Elérhető témák:
6. Az 1848-as polgári forradalom és az áprilisi törvények
AZ 1848-AS POLGÁRI FORRADALOM ÉS AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
Ábrák, források a témához:
Száray Miklós: Történelem III.
- karikatúra Metternich meneküléséről – 147. oldal
- a Pilvax kávéház – 147. oldal
- Pest és Buda 1848. március 15-én – 148. oldal
- a 12 pont – 148. oldal
- a Batthyány-kormány – 149. oldal
- az áprilisi törvények – 150. oldal
1. „Népek tavasza”. Az 1848-as forradalmak Európában
a) okok
b) célok
c) konkrét harcok voltak:
- Itáliában - függetlenségi, Habsburg- és Bourbon-ellenes megmozdulások (1847 Ferrara, 1848 január, Palermo).
- A Habsburg Birodalom területén 1848 tavaszán mindegyik 100 ezer főnél nagyobb városban felkelés tört ki (március 13. Bécs, március 15. Pest, március 18. Milánó, március 22. Velence). Az osztrák csapatok kiűzése , ill. kivonulása után sorra alkotmányos kormányok alakultak (Nápoly, Firenze, Róma), sőt Piemont hadat is üzent Ausztriának.
d) közös elemek
- A forradalmak – kevés kivétellel- hasonló módon zajlottak le Európa-szerte. A különböző ellenzéki erők együttesen megdöntötték a kormányzatot (1848 február-április), majd a liberálisok kiválásával a korábbi egység felbomlott, s a különböző társadalmi-politikai erők ellentétbe kerültek egymással (1848 május-június).
- A következő szakaszban a radikálisok, illetve a munkásság megkísérelték saját erejükből folytatni a forradalmat, de leverték őket (1848 június-október). Végül az ellenforradalom felülkerekedése a liberálisokat is elsöpörte (1848 október-december).
- 1848-ban úgy tűnt, hogy az európai hatalmi rendszer összeomlik, és a meghirdetett célok Európa-szerte megvalósulnak (nemzeti önrendelkezés, modernizáció, nemzetállamok megteremtése, liberális politikai rendszerek létrehozása). A forradalmakat azonban leverték.
2. A pesti forradalom
- Fáklyás felvonulás a városban.
Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. A minisztériumban a magyar politikai élet valamennyi irányzata képviselve volt, a többséget azonban a liberálisok alkották.
Batthyány-kormány: Batthyány Lajos-miniszterelnök, Szemere Bertalan-belügy, Esterházy Pál-király személye körüli, Klauzál Gábor-földművelés, ipar és kereskedelemügy, Kossuth Lajos-pénzügy, Mészáros Lázár-honvédelmi, Széchenyi István-közmunka és közlekedésügy, Eötvös József-vallás és közoktatás, Deák Ferenc-igazságügyminiszterek.
- Magyarország alkotmányos monarchiává vált
- A törvényhozó hatalmat (szentesítési jogának köszönhetően) az uralkodó és a Pesten ülésező népképviseleti országgyűlés gyakorolta.
- A felsőház összetétele nem változott.
- Az országgyűlés folyamatos működését is garantálták a törvények (évenkénti ülésezés, az uralkodó csak törvényi feltételekkel oszlathatta fel).
- A kor liberális elveivel összhangban a választójogot feltételekhez kötötték (cenzusos választójog), s így az összlakosság 6-7%-a lett választópolgár. (minimális feltétel: akinek ¼ telke van, az választhat és választható). A férfiak választásra jogosultságát vagyon vagy foglalkozás, ill. valamelyik bevett vallásfelekezethez tartozás határozta meg (nők ekkoriban még egyetlen parlamentáris rendszerben sem kaptak választójogot). Az érdekegyesítési politika jegyében a nemesek feltételek nélkül szavazhattak.
- A végrehajtó hatalom a Buda-Pesten működő független, a parlamentnek felelős magyar kormány kezébe került.
- A kormány hatáskörébe tartozott a belügy, a pénzügy, a közmunka és a közlekedés, a földművelés és az ipar, a vallás és a közoktatás, az igazságszolgáltatás és a honvédelem igazgatása. Külön törvénycikk rendelkezett a Nemzeti Őrsereg felállításáról.
- Az uralkodó rendeletei csak akkor váltak érvényessé, ha a kormány egyik minisztere azt jóváhagyta (ellenjegyzési jog).
- A törvény szerint a kormány egyik minisztere – „a király személye körüli miniszter” – olyan ügyekkel is foglalkozott, amely Magyarországot és az örökös tartományokat „közösen érdeklik”.
- Az alkotmány – egy 1836-os törvény megismétlésével – kimondta a Partium visszacsatolását, továbbá Magyarország és Erdély unióját. A Magyar Koronához tartozó Horvátország helyzetét nem változtatták meg.
- A törvények kitértek a megyék, városok, kiváltságos területek (Jász-Kun-, Hajdú kerület) a jövőben véglegesítendő reformjára is.
- Törvénybe iktatták a sajtószabadságot, a lapalapítást azonban magas letét (kaució) befizetéséhez kötötték.
- A társadalmi átalakulás alapjává a nemesi kiváltságok eltörlése, a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés rögzítése vált.
- Megvalósult a kötelező örökváltság: az úrbéres jobbágyok szolgáltatásainak megszüntetése és földesúrnak fizetendő állami kárpótlás ígéretével a volt jobbágyok tulajdonosai lettek telküknek.
- Eltörölték az ősiséget és az egyházi tizedet.
- A bevett vallásfelekezeteket – katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és az ekkor azzá váló unitárius egyház – egyenjogúsították.
A törvény megalkotói számos rendelkezést ideiglenes jellegűnek tekintettek, illetve bizonyos kérdéseket nyitva hagytak. A nem úrbéres jellegű terheket nem törölték el, s a jobbágyfelszabadítás csak a telkes jobbágyokat juttatta földhöz, míg a parasztság 60%-a zsellér volt. Ezt a törvényt a magyar kormányzat – szembesülve a parasztmegmozdulásokkal – csak alapnak tekintette, s az 1848 nyarán összeülő népképviseleti országgyűlés elővette a kérdést, bár törvény 1848. szeptember 15-én csak a szőlődézsma eltörléséről született. Nem törölték el a céheket sem.
Az Április Törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok viszonyát, s ebből adódóan az önálló magyar külpolitika lehetőségeit (tekinthető-e a király személye körüli miniszter külügyminiszternek), a magyar hadsereg megszervezésének módját, a pénzkibocsátás és államadósság megosztását sem. Az alkotmány a Pragmatica Sanctio alapján állt, de értelmezését (perszonálunió vagy szorosabb kapcsolat köti össze Magyarországot és az örökös tartományokat) a két fél az erőviszonyok alakulásától tette függővé.
Nem született 1848-ban külön nemzetiségi törvény sem, mivel a liberális politikusok az egyéni polgári szabadságjogok biztosítását elegendőnek ítélték. Kimondatlanul, de a magyar vezetés az „egy politikai nemzet létezik, a magyar” koncepciója alapján állt, s így még nyelvi-kulturális autonómiában sem gondolkodott.
Kimaradt az Áprilisi Törvényekből a többször tárgyalt zsidó emancipációs (egyenjogúsítási) törvény is, az 1848 tavaszán tapasztalható zsidóellenes megnyilvánulások miatt. Csak az 1848-49-es szabadságharc tapasztalatai fogadtatták el 1849. július 28-án a nemzetiségi és a zsidó emancipációs törvényt.
__________________________________________________