39. Az irodalmi nyelv kialakulása

40. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika

41. A szöveg ismertetőjegyei, szerepe a közlésben, két alapformája: az élőbeszéd és az írás

42. A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

43. A közélet szinterei, a közéleti és hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei

44. Nyelvünk helyzete a határon túl

45. A szó hangalakja és jelentése: egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés

46. Helyesírási szótár, elektronikus szótárak az iskolai és hétköznapi szövegalkotásban

47. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák

Ajánlott tételkidolgozás a témához:

DOC]A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok ...

http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/nyelvtan/sziladi/nyg.pdf

49. A szókészlet rétegei, ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak

_____________________________________________

 

Az irodalmi nyelv kialakulása

 

1. Irodalmi nyelvről a 16. század közepéig hazánkban nem beszélhetünk. Addig mindenki saját nyelvjárásban írt, beszélt: pl.: i-ző nyelvjárás (vítetnek – vétetnek, beszíd – beszéd)
2. Előzmények: nyelvi egység kialakulása 2 fő területen kezdődött el: - kódexek és az oklevelek írásában.

Elterjedésükben szükséges volt az egységes helyesírás, hangjelölés. Erősítette mindez a királyi udvarokon, kancelláriákon tevékenykedő íródeákok munkásságával, kik a környező nyelvjárásokat egységesítették beszélt és írott használatban.

3. Kialakulása

Az anyanyelvű írásbeliség megteremtésében és elterjesztésében a humanizmusnak, a reformáció terjedésének, az iskolaalapításnak, a könyvnyomtatásnak és az ellenreformáció kialakulásának volt jelentős szerepe.

Egyik jeles bibliafordítónk volt ebben a korban Sylvester János (1504-1551), az Újtestamentum fordítója. Latin nyelvtant írt magyaroknak (Grammatica Hungarolatina, 1539).

1590-ben Károlyi Gáspár kinyomtatja a máig legnagyobb hatású bibliáját (Vizsolyi Biblia, teljes magyar, református bibliafordítás).

Pázmány Péter (1570-1637) az ellenreformáció jegyében ír sokat, s vitairatai a magyar prózastílus alapkövei. Az irodalmi nyelv kifejezőerejének első nagy tettei a bibliafordítások voltak.

Megindul a világi szépirodalom is. A fő műfajok: históriás énekek, széphistóriák, prózai és verses elbeszélések, iskoladrámák).

Nyelvünknek igazi egységesülési korszaka a felvilágosodás és a reformkor, amelyben nyelv és nemzet ügye szorosan összekapcsolódott. Lejátszódott a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítási mozgalom (1811-1819), egységesült a nyelv, kialakult a köznyelv. A XIX. századra létrejött a többé-kevésbé egységes magyar irodalmi nyelv (magyar nyelv helyesírása, hang- és alaktani normarendszer). Ennek megalkotásában nagy szerepe volt a létrejövő Magyar Tudományos Akadémiának.

Második nyelvújításról a XX. században beszélünk, amikor nagymértékben fejlődött az ipar, technika, ezáltal sok új szóval gazdagodott nyelvünk; a modernség, izmusok korszaka, a Nyugat megannyi nyelv-stilisztikai furcsaságot adott irodalmi nyelvünknek. Megszilárdult az ingadozó hangtani, alaktani formáink, amit a mai napig használunk mind nyelvben, mind írásban.

__________________________________________________________

 

Nyelvi tervezés, nyelvpolitika

1.  A nyelvi tervezés a nyelvhasználat tudatos befolyásolását jelenti.

a)      Olyankor van szükség nyelvi tervezésre, ha a társadalom valamely problémája a nyelvhasználattal kapcsolatos. (Például egy határon túli magyar fiatal nem tanulhat bizonyos szakmát, vagy tudományterületet az anyanyelvén a hatályos normák, szabályok alapján).

b)      Olyankor is szükség van nyelvi tervezésre, ha egy bizonyos területen hiányzik a szókincs (pl. a sportnyelv, az informatika nyelvének megteremtése, gondozása, magyarosítása).

Tehát a nyelvi tervezés két fő területe:

-          a nyelvhasználat (a nyelvkiválasztás) és a

-          nyelvfejlesztés.

A nyelvtervezési elveket általában politikusok fogalmazzák meg, az akadémiák, oktatási és művelődési szervezetek valósítják meg.

2.      A nyelvpolitika

Szorosan kapcsolódik a nyelvi tervezés fogalmához, hiszen a nyelvtervezési döntéseket általában nyelvi ideológiára hivatkozva hozzák meg. Ilyen döntések pl.: növelni vagy csökkenteni a nyelvváltozatokat, szabályozni a kommunikációt stb.

A nyelvpolitika feladata, hogy a sikeres kommunikáció érdekében tudatos döntésekkel segítse az anyanyelv, az idegen nyelvek használatát.

3. A nyelvi tervezéssel és nyelvpolitikával összefügg a nyelvstratégia, ami azt jelenti, hogy megfogalmazzák a feladatok végrehajtásának tervszerű progrmját. (Ebből a célból Magyarországon Nyelvstratégiai Intézetet állítottak fel, amely anyagi okok miatt éppen napjainkban szűnik meg.)

 4. A nyelvi tervezéshez kapcsolódik részben a magyar nyelvművelés is.

 

A magyar nyelvművelés részben nyelvközpontú, azaz a nyelv jobbítása a célja (logikussá, esztétikussá tétel), másrészt emberközpontú, azaz a nyelvet használó személy művelését állítja középpontba (az igényes kommunikációra, nyelvhelyességre nevel).

 5. Nem csak tudományos igényű nyelvművelés létezik. A nem szakemberek által, jó szándékkal művelt nyelvművelő tevékenységet nyelvvédelemnek nevezzük. Célja a nyelv „megtisztítása”. Tudományos felkészültség híján nyelvi babonákkal keveredik (= olyan nyelvi szabály, tanács, amely tudományosan nincs kellő mértékben alátámasztva).

Összegezve:

A nyelvre ható tudatos tevékenységek sorozata: a nyelvi tervezés, a nyelvpolitika, a nyelvstratégia, a nyelvművelés és a nyelvvédelem.

__________________________________________________________

A szöveg ismertetőjegyei, szerepe a közlésben, két alapformája: az élőbeszéd és az írás

1.      A szöveg ismertetőjegyei

-          A nyelvi szintek csúcsán helyezkedik el.

-          Általában több mondatból áll.

-          Lezártság, teljesség igénye jellemzi.

-          Mondatait a szövegkohézió (lineáris és globális) eszközrendszere tartja össze.

-          Mindig egy kommunikációs helyzetbe, folyamatba illeszkedik a megalkotottsága.

 2.      A szöveg szerepe a közlésben

-          A fő kommunikációs célok lehetnek: a tájékoztatás, felhívás, kifejezés, kapcsolattartás.

-          További kommunikatív célok lehetnek: az egyéni érzelmeknek, mások érzelmeinek a kifejezése, meggyőzés, elhallgatás, célzás, tréfálkozás stb.

 3.      A szövegalkotás kommunikációs folyamata:

A szövegalkotást az adó (író, beszélő) végzi, valamilyen kommunikációs céllal. Közleményét, üzenetét valamely jelrendszerbe kódolja. Üzenetét egy csatorna által közvetíti. A vevő (címzett, befogadó, hallgató) áll a közlésfolyamat másik végén, fő feladata a szöveg megértése, értelmezése.

A szövegalkotást kódolásnak, a szövegmegértést dekódolásnak nevezzük.

 

1. A szöveg (üzenet) lehet magán (közvetlen) és nyilvános (közvetett, társadalmi) célú. Mindkettő elképzelhető élőszóban és írásban is, ezért a szöveg két alapvető létformája az élőbeszéd és az írott szöveg.

A magánnyelvhasználat során kevésbé vagyunk választékosak, figyelmesek, igényesek, lazább a szövegszerkesztésünk.

A nyilvános nyelvhasználat igényesebb, választékosabb. Mivel többen hallják, olvassák, nagyobb következményekkel jár a megszólalás felelőssége.

Időrendben az élőszóbeli közlés megelőzte az írásbelit. Később a rádió, a televízió, a számítógép újabb változatokat hozott a nyelvek életébe.

 5.      Az élőbeszéd jellegzetességei

-          Hangok egymásutánjára épül (hangzó szöveg)

-          Akusztikai élmény, időbeli benyomást kelt (csak egymás után tudjuk kimondani a szavakat, gondolatokat)

-          Időben mulandó, pillanatnyi hatású, helyzethez kötött

-          A hallgató vissza tud jelezni többféle módon (pl. gesztusok, mimika, beszéd stb.)

-          Gyors gondolkodást, azonnali szövegezést igényel

-          A szavak, nyelvtani szabályok alkalmazásán túl a nyelv zenei kifejezőeszközeit (pl. hangsúly, hanglejtés, hangszín, szünet stb.) is alkalmazza és a nem nyelvi kifejezőeszközök is ráépülnek (pl. gesztusok, mimika, térköz stb.)

-          Ösztönösebb, igénytelenebb nyelvi viselkedést jelent

-          A nyelvi normáktól gyakoribb az eltérés.

-          Mondatszerkesztése lazább, szabálytalanabb

-          Néhány műfaja: pl. beszélgetés, köszöntő, felszólalás, telefonálás stb.

 6.      A z írott szöveg jellegzetességei

-          Írásjelek egymásutánjából áll

-          Vizuális, térbeli benyomást kelt

-          Időben, térben kevésbé korlátozott (bármikor elolvashatunk egy újságot, regényt stb.)

-          A visszajelzésre csak korlátozottan van lehetőség, vagy késleltetve (pl. egy olvasói levél az újságban olvasottakra)

-          Van idő az átgondolásra, szövegezésre

-          A szókincs használata, a nyelvtani szabályok alkalmazása szigorúbb, kötöttebb

-          Tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedést jelent.

-          Szabályosabb, megformáltabb szerkezeti felépítésű.

-          Néhány műfaja: pl. levél, napló, dolgozat, újságcikk, vers, hirdetés, reklám, regény stb.

 

 _______________________________________________________________

A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

 

1. A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsnös felhasználása által.

2. A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség. Ezek:

feladó (adó): befogadó (vevő, címzett):  üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek,  beszédhelyzet.

 

II.    A kommunikációs zavar

1. Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt.

Az eredményesség érdekében az üzenetnek

-   pontosnak,   nyelvileg jól megformáltnak és  egyértelműnek kell lennie.

2. A kommunikáció során fellépő bármilyen zavaró tényezőt a kommunikációelméletben zajnak nevezzük.

A kommunikációt zavaró  tényező lerontja a kommunikációs teljesítményt.

3. A zavar forrása lehet:

- a feladó nem tudja gondolatait kifejezni (például beszédhibás; valami miatt nem képes beszélni, nem ismeri a nyelvet stb.);

- a címzett nem tud dekódolni (például rosszul hall; nem tud megfelelően olvasni; nem ismeri a jeleket stb.);

- a  küldő és a címzett viszonya kiegyensúlyozatlan vagy éppen rossz  (például valamelyik fél megsértődött, nem akar kommunikálni; hiányzik a tisztelet a partnerek között stb.);

- az üzenet hiányos vagy terjengős;

- a közlés befogadását célzás, ködösítés, semmitmondás nehezíti;

- a kód megértését azonos alakú szavak (pl. toll) , rétegnyelvi szavak (pl. dohány) nehezítik;

- a csatorna működését zavarja valami (pl. zörejek, rossz fényviszonyok stb.);

- a szituáció nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul – pl. egy ünnepi beszéd támadóvá válik;

- a kontextus (a szövegkörnyezet) nem világos;

- a közös előismeretek hiányoznak (pl. öltözködési szabályok, viselkedési szabályok az egyes kultúrákban).

III.   A meggyőzés és a manipuláció közötti különbség

1. A kommunikáció során a feladó a befogadót befolyásolni akarja, vagyis azt akarja, hogy megértsen, átérezzen valamit.

A meggyőzés során a befogadó tudja, hogy hatni akarnak rá. Képes mérlegelni a feladó érveit, elfogadni vagy cáfolni azokat. Képes szabadon dönteni. A meggyőzés kétoldalú folyamat.

A manipuláció viszont a feladó egyoldalú hatása a befogadóra. A befogadó ebben az esetben nincs tudatában a befolyásolásnak, ezért nem tud szabadon dönteni.

2. A feladó azért manipulál, hogy a befogadó az ő számára döntsön kedvezően.

A feladó valódi szándéka rejtett, a befogadó nem ismeri fel. A manipulációt a befogadó lehet, hogy sejti, de bizonyítani nem tudja.

3. Manipulálni lehet:

- tények elhallgatásával;

- a felesleges részletek elterelő hatásával;

- kétértelműséggel;

- célozgatással;

- hibás érveléssel, például

- szándékos félreértés, eltorzítás, kiforgatás

-  szövegkörnyezetből való kiragadás

- elterelés a témától

- általánosítások

- közvéleményre hivatkozás (ami nem biztos, hogy igaz)

-  másokra való hivatkozás

- nem ellenőrizhető források, adatok

-  beszédpartner támadása kérdésekkel, választás elé állítással stb.

IV.   Az elvárás, kényszerítés, megfelelés

Az elvárás azt jelenti, hogy a befogadó a feladó szándékai, céljai, azaz elvárásai szerint cselekszik.

A kényszerítés során a befogadótudja, hogy manipulálják, mégis engedelmeskedik, megfelel a befogadó elvárásainak valamely büntetés elkerülése vagy valamely jutalom elnyerése érdekében.

Ha a kényszerítőkörülmény megszűnik, nincs tovább hatással a befogadóra.

___________________________________________________________

 

A közélet szinterei, a közéleti és hivatalos stílus kritériuma, stiláris kötöttségei

 

1. a stílus, stílusréteg fogalma; a közélet szinterei

- stílus alatt nyelvi kifejezésmódot, tipikus nyelvhasználati módot értünk

- stílusrétegek olyan nyelvhasználati módok, amelyek jól felismerhető, megkülönböztethető sajátosságokkal rendelkeznek. Ilyenek például: a magánéleti szövegek stílusrétege (avagy társalgási stílus), a közéleti és hivatalos stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos és szakmai stílus, a szépirodalmi stílus)

1/a közéleti szövegek

Olyan szövegek tartoznak ide, melyekkel a közösségre akarunk hatni, elsősorban felhívással,meggyőző érveléssel.

Tipikus műfajai: a szónoki beszéd, az előadás, a felszólalás és a hozzászólás.

- A szónoki beszéd célja elsősorban a meggyőzés, így a tájékoztatás és az érzelemkifejezés jellemző rá. A szónok hatásosságra törekszik, különféle stíluseszközöket alkalmaz (pl. alakzatok, szóképek). Gyakoriak a szónoki kérdések, felkiáltások. Szókincse választékos.

- Az előadás nagyobb nyilvánosságnak szól. Az előadó felkészül a témából. Az előadás terjedelme hosszabb. Az előadást szemléletés kísérheti. Fontos a befogadókhoz való igazodás az előadásmódban.

- A felszólalás az előadással rokon, de kisebb terjedelmű: előre felkészülünk a témából. A témát mi választjuk, esetleg kijelölik a számunkra (pl. egy tudományos konferencia alkalmával). Előkészülünk, megtervezzük, ügyelünk az adatok hitelességére, szemléltethetünk is.

- A hozzászólás a helyszínen elhangzottakra történő reagálás, ezért spontán megnyilatkozási forma, kevésbé megszerkesztett.

Nagy szerepe van a megszólaltatásban a nyelv zenei kifejezőeszközei alkalmazásának (pl. hangsúly, hanglejtés, szünet, hangszín, helyes artikuláció stb.)

 

2. a hivatalos stílus

- a stílusrétegek egyike a hivatalos stílus

- a hivatalos stílus a közélet része:

a) az állami szervek, hatóságok vagy intézmények egymás közötti;

b) az állami szervek, hatóságok vagy intézmények és magánszemélyek hivatalos érintkezési formáiban használatos.

- tipikus írásbeli műfajaia hivatali szervek részéről: jogszabályok, törvények, rendeletek, határozatok, utasítás, szabályzat, közlemény, felszólítás, értesítés, meghívó, jegyzőkönyv

az állampolgár részéről: bejelentés, kérvény, meghatalmazás, elismervény, hivatalos levél, beszámoló, jellemzés, önéletrajz

- tipikus szóbeli műfajai: tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, vita, előadás, alkalmi ünnepi beszéd (=szónoklat)

- „kisközéleti” műfajoknak nevezik a nyelvi megformáltság szempontjából kevésbé igényes felszólalást, hozzászólást, ügyintézői levelet és útmutatót

- A legigényesebb változat a klasszikus szónoklat, az előadás és a meghatározott felépítésű jogszabályok nyelve.

- Nyelvi rétegek a hivatalos stílusban: a hivatalos stílus elsősorban a jogtudomány szaknyelvére épül, ill. az igényes köznyelvre. Témától és műfajtól függően a szakmai nyelv, az irodalmi nyelv és a familiáris nyelv elemeivel is találkozhatunk.

- a hivatalos stílus nyelvi kötöttségei:

a) egyértelműségre és pontosságra kell törekedni

b) a szövegszerkesztésben az arányosság, a logikus felépítettség a követelmény. A tagolással megkönnyítjük a befogadást (a tagolás eszközei írásban: bekezdések, paragrafusok, számok, betűjelek, utaló- és kötőszavak; szóban: előre- és visszautalások, ismétlések)

c) Beszédben a szövegtagolás eszköze lehet a nyelv zenei kifejezőeszköz-rendszere: a kifejező hangsúly, hanglejtés, a megértést segítő tempó, hatásos szünetek, a tiszta artikuláció.

d) Beszédben a szövegtagolás stilisztikai eszköze lehet a hatásos előadásmód pl. hatáskeltő alakzatokkal: mondatpárhuzamok, ellentétek, ismétlések, fokozás, túlzás, kérdő és felkiáltó mondatok.

e) A mondatok megformáltsága írásban általában bonyolultabb, jellemzőbb a többszörösen összetett mondat. Gyakori a közvetett hivatkozás, ismétlés.

Szóban az egyszerűbb, rövidebb, könnyebben befogadható mondatformálás jellemző. A közbevetések inkább kerüljük. A hallgatóság előismeretei lehetővé teszik a hiányos szerkezetű mondatok alkalmazását.

f) Szóhasználatban a szakszavak és állandó szókapcsolatok használata a tipikus a fogalmi pontosságra való törekvés miatt. Használják az általában latin eredetű idegen szavakat, kötött nyelvtani formákat (pl. „Alulírott azzal a kéréssel fordulok Önhöz…), semleges stílushatású szinonimákat.

Szóbeli szóhasználatban gyakoribb a nyelvi igénytelenség (pl. sablonos fogalmazás, terjengősség, idegenszerűség).

 

A hivatalos stílus részben a szaknyelvekkel, részben a sajtónyelvvel mutat rokon vonásokat.

Vannak szorosan vett nyelvtani sajátosságai is. Ezek közül a leggyakoribbak:

– a névelőelhagyás: elnök szót kér, helyesen: az elnök szót kér

– a túlzott igekötő-használat: beazonosít, lerendez, kiértesít

– a terjengős névutók, névutószerű határozószók használata: alapján, céljából, érdekében, kifolyólag, mentén, szempontjából, tekintetében

– a -lag, -leg ragos határozószók kedvelése: fegyelmileg, rendőrileg, műszakilag

– az -andó, -endő képzős igenevek állítmányként és célhatározóként való használata: a tervet teljesítendő, az intézkedést végrehajtani

– a -hat, -het igeképző, újabban a -ható, -hető, sőt -hatóság, -hetőség képzőbokor alkalmazása: megvalósíthatósági tanulmány, az épület felépíthetősége

– a szenvedő igealakok: elrendeltetik, megkívántatik

________________________________________________________

Nyelvünk helyzete a határon túl

 

1. A magyarság száma

A világon napjainkban kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Ez a szám folyamatosan változik, sajnos csökkenő tendenciát mutat. A többség a Kárpát-medence területén él.

A magyar nyelv a közepes elterjedtségű nyelvek közé tartozik.

2. A határon túli magyar anyanyelvűek csoportjai

a) Atörténelmi kisebbség csoportjába azok tartoznak, akik a történelmi Magyarországtól más országokhoz elcsatolt területeken élnek (pl. Burgenland, Felvidék, Kárpátlja, Erdély, Vajdaság területén). Ez az őshonos magyar kisebbség eredeti lakóhelyén él évszázadok óta.

b) Magyarországon kívül, más országokba bevándorló magyarok főként Nyugat-Európában és Amerikában élnek.

c) Amennyiben a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben, de a nyelvhatártól elszakadva él egy kisebbség, szórványnak nevezzük. Ennek a csoportnak a legrégebbi ágát a moldvai csángók alkotják. A csángók a 13. század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből.

Azokat a népcsoportokat, amelyek nem anyanyelvi területen élnek, kisebbségnek nevezzük. Napjainkban a kisebbségi jogok azt kívánják biztosítani, hogy a kisebbségek egyenlőségben élhessenek a többséggel, kultúrájukat, nyelvüket, vallásukat megtarthassák. Ezeket nemzetközi egyezmények is biztosítják, pl. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája (1992), Nyelvi jogok egyetemes nyilatkozata (1996).

 

3. A magyar nyelv használata a határon túl

a) A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatait beszéli: alapja a helyi nyelvjárás, így például Szlovákiában a palóc, Romániában a mezőségi, székely, mondvai.

b) Megfigyelhető az a jelenség is, hogy az érintkezés, kapcsolat hatására két- vagy többnyelvű változat jön létre (ezt kontaktusnyelvnek nevezzük).

4. Nyelvi eltérések, nyelvhasználati különbségek

A környező országokban indoeurópai nyelveket beszélnek. Ez hatással van a magyar nyelv használatára is. Például:

- a határon túli magyar nyelvváltozatokban a jelentéssűrítő szóösszetétel helyett gyakran széttagoló formákat használnak: légtér – légi tér, telefonál – telefont ad

- A legszembetűnőbb a szókészletbeli különbségek (pl. : romániai magyar: vesz egy taxit – taxiba száll; szlovákiai magyar: alapiskola – általános iskola ; kárpátaljai magyar: beteglapon van – táppénzen van; szerbiai magyar: batri – elem; szlovéniai magyar: villanyláb – villanyoszlop stb.)

5. Akétnyelvűség bilingvizmus)
Azt a személyt nevezik kétnyelvűnek, aki két vagy több nyelven tud kommunikálni.

Additív  (hozzáadó) kétnyelvűségről beszélünk, ha az egyén az adott társadalomban az anyanyelvén kívül elsajátított egy másik nyelvet is, és azt használhatja.

Szubtraktív (felcserélő) kétnyelvűség esetén viszont az anyanyelv háttérbe szorul, lassan leépül, az anyanyelvi kultúra lassan elvész.

6. Kettősnyelvűség (diglosszia)
Ha egyetlen nyelvnek a különféle nyelvváltozatait beszéljük, kettősnyelvűségről van szó. Pl. egy diák az iskolában a köznyelvet, diáknyelvet használja, ám vidéki lévén otthon a tájnyelvet is.

7. A kisebbségi nyelvek helyzete

a) Nyelvcseréről akkor beszélünk, ha egy nyelv használatáról folyamatosan áttérnek egy másik nyelv használatára. Ez olyan országokban jellemző napjainkban, ahol a nyelvek használata tartósan egyenlőtlen (pl. a bevandárló magyar elsajátítja az adott ország nyelvét, sajátját egyre kevésbé használja, erről a problémáról ír – többek között – Márai Sándor Halotti beszéd c. versében).

b) Ahol lehetséges, igyekeznek a nyelvmegőrzésre törekedni, ezt szolgálja a nyelvi tervezés (nyelvi stratégia kidolgozása), nyelvpolitika (döntések, nyelvtörvények, szabályok), nyelvművelés (nyelvápolás, nyelvhasználat gondozása).

c) Nyelvfelélesztésre is van példa (a héber nyelv esetében).

____________________________________________________________

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szavak, ellentétes jelentés

1. A szó hangalakja és jelentése

A szóa mondat építőeleme. Változatai a szótári szó (lexéma) és a szóalak (beszéd során a szó aktualizált alakja).

Minden szó hangalakból és hozzárendelt jelentésből áll (szó = hangalak + jelentés).

A hangalak azt jelenti, hogy milyen hangokból (betűkből) áll a szó.

A jelentés az, amire gondolunk  a szó kimondásakor (pl. tárgy, fogalom, tulajdonság, mennyiség stb.), az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.

2. A szavak hangalakjuk és jelentésük közti viszony alapján többfélék lehetnek

a) Egyjelentésű a szó, ha egy hangalakhoz csupán jelentés jársul, a szó hangsora egyetlen jelentést idéz fel (pl. ablak, ajtó).

 

b) Többjelentésű a szó akkor, ha egy hangalakhoz több jelentés járul, és a jelentések között kapcsolat van. A jelentések közül az egyik az alapjelentés, amelyből származik a többi mellékjelentés (pl. nyelv (nyelv, amivel beszélünk, nyelv, amit beszélünk; körte – a gyümölcs körte, ill. a hasonló alakú villanykörte).

 

c) Azonos alakú (homonima) a szó akkor, ha a szó hangalakjához két vagy több jelentés kapcsolódik, de a jelentések között semmilyen kapcsolat nincs. Csak véletlenszerű az ugyanolyan hangzás  (pl. ég, nyúl, fog, ár, él).

 

c) Hasonló alakú (paronima) szavakról akkor beszélünk, ha ezeknek a szavaknak csak a hangzása hasonló, a hangalakjuk és a jelentésük is teljesen eltérő, semmiféle kapcsolat nincs közöttük (pl. egyelőre - egyenlőre, helység - helyiség, fáradság -fáradtság).

 

d) Rokon értelmű szavak (szinonimák) estén az eltérő hangalakokhoz azonos vagy hasonló jelentés társul:

- azonos jelentésű szavak (pl. kutya – eb, tengeri - kukorica), ezek stílushatásukban térnek el inkább

- hasonló jelentésű szavak: elsősorba fokozati különbségek vannak a jelentések között (pl. ér – patak - folyó, eső - zivatar - égszakadás).

 

e) Ellentétes jelentésű szavak (antonimák) eseténa hangalak eltér egymástól, a jelentés pedig ellentétes egymással  (pl.kicsi - nagy, ad - vesz, sok - kevés, jön – megy).

 

f) A hangutánzó és hangulatfestő szavakat ún. motivált szavaknak nevezzük, mert hangalakjuk és jelentésük között kapcsolat van, a hangutánzó szó a hanghatás visszaadására törekszik, a hangulatfestő szó pedig a cselekvés lefolyásának hangulatára utal, pl. puff, durr, csobban, reccsen, kullog, vánszorog).

____________________________________________________________

Helyesírási szótár, elektronikus szótárak az iskolai és a hétköznapi szövegalkotásban

 

1.      A szótárak fogalma, jellegzetességei

-          a szótárak nyelvészeti segédeszközök, szócikkeket tartalmaznak valamilyen szempont szerinti elrendezésben

-          céljuk: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű) szótárak vannak.

-          A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek: glosszákat (= jegyzeteket) – ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:

-          interlineárisak – tehát két sor közé írták és marginálisak – tehát a lap szélére jegyezték fel a szavakat.

-          A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára.

-          Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár volt 1604-ből

2. Az egynyelvű szótárak

- Ezeknek a szótáraknak a címszavai és szócikkei ugyanazon a nyelven íródtak, és a nyelv szavait (lexémáit) valamilyen választott szempont szerint rendszerezik, értelmezik.

- Ma már nemcsak papíralapú szótárak léteznek, CD-ROM-on, illetve interneten is hozzáférhetőek, azaz léteznek ezeknek a szótáraknak elektronikus változatai is.

3. Az egynyelvű szótárak csoportjai:

1.      értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését/jelentéseit)

2.      tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)

3.      történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincsét tartalmazzák)

4.      etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó, mi az eredete, hogyan változott a jelentés)

5.      írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)

6.      szinonimaszótár (a szavak rokon értelmű változatait tartalmazza)

7.      sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár stb.)

8.      közmondástárak, szólástárak

9.      helyesírási szótárak

4. Helyesírási szótár

- Az MTA elődje, a Magyar Tudós Társaság 1832-ben készítette el az első hivatalos magyar helyesírási szabályzatot. Ezt a kiadást folyamatosan átdolgozták, napjainkban is változtatásra került sor (A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás – főként egyszerűsödés figyelhető meg.) A helyesírási szabályzatot kiegészítik a Magyar helyesírási szótár, valamint a szakmák szókincsét feldolgozó szaknyelvi helyesírási szótárak (pl. Műszaki helyesírási szótár, Orvosi helyesírási szótár, A földrajzi nevek helyesírása stb.)

-          A helyesírási szabályzat három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató

-          Az iskolákban az MTA által kiadott A magyar helyesírás szabályai a használatos

-          A magyar helyesírás fontos segédkönyve a Magyar helyesírási szótár, amelyben betűrend segítségével kereshetjük meg a helyesírási szempontból problémák szavakat, kifejezéseket.

5. Az elektronikus szótárak előnyei

A szótárhasználat legmagasabb szintje az egyéni  szótárhasználat, tehát amikor önállóan használjuk a különféle szótárakat problémahelyzetek megoldására. Napjainkban már nemcsak nyomtatott, elektronikus szótárakat is használhatunk ebből a célból.

Néhány különbség a nyomtatott szótárakhoz képest az elektronikus szótárakban:

- zárt és nyitott szövegeket is tartalmazhatnak. A CD-ROM-on megjelenő szótárak szövege általában nem módosítható a felhasználó által (zárt szöveg), míg az online szótárakat az olvasó interaktív módon használhatja, sok esetben a tartalmukat is módosíthatja.

- nincs terjedelmi korlát, a címszavak felvétele az online szótárakban akár folyamatos is lehet.

- a címszavak a nyomtatott szótárakban betűrendben vannak feltüntetve, ezzel szemben az elektronikus szótárakban nemcsak lineárisan kereshetünk, hanem kulcsszavak használatával a gyors lekérdezésre is lehetőségünk van.

-  a nyomtatott szótár szócikkeket és utalószócikkeket egyaránt tartalmaz, addig az utalószócikk szerepét az elektronikus szótárakban a hiperlink váltja fel. A hiperlink nemcsak a címszóra vonatkozó további információ helyét, hanem magát az információt is megmutatja.

- gyakran találkozunk multimediális anyagokkal is, ezekre a nyomtatott szótárakban nincs lehetőség.

- a keresés elektronikus keresőablak segítségével történik.

-az elektronikus felület akár párhuzamosan több szótár olvasását is lehetővé teszi külön-külön ablak megnyitásával.

___________________________________________________________

A szókincs rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak

 

• A gondolkodás differenciálódásával egyenes arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága, (esetleg: a szavak számának növekedésével együtt fejlődött a gondolkodás).

• Egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és rakódnak új és új szókészleti rétegek.

• A nyelvtörténet négy jelentős réteget különít el:

• a) ősi alapnyelvi réteg

• b) belső keletkezésű szavak

• c) jövevényszavak

• d) idegen szavak

   

1. Az ősi alapnyelvi réteg

• ezek aszavak adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát

• 1000–1200-as nagyságrendű réteg

• à a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai tartoznak ide!!! Pl.:

  • rokonságnevek: apa, nő, feleség;

  • természeti jelenségek: ég, éj, ősz;

  • állatnevek: fecske, hal, lepke;

  • közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék, személyes névmások

 

• használatuk gyakori, és gazdag a szócsaládjuk (számos képzett és összetett szavakat hozunk létre belőlük)

• Pl.: szem: szemel, szemlél, ökörszem, stb.

 

2. Belső keletkezésű szavak

• a szóképzés és a szóösszetétela szóalkotás legfontosabb módjai

  • Képzés: szív + (e)s → szíves; szem + telen → szemtelen.

  • Összetétel: szív + kamra → szívkamra; lát + cső → látcső.

• Mozaikszavak alkotása (pl. ELTE, MTA, tsz stb.)

• Ritkább szóalkotási módok:

  • szóelvonás: kapál → kapa; nagymosás → nagymos

  • rövidülés: laboratórium → labor

  • szóvegyülés: citrom + narancs → citrancs; csupa + kopasz → csupasz

  • népetimológia: nyugdíj → nyögdíj

• A szóteremtés a „semmiből” létrehozott szavakat eredményez. Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog, szöszmötöl, hess stb.

 

3. Jövevényszók

• a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege

• ez a kölcsönzés annyira régi, hogy jövevényszavaink idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván

• a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként élnek

• Közöttük időbeli eltolódások vannak, attól függően, hogy a „kölcsönző” néppel, nyelvvel a magyarság milyen időszakban került kapcsolatba.

   

• nagyon régiek à az iráni eredetű szavak: tej, vaj, tehén;

• a török jövevényszavaknak két időbeli rétege van:

  • a honfoglalás előtti korból: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve

  • a későbbi átvételek a honfoglalás utániak, egyesek a török hódoltság idejéből származnak: basa, aga, betyár, kaszab(ol), korbács

• a szláv nyelvekből átvett szavak szintén a honfoglalás előtti kortól származhatnak egészen napjainkig

  • az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak: király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony;

  • a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince;

  • a földművelés, állattartás köréből való szavak: zab, szalma, asztag, málna.

• német jövevényszavak à a városias életmód, illetve a hadi élet kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly.

   

Egyéb nyelvekből példák:

• oszmán – szattyán, findzsa, mamusz, tarhonya, bogrács, deli

– olasz – piac, mazsola

– francia – limonádé, kurázsi, gavallér, lavór, blamázs

– angol – meccs, center, lift, koktél, tipp, sztrájk

– román – ficsúr, cimbora, kópé, poronty, pulya

– jiddis – jampec, sóher, stikában, balhé, bóvli

– cigány – cigi, csávó, dinyós (dilinyós), góré, kajálni, piálni, séró

 

4. Idegen szavak

kölcsönzéssel átvett szavak

• megőrizték idegen „kívülálló” jellegüket

• az idegen szó használható, ha:

•             nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontosfogalmat jelöl: film,   alumínium, norma, vitamin

  • nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat jelöl: bár, sanzon, sláger

  • jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció ≈ nemzet; akta ≈ ügyirat; klinika ≈ kórház

  • magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit, antikvitás

  • használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga, szamovár, trojka

• köztes esetek: az idegen szó használata megengedett, bár nem kötelező: autó ≈ gépkocsi; patika ≈ gyógyszertár; probléma ≈ kérdés

• A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen szavak gyakorolják.

 

• nemzetközi szavak š tudományos
                                                 pl. baktérium, technika, internet, energia

• vándorszavak š régebbiek, nyelvről nyelvre
                                     pl. rádió, kapitány, papír

• tükörszavak
              világháló (internet), anyag (materia), állag (szubsztancia), belátni (einsehen),
              ellenszenv (antipatia), állam (status), anyanyelv (mother tongue),
              befolyás (einfluss), hangulat (Stimmung)

   

  ____________________________________________________________

   

 

 

 

Oldal: nyelvtan5.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat