Elérhető témák:

6. Az 1848-as polgári forradalom és az áprilisi törvények

   AZ 1848-AS POLGÁRI FORRADALOM ÉS AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK

Ábrák, források a témához:

Száray Miklós: Történelem III.

- karikatúra Metternich meneküléséről – 147. oldal

- a Pilvax kávéház – 147. oldal

- Pest és Buda 1848. március 15-én – 148. oldal

- a 12 pont – 148. oldal

- a Batthyány-kormány – 149. oldal

- az áprilisi törvények – 150. oldal

 

1. „Népek tavasza”. Az 1848-as forradalmak Európában

a) okok

- 1845 és 1847 között egész Európát kiterjedt gazdasági, pénzügyi válság rázta meg. Az élelmiszerárak növekedése, a burgonyavész következtében fellépő éhínség (Szilézia, Írország), a tömeges munkanélküliség politikai feszültséget eredményeztek.

- A kontinens nyugati felén a választójog és a munkáskérdés, középső és keleti felén a nemzeti-függetlenségi törekvések és a jobbágykérdés tovább növelték a feszültséget.

- 1848 tavaszán Anglia és Oroszország kivételével (a legfejlettebb és a legelmaradottabb) egész Európában „láncreakcióként”, egymást erősítve robbantak ki a forradalmak.

 

b) célok

- Franciaországban – mivel a feudális kötöttségek már jórészt megszűntek – demokratikus alkotmányt, köztársaságot,

-  Németországban alkotmányosan is biztosított nemzeti egységet,

- Magyarországon polgári alkotmányt, jogkiterjesztést, a feudális rend felszámolását majd függetlenséget,

- Itáliában függetlenséget és az olasz egység létrehozását,

- a Balkánon pedig nemzeti felemelkedést, autonómiát kívántak.

 

c) konkrét harcok voltak:

- Itáliában - függetlenségi, Habsburg- és Bourbon-ellenes megmozdulások (1847 Ferrara, 1848 január, Palermo).

-  Az 1848 február 22-24-i párizsi forradalom megdöntötte a monarchiát (Lajos Fülöp, 1830-48), létrejött a Második Köztársaság, mely a munkáskérdés megoldása érdekében számos áttörést jelentő intézkedést hozott (általános választójog, tízórás munkanap, munkához való jog).

- A Habsburg Birodalom területén 1848 tavaszán mindegyik 100 ezer főnél nagyobb városban felkelés tört ki (március 13. Bécs, március 15. Pest, március 18. Milánó, március  22. Velence). Az osztrák csapatok kiűzése , ill. kivonulása után sorra alkotmányos kormányok alakultak (Nápoly, Firenze, Róma), sőt Piemont hadat is üzent Ausztriának.

- A galíciaiak körében is sor került csekély erejű megmozdulásra, a cseh radikálisok is felkelést robbantottak ki 1848 júniusában.

- Metternich bukásával Ausztriában és Magyarországon alkotmányos kormányok alakultak, az új alaptörvények felszámolták a jobbágyságot.

- A berlini forradalom (1848 március 18.) következtében létrejött liberális kormány az általános választójog alapján összehívta a porosz alkotmányozó nemzetgyűlést, majd Frankfurtban összeült az első össznémet nemzetgyűlés.

- Még a román fejedelemségek, Moldva és Havasalföd területén is – melyek 1829 óta a Porta fennhatósága, de orosz protektorátus alatt voltak – mozgolódás volt tapasztalható.

 

d) közös elemek

- A forradalmak – kevés kivétellel- hasonló módon zajlottak le Európa-szerte. A különböző ellenzéki erők együttesen megdöntötték a kormányzatot (1848 február-április), majd a liberálisok kiválásával a korábbi egység felbomlott, s a különböző társadalmi-politikai erők ellentétbe kerültek egymással (1848 május-június).

- A következő szakaszban a radikálisok, illetve a munkásság megkísérelték saját erejükből folytatni a forradalmat, de leverték őket (1848 június-október). Végül az ellenforradalom felülkerekedése a liberálisokat is elsöpörte (1848 október-december).

- 1848-ban úgy tűnt, hogy az európai hatalmi rendszer összeomlik, és a meghirdetett célok Európa-szerte megvalósulnak (nemzeti önrendelkezés, modernizáció, nemzetállamok megteremtése, liberális politikai rendszerek létrehozása). A forradalmakat azonban leverték.

 

 2. A pesti forradalom

- Pesten a Fiatal Magyarország köre a bécsi forradalom hírére 1848. március 15-én cselekvésre szánta el magát.

- A Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi, Irányi stb. vezetésével maga mellé állította a forradalmi lázban égő várost.

- Landerernél lefoglalták a nyomdát, a cenzúra mellőzésével kinyomatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti Dal című Petőfi verset.

- Délután a húszezres tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett majd a Városháza elé vonult. A márciusi ifjakhoz csatlakoztak a liberális nemesség Pesten tartózkodó képviselői: Nyáry Pál alispán és Klauzál Gábor, később Pest városának tanácsa is a mozgalom mellé állt. - A tömeg a Helytartótanács épülete elé vonult, a Helytartótanács tagjai félelmükben – azt hitték, hogy az esernyők alatt fegyverek vannak, elfogadta követeléseiket.

- a Várból kiszabadították Táncsics Mihályt, a korszak legradikálisabb gondolkodóját, aki megváltás nélküli, azonnali jobbágyfelszabadítást követelt.

- Este-a korábban a cenzúra által betiltott- Katona József Bánk bán című művét adták elő a Nemzeti Színházban.

- Fáklyás felvonulás a városban.

 

- Ezzel párhuzamosan Kossuth vezette küldöttség ment Pozsonyba, hogy az ún. felirati javaslatot az Államtanáccsal elfogadtassa. Az Államtanács a követeléseket először visszautasította. A pesti forradalom hírére, majd István nádor személyes közbelépésére azonban az uralkodó jóváhagyta a feliratot. A nádor kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnökké.

Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. A minisztériumban a magyar politikai élet valamennyi irányzata képviselve volt, a többséget azonban a liberálisok alkották.

 

Batthyány-kormány: Batthyány Lajos-miniszterelnök, Szemere Bertalan-belügy, Esterházy Pál-király személye körüli, Klauzál Gábor-földművelés, ipar és kereskedelemügy, Kossuth Lajos-pénzügy, Mészáros Lázár-honvédelmi, Széchenyi István-közmunka és közlekedésügy, Eötvös József-vallás és közoktatás, Deák Ferenc-igazságügyminiszterek.

 

3. Az 1848-as áprilisi törvények

- Az 1848-as márciusi bécsi és pesti forradalom engedményekre kényszeríttette a Habsburg udvart. Az uralkodó nev

ében István nádor kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnökké, s V. Ferdinánd magyar király 1848 április 11-én szentesítette a reformkori ellenzéki politika eredményeit összegző törvényeket. Az Áprilisi Törvényeket alkotmánynak tekinthetjük, mivel rögzítették mind Magyarország új politikai berendezkedését, mind a társadalom átalakulását.

- Magyarország alkotmányos monarchiává vált

- A törvényhozó hatalmat (szentesítési jogának köszönhetően) az uralkodó és a Pesten ülésező népképviseleti országgyűlés gyakorolta.

- A felsőház összetétele nem változott.

- Az országgyűlés folyamatos működését is garantálták a törvények (évenkénti ülésezés, az uralkodó csak törvényi feltételekkel oszlathatta fel).

- A kor liberális elveivel összhangban a választójogot feltételekhez kötötték (cenzusos választójog), s így az összlakosság 6-7%-a lett választópolgár. (minimális feltétel: akinek ¼ telke van, az választhat és választható). A férfiak választásra jogosultságát vagyon vagy foglalkozás, ill. valamelyik bevett vallásfelekezethez tartozás határozta meg (nők ekkoriban még egyetlen parlamentáris rendszerben sem kaptak választójogot). Az érdekegyesítési politika jegyében a nemesek feltételek nélkül szavazhattak.

- A végrehajtó hatalom a Buda-Pesten működő független, a parlamentnek felelős magyar kormány kezébe került.

- A kormány hatáskörébe tartozott a belügy, a pénzügy, a közmunka és a közlekedés, a földművelés és az ipar, a vallás és a közoktatás, az igazságszolgáltatás és a honvédelem igazgatása. Külön törvénycikk rendelkezett a Nemzeti Őrsereg felállításáról.

- Az uralkodó rendeletei csak akkor váltak érvényessé, ha a kormány egyik minisztere azt jóváhagyta (ellenjegyzési jog).

- A törvény szerint a kormány egyik minisztere – „a király személye körüli miniszter” – olyan ügyekkel is foglalkozott, amely Magyarországot és az örökös tartományokat „közösen érdeklik”.

- Az alkotmány – egy 1836-os törvény megismétlésével – kimondta a Partium visszacsatolását, továbbá Magyarország és Erdély unióját. A Magyar Koronához tartozó Horvátország helyzetét nem változtatták meg.

- A törvények kitértek a megyék, városok, kiváltságos területek (Jász-Kun-, Hajdú kerület) a jövőben véglegesítendő reformjára is.

- Törvénybe iktatták a sajtószabadságot, a lapalapítást azonban magas letét (kaució) befizetéséhez kötötték.

- A társadalmi átalakulás alapjává a nemesi kiváltságok eltörlése, a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés rögzítése vált.

- Megvalósult a kötelező örökváltság: az úrbéres jobbágyok szolgáltatásainak megszüntetése és földesúrnak fizetendő állami kárpótlás ígéretével a volt jobbágyok tulajdonosai lettek telküknek.

- Eltörölték az ősiséget és az egyházi tizedet.

- A bevett vallásfelekezeteket – katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és az ekkor azzá váló unitárius egyház – egyenjogúsították.

 

            A törvény megalkotói számos rendelkezést ideiglenes jellegűnek tekintettek, illetve bizonyos kérdéseket nyitva hagytak. A nem úrbéres jellegű terheket nem törölték el, s a jobbágyfelszabadítás csak a telkes jobbágyokat juttatta földhöz, míg a parasztság 60%-a zsellér volt. Ezt a törvényt a magyar kormányzat – szembesülve a parasztmegmozdulásokkal – csak alapnak tekintette, s az 1848 nyarán összeülő népképviseleti országgyűlés elővette a kérdést, bár törvény 1848. szeptember 15-én csak a szőlődézsma eltörléséről született. Nem törölték el a céheket sem.

 

            Az Április Törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok viszonyát, s ebből adódóan az önálló magyar külpolitika lehetőségeit (tekinthető-e a király személye körüli miniszter külügyminiszternek), a magyar hadsereg megszervezésének módját, a pénzkibocsátás és államadósság megosztását sem. Az alkotmány a Pragmatica Sanctio alapján állt, de értelmezését (perszonálunió vagy szorosabb kapcsolat köti össze Magyarországot és az örökös tartományokat) a két fél az erőviszonyok alakulásától tette függővé. 

 

            Nem született 1848-ban külön nemzetiségi törvény sem, mivel a liberális politikusok az egyéni polgári szabadságjogok biztosítását elegendőnek ítélték. Kimondatlanul, de a magyar vezetés az „egy politikai nemzet létezik, a magyar” koncepciója alapján állt, s így még nyelvi-kulturális autonómiában sem gondolkodott.

 

Kimaradt az Áprilisi Törvényekből a többször tárgyalt zsidó emancipációs (egyenjogúsítási) törvény is, az 1848 tavaszán tapasztalható zsidóellenes megnyilvánulások miatt. Csak az 1848-49-es szabadságharc tapasztalatai fogadtatták el 1849. július 28-án a nemzetiségi és a zsidó emancipációs törvényt.

 

__________________________________________________

 

Oldal: töri/közép/16.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat