipcsénél vívott "népek csatájában", ahol futárként szolgált. Az itt szerzett érdemei, és a Napóleon visszatérése utáni itáliai harcokban tanúsított szolgálataiért több kitüntetésben is részesült.

- A hadsereget bíráló feljegyzései miatt mellőzött lett és őrnagyi kinevezését többször is elutasították. Emiatt többször kért szabadságot, amelyet utazásokkal töltött el. Barátjával, Wesselényi Miklóssal körutazásokat tett Nyugat-Európában. Legnagyobb hatást angliai utazása gyakorolt rá, ahol ráérzett hazája elmaradottságára. Az utazások és a katonai pályán való mellőzöttsége  miatt figyelme a politika, a közélet felé fordult.

programja

- Miután politikai befolyásra tett szert, sürgette az országot előrevivő reformokat. Széchenyi a programját először 1830-ban, a Hitelben fogalmazza meg Ennek előzménye 1828-as sikertelen hitelkérelme volt.

- Művét a Taglalat által ért kritika miatt érthetőbb formában, magyarázatokkal kiegészítve 1831-ben adja ki Világ címmel. Széchenyi fontolt és eltervezett reform szükségességéről akarta meggyőzni olvasóit. A problémákat gazdasági oldalról közelítette meg, azt bizonyítva, hogy a fennálló rendszer kiváltságokat élvező nemesség számára gazdaságilag már előnytelen: az Ősiség akadályozza a hitelfelvételben, a robot a termelékeny gazdálkodásban, a vámok a kereskedelemben. Kerülte a kormányzat érzékenységét sértő kijelentéseket, mivel bevonhatónak vélte a reformokba a kormányzatot, ugyanakkor féltette is a reformokat az udvar fellépésétől.

- Mivel ostorozta a rendi kiváltságokat, művét kezdetben jól fogadták a bécsi körökben.

- Elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni, de gazdasági nehézségei miatt a birtokos nemesség fogadta lelkesedéssel a könyvet.

- Széchenyi fontosnak tartotta a feudális kötöttségek eltörlését annak érdekében, hogy bárki szabad polgári tulajdonnal rendelkezhessen. Szorgalmazta a kilenced, az ősiség (aviticitas), a robot és a fiscalitas (a földbirtokos-család fiági kihalása után a kincstárra szálló birtok, jószág) megszűntetését.

- A jobbágyok felszabadítását önkéntes örökváltság formájában képzelte el, vagyis a paraszt a földesúr által megállapított összeg egyszeri kifizetésével válthatta volna meg magát. Ezután a paraszt földjének tulajdonosává, vagy bérlőjévé vált volna. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a parasztok birtokolnák az összes földet, ugyanis hatalmasak voltak ekkor a majorsági földek.

- A robotot pedig ezután a parasztok a bérmunkával helyettesítették volna.

- Széchenyi programja tartalmazza a mezőgazdaság gépesítését és sokoldalúvá tételét is. Lényegesnek tartotta a bortermelés és a borkereskedelem fejlesztését, továbbá (angol mintára) a ló- és juhtenyésztés elterjesztését, valamint a selyemhernyó tenyésztését is, ezáltal lendítvén föl a magyar selyemipart.

-         Az 1833-as Stádium című munkájában említi a nemtelenek birtokvásárlási jogának biztosítását (Jus proprietatis) és az infrastruktúra fejlesztését.-

-         Az ipar fejlődését is a feudális (céhes) keretek felszámolásával kívánta támogatni. Széchenyi szerint fejlett iparra van szükség a mezőgazdaság gépesítéséhez, a kereskedelem és a közlekedés fellendüléséhez. Széchenyi különösen fontosnak tartotta az utak, vasutak, hidak építését, a folyami hajózást és a mocsarak lecsapolását.

-         Vásárhelyi Pál tervei alapján és Széchenyi kezdeti irányításával valósult meg a Tisza szabályozása.

-         Ezután Széchenyi részt vett még a Duna szabályozásában is és megalapította az első magyar gőzhajózási társaságot (Első Dunagőzhajózási Társaság), ami a Dunán és a Balatonon indult be. Ezen kívül az õ kezdeményezésére létesítettek Óbudánál téli kikötőt, és egy gőzgéppel működő hengermalmot is felépítettek.

-         Egyik jelentős eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely William Thierney Clark tervei alapján, Adam Clark kivitelezésében készült el (1842. augusztus 24-1849. november 21.). A Lánchíd azért is jelentős volt, mert ez ütött először rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau avatta fel.

Széchenyi alapította, kezdeményezte, építtette stb. az alábbiakat:

-     1825: Lótenyésztő Egyesület, később lóversenyeket is rendeznek

-     1825-27-es országgyűlés: javaslat az MTA alapítására

-     1828-40: Nemzeti Casino, fiókszerveinek kiépítése

-     1830: Állattenyésztő Egyesület

-     1831: Duna Gőzhajózási Társaság, megkezdődik a Vaskapu hajózhatóvá tétele, később téli kikötő Pest-Budán, balatoni gőzhajózás beindítása, óbudai hajógyár

-     1835: Magyar Gazdasági Egyesület, gyárak, gőzmalmok (pl. Sopron) is épülnek

-     1837: Pesti József Gőzmalom, és alkatrészellátására a Ganz- gyár

-     1839: Lánchíd építése megkezdődik, a közlekedés fejlesztéséért

-     1842: Lánchíd ünnepélyes alapkőletétele, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

-     1840 közepe: Tisza-szabályozások

-     1846: Tiszán megindul a gőzhajózás

-     1849: Haynau felavatja a Lánchidat

-     1853-57: a Várhegyet átszelő Alagút

-      

Ezeken kívül kiépül még a Bécs–Sopron vasútvonal, valamint megalapul a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesülete is. Nem szabad elfelejteni, hogy Széchenyi arisztokrata volt, és mint ilyen, óriási birtokkal rendelkezett, amelyen bevezette a saját reformjait.

Az első önálló, felelős magyar kormány, a Batthyány-kormány tagja lett, a közlekedés és a közmunkák minisztere volt. A szabadságharc bukása súlyosan érintette, a nemzeti tragédia összeroppantotta.

Az 1850-es évek második felében élénk politikai tevékenységet fejtett ki, szoros kapcsolatban állt a magyar politikai élet, elsősorban a politikai irodalom szereplőivel, és maga is hatalmas irodalmi munkát végzett, amelynek kiemelkedő jelentőségű darabja a Bach-korszakot dicsérő „Rückblickre” válaszként írt „Ein Blick” című munka (London, 1859), amely nyíltan, kemény szavakkal illette a fennálló rendszert.

A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála, s elkobozta iratait, melyek alapján messze ható politikai összeesküvést vélt fölfedezni, s amellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet (Döbling) megszűnt rá nézve menedékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik, egy régi jó barátjának váratlan halála, az újra elborult politikai kilátás izgatottságát rendkívül növelték. 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán önmaga ellen fordította fegyverét.

 

 

Kossuth – Széchenyi vita

A kor másik nagy reformere Kossuth Lajos volt. Nézeteik sokban eltértek egymástól. Vitájuk a Kelet Népe hasábjain bontakozott ki. Széchenyi féltette az országot Kossuth érzelmekre ható szónoki stílusától, félt, hogy forradalomba, háborúba sodorja az országot, hiszen Széchenyi a Habsburgokhoz való viszonyunk változtatását még nem tartotta időszerűnek.

__________________________________________________________

Oldal: töri/közép/15.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat