---

LEGÚJABB KOR

1. A holocaust Európában

2. A holocaust Magyarországon

3. Az Egyesült Államok és Japán hadba lépése (csendes-óceániai hadszíntér)

4. Magyarország és a II. világháború

__________________________________________________________

A HOLOCAUST EURÓPÁBAN

1. A holocaust szó definiálása

• görög-angol eredetű szó, jelentése "égő áldozat"
• áldozati szokás az ókori zsidóknál, akik naponta reggel és este egy bárányt égettek el.
• a II. világháborúban a náci Németországban a zsidóságot sújtó módszeres népirtás, amely a nemzetiszocialista pártalakulat, az SS feladata volt. Elnevezése: Endlösung('végső megoldás')
• héber soá kifejezés, amely katasztrófát jelent (a zsidó nép katasztrófáját értik alatta)

2. A nácik hatalomra jutása után megkezdődött a koncentrációs táborok felállítása (ekkor még Németország területén):

- vélt és valós ellenségek összegyűjtése (pl. kommunisták, politikai ellenállók stb.)

- kényszermunka

- 1933 után folyamatossá vált a zsidók elleni testi, lelki agresszió: sárga csillag viselésére kötelezték őket, törvényekben korlátozták munkához való jogukat, állampolgárságukat, házasságukat az ún. árjákkal (pl. nürnbergi törvények)

3. A II. világháború kitörése után Hitler Heydrichet bízta meg a „zsidókérdés rendezésé"-vel, azaz a zsidóság teljes kiirtásának megszervezésével  (Endlösung)

- a zsidókat először gettókba (gyűjtőhelyekre) tömörítették

- a SZU megtámadása után ún. Einsatzgruppék alakultak, kb. 1,4 millió embert öltek meg géppuskával, kipufogógázzal

- 1942 januárjában született meg a Wannsee-i döntés:

• az összegyűjtött zsidókat keletre szállítják, hogy ott dolgozzanak, amibe vagy belehalnak, vagy megsemmisítik őket (többnyire lengyel, orosz területek)
• a nagy megsemmisítő (halál) táborokba (Auschwitz-Birkenau, Treblinka, Sobibor, Majdanek, Belzec, Kulmhof) elindultak a deportálások (vasúti szerelvények szállították a zsidó áldozatokat)
• a munkaképeseket kiválogatták, majd halálig dolgoztatták őket
• a gyerekeket, időseket, betegeket stb. többnyire azonnal megölték mérges gázzal (ciklon-B), elvették értékeiket
• a halottakat krematóriumokban elégették

3. Az áldozatok száma

- kb. 5,9 millió zsidó származású ember esett áldozatul . A legtöbben Lengyelországban (3,3 millió) és a SZU területén. Magyarországon kb. 600 ezerre tehető az áldozatok száma.

4. A felelősség kérdése

- Nem maradt írásos nyoma annak, hogy Hitler utasítást adott volna az Endlösungra.

- A német vezetők közül Hitler mellett Himmler, Heydrich és Adolf Eichmann közvetlenül is felelősséget viselt ezekért a tettekért (ők tervezték meg, kivitelezték és felügyelték a holocaustot).

- Ugyanakkor a német nép nagy tömegei is tudtak a történtekről (kb. 900 ezer SS katona, 1,2 millió vasúti alkalmazott stb.)

- Az antifasiszta koalíció tagjait is felelősség terheli, mert nem engedték be országaikba a menekülő zsidókat, nem bombázták a haláltáborokhoz vezető vasúti síneket.

___________________________________________________________

A HOLOCAUST MAGYARORSZÁGON

1.a zsidóság jogfosztása: a zsidótörvények

- a hazai zsidóság elleni első törvény a numerus clausus volt (1920 - Teleki-kormány), amelyet azonban az 1920-as évek második felében a Bethlen-kormány eltörölt. Tartalma: a zsidóság a társadalomban elfoglalt részarányának megfelelően képviseltetheti magát az egyetemeken, főiskolákon, értelmiségi pályákon.

- a zsidóság jogfosztása az 1930-as évek végén kezdődött el:

• Az 1938. évi XV. tc., az ún. első zsidótörvény: kimondja, hogy a sajtókamarában, a színművészeti és filmművészeti kamarában, az ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarában, valamint egyes vállalatok értelmiségi munkaköreiben a zsidók aránya nem haladhatja meg a húsz százalékot. Igaz ugyan, hogy e törvény nem határozza meg, ki tekintendő zsidónak,.
• Imrédy Béla mint miniszterelnök elfogadtatta a parlamenttel az elsõ zsidótörvényt, (1938) "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvényjavaslatot.
• "A második zsidótörvény (1939: IV. tc. - gróf Teleki Pál miniszterelnöksége) újabb lépést jelentett a "fajvédelem" irányában, mivel kimondta: "...zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatályba lépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait."

Az első zsidótörvényben felsorolt értelmiségi pályákon az arányszámot hat százalékra, a vállalatok értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainál tizenkét százalékra korlátozza. Az 5. § pedig külön kiemeli, hogy "tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába".

A kormány e két zsidótörvénnyel feltehetően elsősorban a hazai "keresztény-nemzeti" közép- és kispolgárság antiszemita indulatait akarta csillapítani. A német vezetés e téren nem gyakorolt nyomást a magyar kormányra. A megadott arányszámokat fokozatosan, kb. öt éven belül kívánták elérni, s a nagytőke pozícióit nem érintették a százalékos korlátozások.

• 1941. április 19-én jelent meg a Budapesti Közlönyben a 2870/1941. M.E. számú rendelet a zsidó személyek katonai szolgálatáról (munkaszolgálat). "...hadkötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget. Ezt a szolgálatot rendfokozat nélkül teljesítik abban az esetben is, ha korábban tiszti, altiszti, vagy tisztesi rendfokozatot nyertek". Becslések szerint a zsidó munkaszolgálatosok közül 1944. március 19-éig 42 000 fõ vesztette életét.

• Végül a harmadik zsidótörvény (1941: XV. tc.) - amely fajvédelmi törvény néven vonult be a magyar történelembe - 9. §-a a következőket mondja: "Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. [...] A jelen § alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén - tekintet nélkül származására - az, aki az izraelita hitfelekezet tagja." Tiltotta a törvény zsidók és nem zsidók közötti szexuális kapcsolatot, kötelezővé tette a házasság előtti orvosi vizsgálatot.

Ez az utóbbi törvény már náci értelemben fajvédelmi törvénynek tekintendő. Az első kettő a "zsidó konkurencia" kiküszöbölését célozta, végrehajtásuk nem volt teljes körű, s a paragrafusok viszonylag hosszú határidőt szabtak a húsz, illetve hat százalékban rögzített számarány elérésére.

2. az első nagyobb deportálás

1941. július-augusztusban megkezdik "állampolgárságukat igazolni nem tudó", korábban Magyarországra menekült zsidók egy részének deportálását (főleg Kárpátaljáról) a német megszállás alatt levő Kamenyec-Podolszkijba (Galícia), ahol egy SS Sonderkommando lemészárolt közülük kb. 20 ezer főt.

3. a holocaust

- A német megszállás előtt Horthy és kormányai (Kállay-kormány) ellenálltak a németek „végső megoldás" követelésének.

-Az 1944. március 18-ai második klessheimi találkozón kiélezett hangnemben folyt a tárgyalás Hitler és Horthy között. Hitler vádjai közt ismét szerepelt, hogy "Magyarország a zsidókérdésben semmit sem tesz, és nem hajlandó a nagyszámú magyarországi zsidósággal leszámolni".

- A zsidók helyzete viszonylag biztonságos volt. 1944 márciusára Európa legnagyobb zsidó közössége Magyarországon élt. A világháború során megközelítően 15-20 000 külföldi zsidó is menekült Magyarországra.

- Horthyéknak a német követelésekkel szembeni elutasító magatartását befolyásolhatta az olasz, román, bolgár példa. Mussolini még az olaszok által megszállt francia, jugoszláv területekről sem engedte deportálni a zsidókat. A román hatóságok 1942 végén Besszarábiában, Bukovinában és a megszállásuk alá került szovjet területeken is beszüntették a zsidók pusztítását. Bulgária sem adta ki "saját" zsidóit. Ugyanakkor ezen országok vezetői joggal hivatkozhattak Berlinben 1944 tavaszáig a magyarok "zsidóvédő" politikájára.

- a helyzett megváltozott 1944. március 19-től, Magyarország német megszállásától:

• Az országba érkezett Adolf Eichmann, akinek legfőbb segítőtársai Baky László és Endre László belügyi államtitkárok voltak
• Rendeletek sorozatával megfosztották a zsidókat vagyonuktól, elbocsátották állásaikból, elvették műhelyeiket, üzleteiket, április 5-től elrendelték a sárga csillag viselését.
• Április 7-től megkezdődött a nagyvárosokban (kivéve Budapest) a gettók felállítása, vidéken pedig gyűjtőtáborok létesítése.
• 1944. máj. közepén kezdődött el a vidéki zsidóság deportálása, elsősorban Auschwitzba.

      - először a visszacsatolt területek, utána az Alföld, végül a Dunántúl zsidósága következett

      - a deportálásokat Eichmann Sonderkommandója szervezte.

      - a végrehajtásban a magyar csendőrség és rendőrség, a közigazgatási apparátus, a MÁV alkalmazottai is részt vettek

            - 1944. május 14. és július 9. között összesen 147 vonattal 434 351 fõt deportáltak az országból.

- Horthy Miklós kormányzó csak 1944. július 6-án állította le a deportálásokat, a nemzetközi tiltakozás - elsősorban Gusztáv svéd király, Roosevelt amerikai elnök, XII. Pius pápa részéről - hatására. Döntésében szerepet játszott a szövetséges antifasiszta erők normandiai partraszállásának és a Vörös Hadsereg nyári offenzívájának sikere, s talán attól is félt, ha a fővárosból is deportálják a zsidókat, Budapestet szőnyegbombázni fogják az antifasiszta légierők gépei. Ennek ellenére a vidéki gyűjtőtáborok kiürítését a német és magyar hatóságok július 9-éig befejezték, Veesenmayer távirati jelentése szerint 437 402 fõs "összeredménnyel".

A budapesti zsidók sorsa

- 1944 nyarán a német követelések ellenére a fővárosban "csillagos házakba" tömörített mintegy 250 000 főnyi zsidóság kiszállítására nem került sor. Ebben jelentős szerepe lehetett a külföldi diplomácia mentési kísérleteinek. A budapesti zsidómentési akciók fő szervezői Carl Lutz svájci konzul, Valdemar Langlet, a Svéd Vöröskereszt budapesti irodájának vezetõje, valamint Carl Ivan Danielsson svéd követ voltak.

-         Augusztus 25-én - feltehetően a román átállással összefüggésben - Himmler megtiltotta a további deportálásokat.

-         -Az augusztus 29-én Lakatos Géza vezetésével megalakult új kormány olyan megállapodást kötött, miszerint a zsidó lakosságot a háború érdekeire tekintettel vidéken koncentrálják, és munkára fogják. A tervezett nagy vidéki internálótáborokat azonban a nyilas puccsig mégsem szervezték meg.

A nyilas hatalomátvétel után

- Október 15-16-án a németek fegyveres segítségével hatalomra jutott a magát "aszemitaként" definiáló Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom vezére.

- Veesenmayer követelésére - a Budapestre visszatért Eichmannal egyetértésben - Szálasi beleegyezett 50 000 munkaképes zsidó férfi átadásába a német birodalom területén teljesítendő munkaszolgálatra. November 6. után több tízezernyi, egyes becslések szerint összesen 50-70 000 főnyi mindkét nembeli ún. "kölcsön-zsidót" indítottak gyalogmenetben Hegyeshalom felé.

- A Pozsonytól Kőszegig húzódó Niederdonau erődvonal építésén 1945. március végéig 35 000 zsidó kényszermunkás dolgozott.

- Szálasi november közepén döntött úgy, hogy Budapesten gettót állíttat föl az érvényes külföldi állampolgárságot igazoló védlevéllel, védőútlevéllel nem rendelkezők számára. A Budapesti Zsidó Tanács tiltakozása ellenére november 12. és 15. között már megkezdődött a Dohány utca, Nagyatádi Szabó István utca, Király utca és Károly körút határolta területre való költözködés. Több száz embert elhurcoltak, sokakat az utcákon vagy a Duna parton végeztek ki.

Több követ, diplomata tiltakozott a Szálasi-kormánynál, mentesító iratokat, védleveleket adtak ki, egész házakat, háztömböket nyilvánítottak „védett" házakká.  Kb. 30-35 ezer embernek sikerült így túlélnie a nyilasok uralmát.

- A pesti gettó felszabadítására január 18-án került sor. A Vörös Hadsereg alakulatai többségében csontig soványodott, testileg-lelkileg meggyötört mintegy 70 000 embert találtak a gettóban.

 

-         Az 1941-es határok között élt mintegy 825 ezer főt számláló zsidóság vesztesége kb. 500-600 ezer között volt.

4. Holocaust-emléknapok Magyarországon

• január 18. - a pesti gettó felszabadításának évfordulója
• április 16. - magyarországi holocaust-emléknap, 1944. április 16-án kezdõdött a magyarországi vészkorszak legpusztítóbb fejezete

________________________________________________________

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS JAPÁN HADBA LÉPÉSE (A CSENDES-ÓCEÁNI HADSZÍNTÉR)

1. Japán támadás

- Japán először tárgyalásokat kezdeményezett az USA-val a csendes-óceáni és a kelet-ázsiai térség hatalmi rendezéséről. Az USA elutasította az igényeket (1941 szept.-okt.)

- 1941. december 7-én a japánok megtámadták Pearl Harbor kikötőjét (váratlan támadás).

- December 8-án USA hadat üzent Japánnak, majd december 11-én Németország és Olaszország üzent hadat az USA-nak.

- Az első támadás sikere után Japán elfoglalta az USA és európai szövetségesei távol-keleti és csendes-óceáni gyarmatait.

- A harcok elsősorban a tengeren és a levegőben zajlottak, jórészt repülőgép-anyahajók igénybevételével.

2. A terjeszkedés megállítása

- 1942 júniusában a japánok döntő győzelmet próbáltak kivívni, de a Midway-szigeteknél az amerikaiak megállították terjeszkedésüket. Ezután az USA flottái és repülőgépei váltak kezdeményezővé.

- McArthur tábornok a híres „békaugrás" hadművelettel szigetről szigetre szorította vissza a japán flottát.

- 1943 márciusában az amerikai flotta a Bismarck-szigeteknél is győzelmet ért el.

- Ezután létrehoztak egy teljesen önellátó, mozgó amerikai hadsereget (5. amerikai flotta), majd felszámolták Japán külső védelmi övezetét.

3. Japán veresége

- 1944 júniusában az amerikai csapatok partra szálltak a stratégiailag rendkívül fontos Saipan-szigeten.

-Októberbern a Fülöp-szigetek térségében, minden idők legnagyobb tengeri csatájában a japánok döntő vereséget szenvedtek.

- 1945. július 26-án felszólították Japán a fegyverletételre - hatástalanul.

- 1945. augusztus 6-án és 9-én Hirosima és Nagaszaki városára atombombát dobtak, majd a SZU is hadat üzent Japánnak.

- Augusztus 15-én Hirohító császár rádión felszólította katonáit a fegyverletételre.

- Szeptember 2-án Japán aláírta a kapitulációt.

EZZEL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT.

_________________________________________________________

 A II. VILÁGHÁBORÚ ÉS MAGYARORSZÁG

I. Magyarország közvetlenül a második világháború előtt

1. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936-38)

- közigazgatási szakemberből lett miniszterelnök

- a Bethlen-Teleki-féle politikai csoporthoz tartozott

- az egyoldalú németbarátság ellensúlyozására angol kapcsolatokat keresett, ellenezte mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal törekvéseit

- igyekezett letörni a szélsőjobb szervezeteket (Szálasi Ferenc nyilas vezetőt letartóztatták, majd 1938 júliusában 3 év fegyházra ítélték)

- a politikai élet demokratikusabbá tétele érdekében ismét bevezetik a titkos választójogot

- a társadalom számára szociális reformokkal kedvez: munkaidő, szabadság szabályzása

- a revíziós külpolitika érdekében meghirdeti győri fegyverkezési programját: 1milliárd pengőt fordítanak a hadiipar fejlesztésére (Németország partnere kívánt lenni Csehszlovákia feldarabolásában. Ehhez szükség volt egy erős hadseregre, amely az I. világháborút lezáró trianoni béke alapján nem állt rendelkezésünkre.)

- az Anschluss után Magyarország közvetlen szomszédságba került a hitleri Németországgal.

2. Imrédy Béla kormánya (1938-39)

- közigazgatási, pénzügyi szakemberből lett miniszterelnök

- a német politikától való függetlenedést várták el tőle (sikertelen)

- megfékezi a nyilasokat (köztisztviselők nem lehettek szélsőséges egylet tagjai)

- 1938. november 2-án az I. bécsi döntés szerint Magyarországnak ítélték a Felvidék déli sávját. (11927 négyzetkilométer, visszakaptuk Kassát, Ungvárt, Munkácsot. A visszakapott lakosság 85 %-a magyar volt). Következménye: még szorosabb kapcsolatok Németországgal, ami már belpolitikai következményekkel is járt →beterjeszti az I. zsidótörvényt: 20 %-ban maximálják a zsidók arányát az értelmiségi pályákon és az egyetemeken. Zsidónak a zsidó vallásúakat tekintették.

 

II. Magyarország a II. világháború idején

1. Teleki Pál második miniszterelnöksége (1939-1941. ápr. 3.)

- külpolitikai háttér: Hitler a müncheni egyezmény felrúgására készül (további területeket akar).

-  Teleki célja a fegyveres semlegesség megőrzése, a magyar önálló politizálás lehetőségének fenntartása, valamint a revízió volt katonai elköteleződés nélkül.

- Hitler szabad kezet adott Magyarországnak a Kárpátalján (Csehszlovákia feldarabolása zajlik a háttérben). 1939. március elején a magyar csapatok rövid idő alatt (jelentősebb harcok nélkül) elfoglalták Kárpátalját (kb. 12 ezer négyzetkilométer).

- A Magyarországhoz csatolt felvidéki és kárpátaljai területek viszonyai nehezen rendeződtek: nemcsak a nemzetiségiek, hanem a magyar lakosság is elégedetlen volt, életkörülményeik egyre nehezebbé váltak.

- Magyarország februárban csatlakozott az Antikomintern-paktumhoz, áprilisban pedig kilépett a Nemzetek Szövetségéből.

-  1939. május 5-én a parlament elfogadta a második zsidótörvényt. Már faji alapon határozták meg a „zsidó" fogalmát: akinek egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt, azt zsidónak minősítették. A zsidókat kizárták az állami- és közhivatalokból, más értelmiségi pályákon 20%-ról 6%-ra csökkentették arányukat, és korlátozták választójogukat. Megkezdték a harmadik zsidótörvény előkészítését, amely a zsidó és nem zsidó közti kapcsolatot is tiltotta. A törvény célja a németek megnyugtatása, valamint a hazai szélsőjobboldali elégedetlen hangok megszüntetése volt.

- A májusi választásokon a szavazatok mintegy negyedének megszerzésével a szélsőjobboldal (Nyilas Párt) előretört.

- A hazai németbarát csoportok megerősödtek, ennek ellensúlyozására a kormány  tengelyhatalmakon belül erőteljesebben kívánt Olaszországra támaszkodni. Telekiék meggyőződése az volt, hogy Németország küzdelme a nyugati hatalmak ellen hosszú és kimerítő lesz, és nincs kizárva a bukása, ezért hangoztatták, hogy Magyarországnak távol kell maradnia a háborútól (fegyveres semlegesség). Ez nem azt jelentette, hogy lemond a további revízióról, a kormány 1939-től elsődleges feladatának Erdély revízióját tekintette.

A háború első szakasza idején

- nem engedélyezte a német csapatok, hadianyag szállítását Magyarországon keresztül Lengyelország ellen, (magával vonta volna a szövetségesek hadüzenetét, Magyarország belépését a háborúba)

- engedélyezte mintegy 130 ezer lengyel menekült befogadását. Erre a németek hadianyag-szállítási zárlatot rendeltek el.

- A második bécsi döntés

- Hitlernek a SZU elleni háborúhoz szüksége lett volna a magyar vasútvonalakra, ezért hajlandó volt a további magyar revíziós igényeket kielégíteni. A magyar-román tárgyalások kudarcba fulladtak. A magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, Hitler békés megoldást javasolt: 1940. augusztus 30., II. bécsi döntés (43 600km² területet csatoltak Magyarországhoz, 2,5 millió lakost magyar többséggel(51,4%). Ez a magyar revíziós igény teljes kielégítését jelentette.

- A döntés fejében Németország elvárta, hogy Magyarország határozottan német oldalon álljon ki, illetve nyersanyaggal és élelmiszerrel támogassa. A második bécsi döntést követően Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez, továbbá hozzájárult ahhoz, hogy Románia irányába német csapatok haladjanak át az ország területén. Magyarország vasútvonalait egyre inkább német hadicélok szolgálataiba helyezték.

- Magyarország nemzetközi helyzete gyorsan romlott. (Az angolok nem ismerték el a II. bécsi döntést, Romániával a viszony ellenséges volt, az olaszok mindenben a németekkel azonos álláspontot foglaltak el, a szovjetekkel fennállt a közeledés lehetősége, de ezzel a magyar kormány nem akart élni.)

A fegyveres semlegesség vége

- 1940 decemberében Jugoszlávia és Magyarország örökbarátsági szerződést kötött.

- Hitler számára fontos volt a Balkán ellenőrzése a SZU elleni háborúhoz. Mivel az olaszok sikertelenül támadták Görögországot, Hitler beavatkozott. Görögország lerohanása előtt Jugoszlávia csatlakozását kívánta a tengelyhatalmakhoz. Ezt a németbarát kormány meg is tette, de dec. 27-én megdöntötték ezt a jugoszláv kormányt. Ekkor Hitler arra kérte Horthyt, a Jugoszlávia elleni akcióban Magyarország is vegyen részt: tegye lehetővé a német csapatok felvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felett. Horthy ezt kész volt teljesíteni. Teleki viszont nem volt hajlandó vállalni, ezért április 3-án öngyilkosságot követett el.

Háborús kormányok

1. Bárdossy Lászlót (1941-42)

- kitartott a Jugoszlávia elleni támadás mellett.

- Anglia megszakította a diplomácia kapcsolatot Magyarországgal, de Teleki öngyilkosságát látva nem küldött hadüzenetet.

- Április 11-én a magyar csapatok bevonultak az addigra már felbomlott Jugoszláviába, megszerezve Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket, mintegy 40%-os magyar lakossággal. Ezzel az akcióval Magyarország még jobban elkötelezte magát Németország mellett.

- Június 26-án ismeretlen, felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassát. A szovjetekre fogták a dolgot, Bárdossy elhatározta a hadba lépést a Szovjetunió ellen.

- 1941. második felében magyar gépek légitámadást intéztek szovjet városok ellen, majd átlépték 45 ezer fős hadsereggel a határt (Kárpát-csoport, Szombathelyi Ferenc vezetésével). A magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége nem felelt meg a kor követelményeinek, a veszteségek súlyosak voltak, ezért az alakulatokat visszavonták, csak az ún. gyorshadtest haladt tovább a Donyec folyóig.)

- December 7-én Anglia hadat üzent Magyarországnak, majd hadiállapotba került Magyarország az USA-val is (december 12.).

- Hitler a Moszkva alatt elszenvedett vereség hatására (villámháborús terv összeomlott), az egész magyar haderő bevonását kérte. Ebbe Horthyék nem egyeztek bele, de  200 ezer katonát küldtek a frontra. Feladata egy 200 km-es szakasz ellenőrzése volt a Don folyónál (Voronyezs közelében). A német vezetőség nem teljesítette azon ígéretét, miszerint a 2. hadsereget ellátja korszerű fegyverekkel: 1943. január 12-én nagy erejű szovjet támadás érte a hadsereget, könnyedén áttörték a vonalat. A 2. magyar hadsereg február 9-ig megsemmisült.

- a belpolitikai helyzet romlott: Budapesten bevezették a kenyér és lisztjegyet, a fontos üzemeket katonai parancsnokság alá helyezték. 1941. ápr. 19-én egy kormányrendelet kötelezte a 2. zsidótörvény hatálya alá tartozó katonaköteles férfiakat munkaszolgálatra (fegyver nélküli frontszolgálat). 1941. aug. 8-án kihirdették a 3. zsidótörvényt (fajvédelmi rendelkezések - megtiltotta a zsidók és nem zsidók szexuális kapcsolatát és házasságát).

- ugyanakkor háborúellenes megmozdulások kezdődtek (1941. okt. 6-án a Batthyány-örökmécsesnél, nov. 1-jén Kossuth és Táncsics sírjánál, dec. 25-én a Népszava adott ki háborúellenes számot, 1942-ben megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság (értelmiségiek háborúellenes szervezkedése), amely 1942. márc. 15-én több ezres háborúellenes tüntetést szervezett.

2. 1942. március 9-én Horthy Kállay Miklóst nevezte ki Bárdossy helyére,

-  egy óvatos külpolitikai fordulatra törekedett, ugyanakkor nyilvános beszédeiben németbarát politikát hirdetett (hintapolitika).

-   felvették a kapcsolatot az angol diplomáciával, ún. Kiugrási Irodát hoztak létre.

- 1943. szeptemberében előzetes fegyverszüneti megállapodást kötött Magyarország Angliával. Eszerint Magyarország feltétel nélkül leteszi a fegyvert, és szembefordul a németekkel, ha a Balkánról érkező angol erők elérik az országot. Ez a terv kudarcba fulladt, mert novemberben a teheráni konferencián kiderült, hogy nem nyílik meg a balkáni front.

- A német hírszerzés tudomást szerzett a kiugrási kísérletről, ezért Kállay lemondását követelték.

- 1944-ig a magyar társadalmat nem érintették a háború borzalmai, az első években nőtt a termelés, megszűnt a munkanélküliség, s az életkörülmények nem romlottak. 1943-ban már valamennyi környező országot bombázták a szövetségesek, Magyarországot azonban még nem.

3. Magyarország német megszállása

- A német hírszerzés pontos információkkal rendelkezett Kállay titkos tárgyalásairól.

- 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét (Margaréta-terv), amit 1944. március 19-én akadály nélkül megvalósítottak: Horthyt és vezérkari főnökét Hitler Ausztriába csalta, így az országot felkészületlenül érte a német csapatok megszállása. Kállay és Bethlen menekülni kényszerült.

- Horthy megtiltotta az ellenállást (így nem került sor a Budai Vár elfoglalására és a magyar csapatok lefegyverzésére), nem mondott le (ezzel legitimálta a németek magyarországi jelenlétét), s hajlandó volt miniszterelnökké kinevezni a németeket kiszolgáló Sztójay Döme volt berlini követet.

4. Sztójay Döme kormánya (1944. márc. - aug.)

- Hitler magyarországi teljhatalmú megbízottja, Veesenmayer irányította az országot. A megszállással háborúból való kiválásunkat akarták megakadályozni.

- feloszlatták az ellenzéki pártokat és társadalmi szervezeteket

- betiltottak folyóiratokat és napilapokat, a megmaradtakat cenzúrázták.

- elindult a zsidóság gettósítása, majd deportálása

- Áprilistól a szövetségesek elkezdték bombázni az országot. Ekkor kezdődött meg magyar területeken is a háború.

- 1944 májusában az antifasiszta erők összefogásával megalakult a Magyar Front.

- A keleti fronton fordulat történt 1944. augusztus 23-án, a román király Antonescu marsallt letartóztatta, és átállt a szövetségesek oldalára, Románia kiugrott a háborúból.

- A németek helyzete megingott a térségben, a szovjetek rövid idő alatt eljutottak a Kárpátokig.

- az ország Románia kiugrása miatt „hirtelen" vált hadszíntérré. A hadműveletek szakaszai: kárpáti-erdélyi, alföldi (Debrecennél nagy páncélos csata) - 1944. őszétől, Budapest ostroma (1944. dec. - 1945. febr. 13.), dunántúli-balatoni hadszíntér (1945. febr. - ápr.)

- Horthy számára is biztossá vált a német vereség, és augusztus 29-én megkezdte a kiugrás előkészítését,  Sztójayt lemondatta, helyére kinevezte Lakatos Gézát.

5. Lakatos Géza kormánya (1944. aug. - okt.)

- Október 11-én Moszkvában megkötötték a titkos, előzetes fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval, ami alapján Magyarország vállalta, hogy az 1937-es határok mögé visszavonul, és hadat üzen Németországnak.

- Október 15-én Horthy rádióbeszédében bejelentette, hogy Magyarország kilép a háborúból. A kiugrási kísérlet nem sikerült, a parancsot nem teljesítették a németbarát tábornokok, illetve nem jutott el hozzájuk az információ, hogy tegyék le a fegyvert.

- A németek és a nyilasok megszállták Budapest stratégiai pontjait, elfoglalták a Várat, túszul ejtették Horthy fiát.

- Horthyt letartóztatták, és másnap lemondásakor Szálasi Ferencet bízta meg kormányalakítással.

6. Szálasi Ferenc kormánya, a nyilas rémuralom (1944. okt. - 1945. ápr. 11.)

- miniszterelnök és „nemzetmentő" egy személyben

 - Szálasi átvette a hadsereg irányítását is, és november 4-én államfő is lett.

- A szovjetek egyre törtek előre, Szálasi totális mozgósítást rendelt el.

- ugyanakkor megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, a katonai ellenállás szervezete, azonban vezetőit letartóztatták és kivégezték (Sopronkőhida - pl. Bajcsy-Zsilinszky Endrét).

- Sztálin Budapest elfoglalására adott ki parancsot, decemberben bezárult a főváros körül az ostromgyűrű, s 1945. február 13-án lezárult a világháború egyik leghevesebb (4. leghosszabb) ostroma. Malinovszkij marsall 3 napos szabad rablást engedélyezett katonáinak.

- a nyilas vezérkar nyugat felé vonult vissza.

- A németek nem akarták könnyen feladni a Dunántúlt sem, mert ezt a területet tekintették Bécs védelmi övének, ill. itt volt a németek egyetlen megmaradt olajbázisa (Zala megye). A németek nagy offenzívát kezdeményeztek 1945. márc. 6-tól („Tavaszi ébredés"), de ez egy hét alatt kifulladt.

- Áprilisban az utolsó német csapatok is elhagyták az országot (1945. ápr. 12.)

7. Az ország újjászerveződése

- A Vörös Hadsereg előretörése és megszálló tevékenysége nyomán új hatalmi szervek (ún. nemzeti bizottságok) jöttek létre, megalakultak az addigi ellenzéki baloldali pártok szervezetei.

- Debrecenben megalakult 1944. dec. 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek tagjai közül 24 % (!) volt a Kommunista Párt tagja, 19 % kisgazdapárti.

- Dálnoky Miklós Béla vezetésével létrejött az Ideiglenes Nemzeti Kormány is, amely 1945. jan. 20-án aláírta a SZU-val a fegyverszüneti egyezményt, s hadat üzentünk Németországnak.

8. Az elszenvedett károk

- kb. 800 ezer magyar ember halála, 800-900 ezer hadifogoly

- a nemzeti vagyon 40 %-a elpusztult

- a gyárak 90 %-a megrongálódott

- kb. 13 ezer fővárosi lakás lakhatatlanná vált

- az összes hidat lebombázták

- a vasúthálózat 40 %-a megsemmisült

- a megszálló szovjet Vörös Hadsereg nagy mennyiségű ipari berendezést, műalkotást, gépjárművet stb. szállított el az országból.

- a német és szovjet hadseregek óriási szenvedést okoztak a civil lakosságnak: rablások, fosztogatások, asszonyok meggyalázása, szovjet munkatáborokba hurcolás („malenkij robot").

9 . A magyar holokauszt

- A háború elején Magyarország biztonságos terület volt a zsidók számára, szomszédos országokból rengetegen menekültek át. 1942-43-ig a magyar zsidóság többségének életét nem fenyegette veszély.

- A férfiak egy részét munkaszolgálatra hívták be, és a keleti frontra küldték.

- A német megszállás után a helyzetük sokat romlott: Adolf Eichmann Magyarországra érkezett, és megkezdte a vidéki zsidóság deportálását. Egy hónap alatt a teljes vidéki zsidóságot összegyűjtötték, marhavagonokban Auschwitzba szállították, majd többségüket elgázosították.

- 1944. júliusban kezdték volna meg a budapesti zsidóság deportálását, de Horthy leállította az akciót, figyelmeztették, hogy a háború végén felelősségre vonhatják tetteiért.

-  A nyilas hatalomátvétel után Szálasiék létrehozták a pesti gettót, és 50-70 ezer budapesti zsidót gyalog indítottak el Németországba. Az utcákon és a Duna-parton tömeges kivégzéseket hajtottak végre.

- A magyarországi zsidóság világháborús vesztesége 550-560 ezer fő, a nem zsidó polgári lakosságé 60-100 ezer ember, míg 340-360 ezer magyar katona halt meg.

Oldal: töri/közép/6.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat