Elérhető témák:

12. A főbb nyelvváltozatok: az irodalmi nyelv, a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek

13. A nyelv diakron és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 

14. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre 

15. A továbbtanuláshoz és a munka világában használatos szövegtípusok 

16. Az írásbeli meggyőzés elvárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus 

17. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 

18. A kultúrált vitatkozás kritériumai, a vita értelmezése

19. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése 

20. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai 

21. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai 

22. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása 

 

 

 

 

---

 

A FŐBB NYELVVÁLTOZATOK: AZ IRODALMI NYELV, A KÖZNYELV, A NYELVJÁRÁSOK ÉS A CSOPORTNYELVEK

 

A magyar nyelv a kezdetektől fogva tagolódik, a mai ember is többféle nyelvváltozatot ismer és használ. Azt, hogy egyes helyzetekben milyen nyelvhasználati módot alkalmazunk, kódnak nevezzük, ezek megválasztását (idő, helyzet, beszélgetőpartner szerint) kódváltásnak nevezzük.

 

A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolása:

1. normatív nyelvváltozat

2. területi nyelvváltozat

3. társadalmi csoportok szerinti nyelvváltozat.

 

1. Normatív nyelvváltozat (irodalmi nyelv, köznyelv).

- nyelvi normát (szabályrendszert, hagyományt követ)

- célja: a nyelvi eszmény, a „követendő példa" megvalósítása

Változatai:

a) az irodalmi nyelv a normatív nyelv írott, legigényesebb változata, nagyközösségi célú (különféle stílusváltozatai lehetnek (pl. szépirodalmi, tudományos, publicisztikai, hivatalos)

b) a köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata, közösségi célú (ebből következően kevésbé igényes, mint az irodalmi nyelv)

 

(A reformáció, ellenreformáció korában kezdődött a nyelvi egységesülés kibontakozása. A 17. századokban nyelvtanok keletkeztek, ezek a nyelvi normalizálást, egységesülést szolgálták. A felvilágosodás korában a magyar nyelv jogaiért folyt a küzdelem. A 19. század elején bontakozott ki a nyelvújítási mozgalom, ez az egységes irodalmi nyelv kialakulását tette lehetővé. Kialakult a köznyelv, alapja a zempléni e-ző nyelvjárás lett.)

 

2. területi nyelvváltozatok (= nyelvjárások v. dialektusok)

A magyar nyelvjárások között nincs éles különbség, az eltérések elsősorban hangtani és szókincsbeli jellegűek, kisebb mértékben alaktani és mondattaniak.

 

Nyelvjárástípusaink: dunántúli, tiszai, északkeleti, palóc, déli, nyugati, mezőségi, székely, csángó

a) hangtani eltérés: pl. a szegedi ö-ző (pl. embör), a palóc a-zó, a tiszai í-ző (pl. píz, szíp), szabolcsi kettőshangzók (diftongusok, pl. lou, köü, kéik stb.)

b) szókincsbeli eltérés (azaz tájszavak)

- valódi tájszó: csak az adott területen ismert, köznyelvben nem (pl. paszuly, pulya, csupor, lajtorja (ma már közülük sok köznevesült, azaz elterjedt)

- jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben is megvannak, de más jelentésben (pl. derék - 'kövér' Szabolcsban és Hajdú-Biharban; szigorú - 'vézna' Székelyföldön stb.

- alak szerinti tájszavak: pl. pénz - píz, kolompét - krumpli

c) alaktani eltérések:

- pl. igeragozásban (E/3. személy: megyen, E/2. tudol, mondol (Szabolcsban)

- hová? - Kovácséknál megyek (Szabolcsban); Kovácsék megyek (Hajdúság)

- késvel (nincs hasonulás a göcseji nyelvjárásban)

d) mondattani eltérések

- pl. El kell menjek. (kettős állítás - Erdélyben honos - napjainkban a köznyelvben is terjed.

 

Napjainkban a tömegkommunikáció révén a köznyelv erősen hat a nyelvjárásokra (csökkenti a különbségeket).

 

3. társadalmi nyelvváltozatok (=csoportnyelvek, szociolektusok) -  a társadalmi tagolódás szerinti nyelvváltozat

a) szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti változat): mesterségek, szakmák, hivatali nyelv, mozgalmi nyelv, tudományos nyelv stb. tartozik ide

b) hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalkozások, szórakozások nyelve). Pl. sportágak nyelve, játékok nyelve stb.

c) életkori nyelvváltozatok: pl. gyereknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb.

d) argó (tolvajnyelv): Az elkülönülés szándékával létrejött kifejezések, ma már inkább morálisan térnek el a köznyelvtől.

 

Az egyes rétegek között mozgás érvényesül - pl. a szaknyelv is hat a köznyelvre, szakszavak köznevesülhetnek - pl. sportkifejezések.

 ___________________________________________________________

 

A NYELV DIAKRON ÉS SZINKRÓN VÁLTOZÁSAINAK JELLEMZÉSE PÉLDÁKKAL

I. Diakron nyelvészet alatt a történeti nyelvészetet, nyelvtörténetet értjük. Ez azt próbálja leírni, hogy a nyelvek az idők során hogyan változtatják, avagy őrzik meg szerkezetüket. Ennek módszere, hogy ugyanannak a nyelvnek más-más időszakban íródott nyelvemlékeit vetjük össze. A különbségek a nyelv történeti fejlődését tükrözik.

Szinkron nyelvészet az ún. leíró nyelvészet. A jelen nyelvállapotát írja le. A „jelen" alatt kb. 50-70 év értendő, mialatt a nyelv állapota szerkezetében viszonylag egységes.

II. A nyelvi változás

A nyelv használata folyamán változik (csupán az ún. „holt nyelvek" változatlanok). A nyelvi változás általában zökkenőmentes folyamat, a nyelvet használók általában észre sem veszik.

Mivel változik a világ, az ember (történelmi viszonyok, életkörülmények, műveltség, gondolkodásmód), a nyelvnek is változnia kell, különben elveszítené funkcióit, s alkalmatlanná válna szerepére.

A nyelv változásának külső okai:

- az anyagi, szellemi műveltség (életmód) változása

- társadalmi, történelmi, politikai változás

- szokások változása

- tudatos nyelvi ráhatások

 

A nyelv változásának belső okai:

- gondolkodásbeliek, nyelviek (pl. újszerű képzettársítások, a hangtani, nyelvtani szerkezet belső mozgásai idézik elő)

 

A nyelvi változások eredményei:

- módosul a beszédiram, a nyelvi közlés gyorsul

- spontán (ritkábban: tudatos) szókeletkezés, szókihalás, szóhelyettesítés történik

- változhat a megszólítás, a névadás szokása

- a szavak jelentésköre módosulhat (pl. jelentésszűkülés, jelentésbővülés történhet)

- a nyelvváltozatok között mozgás folyamatos (pl. a különféle nyelvi rétegből való szavak köznevesülhetnek, például egy szleng kifejezés általánossá válhat)

 
A nyelvi változás rendszerint egy személytől, csoporttól, területről indul el, s ha arra alkalmasak a feltételek, az érintkezés, a beszéd, a kommunikáció révén elterjed az egész nyelvközösségben.

A nyelvi változásokat először a szókészletben (lexikában), az ehhez kapcsolódó állandósult szókapcsolatokban (frazeológiai egységekben) vesszük észre. A hangtani, alaktani és nyelvtani változások nehezebben észrevehetők.

A nyelvi állandóság

A nyelvi változás nem korlátlan. A nyelvhasználók érdeke, hogy megértsék egymást, ezért a nyelvi változás nem lehet gyors és a nyelvi rendszer alapjait érintő. Több száz év távlatában sem olyan gyorsak, hogy gátolnák a megértést. A nyelvi változás mellett legalább olyan fontos a nyelvi állandóság.

 

_________________________________________________________

 

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM HATÁSA A NYELVHASZNÁLATRA ÉS A NYELVI ÉRINTKEZÉSRE

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy manapság a világ már elképzelhetetlen számítógépek és mobiltelefonok nélkül. Legalábbis ezek az eszközök nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az ember lépést tudjon tartani a technika rohamos fejlődésével.

A mobiltelefon nyelvhasználatra gyakorolt hatása a verbális és az írott kommunikáció felől egyaránt megközelíthető. Ha a verbális funkciót nézzük, a helyhez kötött vezetékes telefon használata megköveteli bizonyos udvariassági formulák betartását. A hívó fél a köszönés után általában bemutatkozik, hiszen nem lehet biztos abban, hogy ki veszi fel a kagylót a másik oldalon. A mobilbeszélgetések során ezek az udvariassági formulák gyakran elmaradnak, hiszen a hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást. Így a beszélgetés bevezető részének, az udvariassági formulák lemorzsolódásának lehetünk (fül)tanúi.

 

 Kapcsolatot létesíteni és fenntartani ma már akár sms-en vagy e-mailen keresztül is lehet.
Az e-mail igen egyéni műfaj. Stílusát tekintve az írott levél és a beszéd közt helyezkedik el. Sokan éppen ezért nem tartják fontosnak a helyesírást. A rossz helyesírás azonban rögzül agyunkban, és a későbbiek során nem válik előnyünkre sem az iskolában, sem a munkahelyünkön.
Elektronikus levél írása közben igyekszünk röviden, tömören fogalmazni, ezért egyéni rövidítéseket, jelrendszereket alkalmazunk. Ezáltal nem hogy fejlődne szókincsünk, hanem még nagymértékben romlik is.

Az SMS olcsóbb, mint a beszélgetés, és azonnal elérjük, viszont nem zavarjuk vele meg a másikat, majd válaszol, ha ideje lesz. SMS-t bármikor és bárhonnan írhatunk és olvashatunk, olyankor is, amikor beszélni kényelmetlen vagy lehetetlen volna: zsúfolt buszon, osztályteremben, megbeszélésen, moziban. Az SMS-t megőrizhetjük, újraolvashatjuk. Ez hasznos, ha olyan információt tartalmaz, amelyre később is szükségünk lesz, és kellemes, ha valami kedveset írtak benne.
Máskor a közvetettségét találják hasznosnak: elkerülhető általa, hogy szembesüljünk a másik fél azonnali reakciójával. Megúszhatjuk a zavarba ejtő beszélgetéseket, éles helyzetekben is átgondolhatjuk a választ.
160 leütésnyi hely elegendő találkozók megbeszélésére, információk kérésére és nyújtására, hangulatközlésre, gyakorlottabbaknak akár egy egész nap eseményeinek leírására. Használják banki értesítőként és politikai kampányokban, rendelhetünk SMS-ben híreket, időjárás-jelentést, sporteredményeket, horoszkópot; fizethetünk vele parkolást, megismerhetjük a felvételi pontszámokat. Szavazhatunk vele, beszállhatunk nyereményjátékokba, és beszólhatunk a politikusoknak. SMS-ezési lehetőség nélkül a telefon nem is telefon: az SMS-küldés mára a vonalas telefonokra is kezd átterjedni.
Az SMS-ek tehát sokfélék. Íródhatnak az írásbeliségre jellemző, semleges nyelven, a megszokott helyesírással. A hírek, hivatalos üzenetek idetartoznak, de magánüzeneteink közül is ilyenek azok, amelyeket nem közeli ismerőseinknek írunk. Ám az SMS-forgalom többségét azok az üzenetek adják, amelyeket családtagoknak, barátoknak, kedvesünknek küldünk. Ezek az igazi SMS-ek viszont jócskán eltérhetnek a megszokott írásmódtól.
A kezdeti technikai korlát új stílust teremtett. Egyes SMS-ek helyesírása sokkoló lehet a kívülállóknak: lehet úgy takarékoskodni a hellyel, hogy nem hagyunk szóközt, viszont minden szót nagybetűvel kezdünk, hogy a szöveg mégis érthető maradjon. Az egy gyakran 1, a meg +, a -hat képző lehet 6, a hogy csak h, a vagyok vok, és így tovább.
Megfigyelhető, hogy a legtöbb sms-ező ugyanazokat a szavakat használja üzenetei megfogalmazásakor, vagyis a szókincs bizonyos mértékű visszafejlődését látjuk. Az angol betűtípus használata, a magyar ékezetek szándékos, majd észrevétlen elhagyása a helyesírásra is káros hatással lehet. Az sms-ezés ugyanakkor gazdagítja is nyelvünket, hiszen olyan ötletes rövidítésekkel bővülhet szókincsünk, amelyek egyébként nehezen találnának utat a köznyelvbe.
Gyakori az is, hogy az SMS-ekben különböző karakterekből szerkesztett hangulatjeleket találunk. Általános, hogy elmarad a megszólítás, a köszönés és az aláírás ez utóbbira nincs szükség, az azonosítást a címzett telefonja végzi. Mindez nem az illemtudás hiánya. A műfajokat nem előre gyártva kapjuk, hanem mi alkotjuk, és az SMS-t úgy alakítottuk ki, hogy a levélben megszokott formulák az SMS-nek nem elengedhetetlen kellékei.
Mindez nem sekélyesíti a nyelvhasználatot, mint sokan vélik, hanem újabb műfajjal gazdagítja. Igaz, nem az írásbeliséget, hanem a szóbeliséget: az SMS valójában beszélt szöveg, akkor is, ha írjuk. Az írásbeliség több évezredes történetének csak az utolsó századában vált az írás és olvasás ismerete bárki számára hozzáférhetővé. Ezt az utóbbi évtizedekben az írott szövegek terjesztésének fölgyorsulása, előállításuk költségeinek csökkenése kísérte. Amíg az írás csak a társadalmi elit tulajdona volt, az írott szövegek lassan és drágán készültek, érthetően nagy gondot fordítottak egy-egy szöveg megírására. És ennek megfelelő tisztelet övezte az írásbeliséget, bár mindig is a szóbeliség volt alapvetőbb.

Az írásbeliség csak mostanában kezdi elveszíteni indokolatlanul nagy presztízsét. Az információközlés és -szerzés elsődleges formája ma már nem a nyomtatott sajtó, hanem a televízió, korábban a rádió. Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része pedig valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik. Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt szövegek, írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott, de lehetőleg magunktól kissé elidegenített mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás jele.

A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre (csevegésre) is. A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner képernyőjén: akár egy földrésszel odébb. Vitafórumok, beszélgető csoportok is alakultak. A csevegő programok is igyekeznek fölszámolni a helyesírást, hiszen a gyorsaság, az esetlegesség, sőt az egyediség a fontos. Mindez természetes is lehet, ameddig két ember magánügye, ám ezek a csevegő programok tágabb közösségekhez is szólnak. A világháló terjeszt nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkalmi rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle reklámszövegekben, egyes rádióadók nyelvezetében.

__________________________________________________________

 

A TOVÁBBTANULÁSHOZ, ILLETVE A MUNKA VILÁGÁBAN SZÜKSÉGES SZÖVEGTÍPUSOK

Névjegy: Napjainkban ismét fénykorát éli a névjegy használata. Meghatározott munka-körben, helyzetekben ma már elengedhetetlen, hogy a bemutatkozáskor partnerünkkel névjegyet cseréljünk. Típusai: magáncélú, hivatalos, kombinált, diplomáciai.
Anyaga általában fehér vagy egyéb pasztellszínű, jó minőségű fényes vagy matt karton-lap. A szín és a papír minőségének kiválasztásakor fontos, hogy milyen célra készül a névjegy. A névjegy külsejét mindig a jó ízlés szabályai határozzák meg. Fontos hogy az adatok jól olvashatóak legyenek. A magánnévjegynek több változata van. Előfordul, hogy csak a teljes név szerepel rajta, de ezt kiegészítheti a végzettség, a lakcím, telefon és az e-mail cím is. A hivatalos jegy tartalmazza a teljes nevet, rangot, beosztást, amely a név alatt áll. A beosztáson kívül fel lehet írni a munkahely, az iskola megnevezését is. Ilyenkor ez a beosztás megjelölésével birtokviszonyban áll.
A kombinált névjegy az egyéni adatok mellett a hivatalos adatokat is tartalmazza. A diplomáciai névjegyen csupán a név szerepel. A diplomáciában szokás, hogy a házastársaknak közös névjegyük van. Ilyenkor a név után és kötőszóval következik a házastárs neve.
A névjegyen klasszikus elrendezésben a név mindig középre kerül, a cím pedig a jobb vagy jobb és baloldalon alulra.

Az önéletrajz: Két fajtája létezik, az elterjedtebb a hagyományos, melyben írója összefüggő mondatokban tudósít magáról, képet ad személyisége alakulásáról, szakmai, emberi fejlődéséről, az életét befolyásoló tényezőkről.
Tartalmazza:
ˇ A személyi adatokat: születési hely idő, a család adatai.
ˇ Az iskolák adatait: iskola neve, időtartam, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények.
ˇ Elért szakképzettség: hol, mikor, mit.
ˇ A munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések.
ˇ Nyelvismeret: nyelv megnevezése, nyelvismeret szintje, elért hivatalos minősítés.
ˇ Szakmai munkásság: Szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés.
ˇ A cél kiemelése: miért készült az önéletrajz, hivatásválasztás, pályázást indokoló tényezők.

Az önéletrajzok másik fajtája a modern típusú önéletrajz. Modern formában megírt önéletrajzot a rövidség, az áttekinthető tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok, a célmeghatározás kivételével. A lap elején jobb oldalt helyezkedik el a fejléc, amely az önéletrajzíró nevét, lakcímét, telefonszámát, esetleg fax-, ill. e-mail elérhetőséget tartalmazza. Középen fent az önéletrajz, mint cím. Ez alatt pontokba szedve a megírás indíték, iskola, szakismeret, gyakorlat, képzettség és az eddigi munkahelyek. A nyelvismeret, az esetleges társadalmi tisztségek bemutatása, a referenciaszemélyek felsorolása. Az önéletrajzot a személyes rész zárja. Ez kerülhet az önéletrajz elejére.

A szakmai önéletrajz sajátos céllal készül. Az általános típustól annyiban tér el, hogy a személyes részeket a lehető legrövidebben közli, és a szakmai munkásságának, a pályakép bemutatásának szentel nagyobb teret. Részletesen ismerteti az elért eredményeket, s ha van ilyen, felsorolja a fontosabb publikációkat, találmányokat.

 

(A tizedikes tankönyvben vagy munkafüzetben találsz hozzá szöveges példákat!!!)

Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítő útján jutnak el a címzetthez. A levelezés általánossá csak a 19. század második felében vált. A 20. században elkülönült egymástól a magánlevél és a hivatalos levél. A két levéltípusnak vannak közös jellemzőik. A fontos formai kellékek nagy részét már az ókorból ránk maradt levelekben is megtaláljuk. Minden levél első kelléke a megszólítás. Formája függ a címzetthez fűződő viszonyunktól, a levél jellegétől. Ezt a téma követi, mely a magánlevelek esetében igen változatos és csapongó. Az elköszönés búcsúzásból és jókívánságokból áll. Az aláírás még a hivatalos levelek esetében is saját kezű legyen. A keltezés a levél legfelső, esetleg az alsó részén szerepel.

A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során. A kérvény valamilyen hivatalos kérés, írásban történő megfogalmazása. Mint hivatalos levélnek formai követelményei vannak.
A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Ha konkrét személynek küldjük a levelet, akkor mindig az ő nevét kell először feltüntetni. A megszólítás nagyon fontos. Bántó lehet, ha hiányzik, vagy túl rövid. Az aláírást megelőző búcsúzási formát új bekezdésben célszerű kezdeni. A keltezés lehet a jobb felső, vagy bal alsó sarokban. Aláírásunk alatt beosztásunk szerepeljen, amelyben a levelet küldjük. Ha van csatolt melléklet, akkor a bal alsó sarokban soroljuk fel azokat.

A bejelentéssel élünk, ha egy hivatalos szervnek, vagy egyéb intézménynek a tudtára kívánjuk hozni valamilyen, a személyünket érintő változást, módosítást. Lehet önkéntes a bejelentést, de gyakran kötelező. A sűrűn előforduló és kötelező bejelentések megírására ma már nyomtatványokat alkalmaznak. A bejelentés egyik sajátos formája a panaszos levél. Ez két részből áll: a panasz tárgyának tényszerű pontos ismertetéséből, és az intézkedés kéréséből.
Pályázatot akkor készítünk, ha valamilyen állás, ösztöndíj elnyerésére törekszünk. Gyakori, hogy a pályázathoz külön űrlapot kell kitöltenünk. Ilyenkor az ott feltett kérdésekre kell ésszerűen, lényegre törően válaszolni.

Mi tartalmaz a pályázati levél?
ˇ Bevezetőben hivatkozzunk a pályázati felhívásra, megemlítjük, hol és mikor olvastuk, hallottuk azt.
ˇ Kifejezzük kézségünket, hogy hajlandóak vagyunk a meghirdetett feltételeket teljesíteni. Személyi adatunkból azt közöljük, ami alkalmassá tesz minket a pályázat vagy az állás elnyerésére
ˇ A záró részben megismételjük kézségünket a feladat teljesítésér
ˇ A levél mellékletében felsoroljuk azokat az iratokat, amelyeket a pályázathoz csatolunk.
A pályázati

levél formája is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, amelyeket a kérvénynél megismertünk.

 

_________________________________________________________

 

AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELVÁSÁRAI, AZ ÉRVELÉS MŰFAJAI: A BIZONYÍTÁS, A CÁFOLAT, NÉHÁNY ÉRVTÍPUS

Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő, ha mindenki kifejti a véleményét, megmagyarázza az álláspontját-nincs szükség megegyezésre. Van, amikor érvekkel kell meggyőznie egyik félnek a másikat, közös nevezőre kell jutniuk (pl. ha egy döntéshez megegyezésre van szükség). És van, amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni.

Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.

Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.

 

Az érv felépítése:

A kifejtett érv három elemből épül fel:

- Tétel: Egy következtetés megfogalmazása.

- Bizonyíték: A következtetés előzményei, magyarázatai.

- Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú.

Példaképpen:

1. tétel	Idén bajnok lesz a csapatunk
2. bizonyíték	Ebben az évben valamennyi mérkőzését nagy gólkülönbséggel nyerte meg.
3. az őket összekötő elem	Mindig a legeredményesebb csapat nyeri a bajnokságot.

A rövidített érv egyik eleme- az összekötő elem-nincs megfogalmazva, többnyire azért, mert a beszélő feltételezi, hogy a hallgatóság magától értetődőnek tartja.

Az érvek fajtái

1. A definícióból levezetett érvek

A definíció egy-egy fogalom (tétel) meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással.

Például úgy, hogy a fogalmat osztályba soroljuk és a meghatározó egyedi jegyei alapján a többi fogalomtól elhatároljuk, vagy leírhatjuk a fogalmat az összetevői alapján, továbbá példák felsorolásával is meghatározhatjuk.

Valamennyi tudomány, illetve tudományos igényű munka törekszik arra, hogy a fogalmakat meghatározza. A definíciókhoz többnyire érvek, érvsorok is kapcsolódnak, az érvekkel elfogadtatják a tényeket, meggyőznek.

A meggyőzés, a hatásos érvelés alapfeltétele, hogy jól érthető és pontosan körülhatárolt fogalmakat használjunk. A fogalmak meghatározásában segítségül hívhatjuk az értelmező szótárakat, szakszótárakat.

 

2. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek

Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik leggyakoribb kérdésünk: a „miért". Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó érveléssel felelhetünk.

A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Így magyarázhatunk például egy történelmi eseményt.

 

3. A körülményekből levezethető érvek

A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek (tettek) bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges (nem volt lehetséges) vagy nem elfogadható. Az ilyen érvek jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: „Nincs (nem volt) más választásunk, minthogy" stb.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy tévedésért, hibás intézkedésért, rossz cselekedetért a „körülményeket okoljuk". Nem szabad azonban visszaélni ezzel az érvelési móddal: nem használhatjuk erkölcstelen vagy önző tettek magyarázatára, az egyéni felelősség elhárítására.

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében Moviszter doktor így érvel Anna mellett a tárgyaláson: „Az az érzésem - ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien." A doktor valószínűsíti, hogy a cselédlány emiatt ölte meg gazdáit.

 

4. Az összehasonlításon alapuló érvek

Az összehasonlítás, az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat). Igen gyakori módszere például az irodalomnak.

 

5. A bizonyítékokból származtatott érvek

Állításunk bizonyítékaként utalhatunk tényekre, fölhasználhatunk statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket, beszámolókat stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.

 

6. Az ellentéten alapuló érvek

Ha bizonyítani akarunk valamit, akkor az is elegendő, ha bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis- ellentéten alapuló érveket használunk. Az érvelésnek ez a formája a feszültségteremtés eszköze lehet például az irodalomban: Petőfi Sándor negatív festéssel, tagadó formában idézi fel a nyári puszta képeit, így bizonyítja, hogy télen a puszta üres, kihalt és csendes:

„Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával,

Sem a pásztorlegény kesergő sípjával,"

 

7. Valószínűségen alapuló érvek

Alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad.

Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, vagy felhős az ég, dörög, villámlik, hamarosan nagy vihar lesz.

 

8. Tekintélyre vonatkozó érvek

Egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.

Szent István fiához, Imre herceghez intézett Intelmeinek V. fejezetében a tekintélyre való hivatkozást választja: a Bibliából Dávid király és próféta, Pál apostol, az Úr (az evangéliumban) szavait idézi. Első keresztény királyunk gondolatainak, fiához intézett szavainak súlyát erősítik ezek az érvek.

„Dávid király és a próféta mondja: „Isten a te ítéleted add a királynak." És ugyanő másutt: "A királynak tisztessége szereti az igaz ítéletet."

Az érvelés módszerei

1. A dedukció módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.

2. Az indukció módszerét alkalmazzuk akkor, ha az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést. Ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű, tárgyszerű és pontos adatok (tények) alapján szabad csak általánosítani.

A cáfolat

Az érvelés része a cáfolat is. Ahhoz, hogy eredményesen és tisztességesen cáfolhassuk mások érveit, meg kell ismernünk és meg kell értenünk azokat, csak így tudjak megtalálni az érvelésük gyenge pontjait. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét. Bírálhatjuk például a források a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek egyoldalúságát stb.

Az érvelő szövegtípus

Kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, előrehaladó szerkezet.

Érdeklődést keltőnek kell lennie.

Fontos: erősebb tagolást kell alkalmazni.

Gyakori az előre és visszautalás, ismétlés.

Felépítése:

Mint a szónoki beszédnél, a bevezető és befejező rész az érzelmekre hat, a közepe az értelemre.

1. Bevezetés:

Meg kell nyerni a hallgatóság jóindulatát, megszólítás, dicséret, fel kell kelteni a figyelmét a témaválasztás indoklásával, hangsúlyozni kell a téma fontosságát, újszerű téma-megközelítés, elő kell készíteni a beszédet, a téma megértését. Lehet utalni arra, hogy hogyan fogom kifejteni.

2 .Elbeszélés

A téma megjelölése, a fő gondolat, amit később részletezésre kerül. Rövidnek kell lennie, tömörnek, egyértelműnek, lényegre törőnek. Összetett téma esetén több tételmondat is megfogalmazható.

3. Részletezés

A tételek kifejtése bővebben
Eszközök:

- Fogalommagyarázat

- Példák

- Szemléltetés

- Kitérők személyes élményekkel

- Először a fő téma kifejtése

- Ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható

4. Bizonyítás

Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel.

- Összegyűjtött adatok

- Törvények

- Tanúvallomások

- Bizonyítékok

segítségével érvelhetünk, utána következtetéseket vonhatunk le.

5. Cáfolás

A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése. Érvelni kell, levonható a következtetés.

6. Befejezés

A fő gondolatok mgismétlése, összegzés. Netán felvillantja a megközelítés más módjait is. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie, újra meg lehet szólítani őket, esetleg fokozni a felháborodást az ellentábor ellen. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható.

 

Az érvek elrendezése

Cél egy meggyőző és hatásos érvrendszer. Megvalósítása:

- Egy erős érvre épülő érvelés: Az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket.

- Fokozásos érvelés: A gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet.

- Lejtéses érvelés: Az erős érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére. Kevésbé hatásos érvelési módszer.

 

 ________________________________________________________

 

A BESZÉD FELÉPÍTÉSE, A SZÖVEGSZERKESZTÉS LÉPÉSEI AZ ANYAGGYŰJTÉSTŐL A MEGSZÓLALÁSIG

A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk

A témaválasztással és a címadással egy időben történhet a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása.

Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet.

Végiggondoljuk a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondunk vagy írunk szöveget.

Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges anyagok összegyűjtése.
Az elővázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat.

 

Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Mások tapasztalatait és ismereteit a könyvekből, a folyóiratokból, a filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből, az Internetről vagy a személyes beszélgetésből ismerhetjük meg. Beszédünk akkor lesz igazán hiteles, ha a témával kapcsolatban vannak saját élményeink, ismereteink, és azt bele tudjuk szőni az előadásunkba. A különféle módon összegyűjtött anyagokból képesek vagyunk magunk is következtetéseket levonni, így születnek az egyéni ötletek és gondolatok, amelyek nélkülözhetetlenek a meggyőző beszédhez.

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat.

A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

A beszéddel kapcsolatos munkálatoknak a legfontosabb része a szöveg kidolgozása. Ekkor fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget. Ehhez a legalkalmasabb stíluseszközöket választjuk ki. Megfelelően élünk a szövegformáló eszközökkel, a szerkezeti megoldásokkal, a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemek használatával. Szövegalkotás közben ügyelünk a nyelvhelyességre, s ha írásban fogalmazunk, akkor a helyesírásra is.

 

A szöveg kidolgozásához hozzátartozik az előadásmód megtervezése is: milyen nem nyelvi eszközöket fogunk alkalmazni beszéd közben. A gyakorlottabb előadóknak nem szükséges szó szerint megfogalmazniuk a szöveget, nekik elegendő a vázlatot, valamin a tételmondatokat és a fontosabb érveket elírni.
Még a tapasztalt előadóknak is hasznos az előadás főbb tételeit, a lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat emlékezetbe vésniük. A kevésbé gyakorlott előadók pedig előrelátóak, ha az előadás szövegét megtanulják, majd próbabeszédet tartanak. Ekkor végezhetik el az ellenőrzést, azaz még javíthatják, alakíthatják a szöveget. Így csökkenthetik a lámpalázat. De előadás közben nem szabad ragaszkodniuk az előre megírt mondatokhoz, szavakhoz, törekedjünk inkább spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre! A felolvasás legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.

 

Ha végigjárjuk a szövegszerkesztésnek ezeket az állomásait, nyugodtan vállalkozhatunk az előadásra, a nyilvános fellépésre. Egy kis lámpaláz mindig hasznos, általában fokozza a beszélő teljesítményét.

Tehát a szövegszerkesztés menete:
ˇ Témaválasztás, címadás, a szövegtípus kiválasztása
ˇ A kommunikáció körülmények feltérképezése
ˇ Elővázlat készítése
ˇ Anyaggyűjtés
ˇ Az anyag elrendezése
ˇ Vázlatírás
ˇ A szöveg kidolgozása
ˇ A szöveg emlékezetbe vésése
ˇ Önellenőrzés, próbaelőadás
ˇ A szöveg megszólaltatása

__________________________________________________________

 

A KULTURÁLT VITATKOZÁS KRITÉRIUMAI, A VITA ÉRTELMEZÉSE

 

  Mindannyian másként látjuk még ugyanazt is. Ezért az élet minden területén van ellentét, vita. Általában azért vitatkozunk, hogy bemutassuk és megvédjük saját álláspontunkat, és befolyásoljunk másokat, cáfoljuk érveiket.

  A vita célja lehet a tanulás is. Vitatkozás során ugyanis sok új adatot és szempontot ismerünk meg, s ezzel gazdagodik tudatunk.

 

  A nyilvános vita tárgya rendszerint időszerű, közérdekű kérdés. Célja pedig mások, a vitapartner(ek) meggyőzése. Az eredmény lehet legyőzés (a másik „sárba tiprása), de lehet megegyezés (konszenzus) is (általában mindenkinek van egy csekély igazsága).

  Mi kell a vitához? Természetesen kellő ismeretanyag, tudás. Szükség van még empátiára, hogy tudjuk a másik ember, a vitapartner helyébe képzelni magunkat. Szükség van kritikai gondolkodásra (érvekre, érvrendszerekre). És szükség van még türelemre, őszinteségre, becsületes hozzáállásra, higgadt magatartásra.

  A nemes vitapartner belátja, ha tévedett; ez mindig sokkal nagyobb erkölcsi dicsőség, mint a megdöntött, megcáfolt érvekhez való makacs ragaszkodás.

 

  A nagyobb nyilvános vitákat vitaindító(k) vezetik be. A vitaindító mindig problémaközpontú: logikusan feltárja a vitatandó kérdéseket, esetleges megoldásokat, de mindig nyitva is hagy bizonyos kérdéseket.

  A vitaindító lehet előkészített, elküldött írásbeli anyag is. A szóbeli vita sikerét nagyban elősegíti, ha mindenki fel tud rá készülni. Ezt szolgálja az előre elkészített vitaanyag.

 

  Minden szóbeli vitát kordában kell tartani: ez a vitavezető feladata. Vitavezetőnek a téma tekintélyét, illetve az adott munkahely vezetőjét szokták felkérni. A vitavezető feladata a vita menetének kézbentartása, a célok kijelölése, a jelenlévők köszöntése, bemutatása. Sokszor a vitavezető tartja a bevezetőt. A vitavezető ügyel, hogy mindenki a jelentkezés sorrendjében szólalhasson meg, megadja és elveszi (megvonja) a szót, ügyel az arányos megszólalásra, helyes irányba tereli a témát (részösszefoglalót tart, bizonyos szálakat elvág, felhívja a figyelmet a meg nem vitatott kérdésekre), a végén pedig összefoglalja az eredményeket (vitazáró, zárszó).

 

  A hozzászólóknak ügyelniük kell arra, hogy mindig a témánál maradjanak, ne ismételjék a vitában már elhangzottakat, de helyes, ha utalnak rájuk és hozzáfűzik a saját gondolataikat. Nem szabad egy vitában túltengni: rendszerint egyszer illik hosszabban (3-5 percben), és még egyszer egészen röviden hozzászólni.

 

  A vitáról a lehetőség szerint minél hamarabb el kell készíteni a  jegyzőkönyvet, vagy a följegyzést.

 

__________________________________________________________

 

A MAI MAGYAR NYELVMŰVELÉS NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSE

1. a nyelvművelés fogalma

- A nyelvművelés a nyelvhasználat irányítása, a nyelv életébe való tudatos beavatkozás. Olyan tevékenység, amely a nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődését.

 

2. A nyelvműVelés előzményei, célkitűzései és jelenlegi törekvései: 

- A XV. században még nem tudatos befolyásolása történik a nyelvnek a kódexfordítók munkáiban.

- A XVI. századtól már tudatosan művelik a  nyelvet (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás [szótárak, helyesírási szabályzat, nyelvtani szabályzat]).

- XVIII. század Bessenyei György: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem". Az anyanyelv fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

-XIX. század a nyelvújítás időszaka. Vezéralak Kazinczy Ferenc. Következményeképpen kialakul az egységes köznyelv, magyar a hivatalos nyelv (1844-es országgyűlés), Magyar Tudományos Akadémia (akkor MTT) megalapítása.

A nyelvújító mozgalom a magyar nyelvet minden emberi gondolat és érzelem kifejezésére alkalmas eszközzé fejlesztette. Megszülettek a legfontosabb szótárak, nyelvészeti folyóiratok indultak, például 1872-től a Magyar Nyelvőr, amely 1946-tól máig a magyar nyelvművelés legfontosabb fóruma.

-A XX . században fontos volt:

-  az idegen szavak hatásának semlegesítése (angol, német).

- Sikeres volt a sportnyelv újítás.

- Új színt hozott nyelvművelésünkbe Kodály Zoltán kezdeményezése, a szép magyar kiejtés ápolása, amelyet Péchy Blanka, Kazinczy-díj Alapítványa tett a mai napig folyamatossá. A „Beszélni nehéz!" mozgalomnak iskolánk is évtizedek óta tagja.

- Sokat tett a nyelvművelésért Lőrincze Lajos, Illyés Gyula, Grétsy László.

- Az utóbbi évtizedeket az emberközpontú, pozitív, ismeretterjesztő és toleráns nyelvművelés jellemezte.

• A művelt nagyközönség számára kiadott anyanyelvi szótárak, nyelvtanok, helyesírási és nyelvhelyességi kézikönyvek tömege ad segítséget a nyelvi hibák leküzdéséhez.
•  Egyre nagyobb hatóereje van a tömegkommunikációnak, sajnos nem csak a rádió és a sajtó nyelvművelő rovatainak, hanem a gyakran lektorálatlan műsoroknak is.
•  Korunkban mind nagyobb teret nyer az informatika, a könyvtárak, a nyomtatott könyvek helyére mind több területen a számítástechnika adta újabb lehetőségek lépnek, s ezek a változások a nyelvművelés számára is új feladatokat adnak, új módszerek kidolgozását teszik szükségessé (pl. az informatikai nyelv magyarosítása).

 

3. A nyelvművelő tevékenység kétirányú:

 - tisztogató (a nyelv értékeinek védelme)

- alkotó (a nyelv bővítése, gazdagítása).

 

4. A nyelvművelés irányul:

 - magára a nyelvre

- a nyelvet használó emberre

 

4/A  A nyelvre irányuló három fő feladat:

- felméri, megállapítja az élő nyelvszokást

- értékeli és megítéli az újonnan keletkező nyelvi jelenségeket, eldönti, hogy szükséges-e, beleillik-e a nyelvi rendszerbe, ellenzi vagy javasolja a használatát.

- a nyelv bővítése, a hiányok pótlása az állandó változás, fejlődés miatt.

 

4/B A nyelvet beszélő emberre vonatkozó feladatok

- nyelvi ismeretterjesztés

- önálló eligazodás, dönteni tudás képessége

- a nyelvi ízlés formálása

 

A múltban a nyelvre irányult a nyelvművelés napjainkban elsősorban az emberre, hisz a hibák öbbséget nem a nyelvnek, hanem a nyelvet használó embernek a hibája. Ilyen például a trágárság, elharapott szóvégek, hadarás, elszegényedett szókincs.

 

5. Nyelvhelyességi problémák:

- igeragozás hibái

- nák, -nék (olvasnék helyett olvasnák E/1. sz.-ben)

- suksüközés illetve szukszüközés (húzzák-halasztják helyett húzzák-halasszák)

- ikes ragozás helytelen használata (eszem helyett eszek E/1. sz.-ben)

- felesleges igekötő-használat (lezuhanyozik, megtankol)

- ba,-be,-ban,-ben helytelen használata (pl. megyek a boltban, a szobába vagyok)

-idegen szavak használata - feleslegesen, mert van rá megfelelő magyar kifejezés

-terjengő névutós szerkezetek (pl.: A kérését továbbították a vezetőség felé)

-pongyola stílus ( felesleges szószaporítás)

-reklámnyelv (pl. intelligens mosópor)

-hivatalos nyelv, ha bürokratikus és bonyolult

        -kötőszóhalmozás (és pedig...)

 

6. Ugyanakkor ún. nyelvi babonák, álszabályok is léteznek, melyek a valóságban nem állják meg a helyüket, pl.:

-és elé nem teszünk vesszőt

-kötőszóval nem kezdünk mondatot

-szállóigeként terjed:

-a való a magyarba nem való

-a -tatik, -tetik a magyarba nem használtatik

__________________________________________________________

 

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐBB SZAKASZAI

A korszakolást népünk fontos történelmi eseményeihez, ill. a művelődés történetének  nagy fordulataihoz szokták kötni.  A magyar nyelv történetét négy fő korszakra bontjuk:

• Ősmagyar korszak (Kr.e. 1000 - Kr.u. 895, azaz az ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig tart)
  • Nem rendelkezünk nyelvemlékkel ebből a korból.
  • Ez a vándorlások kora. Sok a külső hatás éri a magyarságot, amelyek közül legjelentősebb a kazár török hatás.
  • A nyelvjárások nemzetségi, azaz törzsi alapon jönnek létre

 

• Ómagyar korszak (895 - 1526, azaz a honfoglalástól a mohácsi vészig tart)
  • Ez az első korszak, amelyből írásos emlékeink is fennmaradtak: szórványemlékeinkben, idegen nyelvű szövegben található magyar szavak és mondatok, szövegemlékeink pedig már magyar nyelvűek. példák: szórványemlék: Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról (görög nyelvű szövegben 50 magyar szó:Tisza, Etelköz, Álmos, Maros) vagy a Tihanyi Apátság alapítólevele 1055-ből ; szövegemlékek: Halotti Beszéd és Könyörgés 1192-1195, vagy az Ómagyar Mária-siralom, amely 1300 körül keletkezett.
  • Szláv, német és latin hatás éri ekkoriban nyelvünket. Latin az államigazgatás és az egyház nyelve.

• Közép magyar korszak (1526 - 1772, azaz a mohácsi vésztől a felvilágosodásig tart)
  • A nyelv fejlődésére komoly hatással van az ország három részre szakadása, a humanizmus, a reformáció és a könyvnyomtatás feltalálása, elterjedése.
  • török, német hatás nyelvi hatás éri a nyelvünket
  • Kialakulóban van a normatív nyelv használata
  • Reformáció hatására elindul a bibliafordítás programja.

 

• Újmagyar korszak (1772 - azaz a felvilágosodástól napjainkig tart)

• A nyelvújítás hatása jelentős- nyelvtanok és szótárak készülnek, kialakul a helyesírási normarendszerünk, az egységes köznyelv.
• A nyelvészek kidolgozták a nyelvművelés alapelveit (a nyelvápolás és az ember nyelvi művelésének programját)

__________________________________________________________

 

A MAGYAR MYELVROKONSÁG FŐBB BIZONYÍTÉKAI

 

I. A nyelvrokonság-kutatás a XVIII. század végén a nemzeti identitás keresésének jegyében indult meg.

• Sajnovics János  csillagászként északi expedíción vett részt, s a norvégiai lappok életét tanulmányozta. Összehasonlító módszere a grammatikára is kiterjedt.
• Gyarmathy Sámuel a magyart már több finnugor nyelvvel hasonlítja össze.
• A XIX. sz. első felében Reguly Antal a vogulok és osztjákok  (legközelebbi rokonaink) között végez gyűjtőmunkát, hatalmas mennyiségű nyelvi és folklór anyagot gyűjt össze és dolgoz fel.
• A XIX. sz. második felében Hunfalvy Pál és Budenz József munkássága emelkedik ki. Magyar-ugor összehasonlító szótár és az ugor alaptan elkészítése fűződik B. J. nevéhez.
• Az 1870-es években zajlott le a nyelvészek között az ún. ugor-török háború nyelvünk eredetéről. A magyar nyelv török eredetének nagyhírű tudósa Vámbéri Ármin volt (A magyarság vándorlásai, ill. a török hódoltság idején valóban érték török hatások is a magyar nyelvet, ezt bizonyítják török eredetű jövevényszavaink. A nyelvrokonság azonban nem mutatható ki.

 

A mai - hivatalos, tényekkel alátámasztott - álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik. Legközelebbi rokonaink a vogulok és osztjákok. Az Ob folyó vidékén kb. 20-30 ezres lélekszámban ma is létező népcsoport.

 

II. A nyelvrokonság bizonyítékai:

1.) Az alapszókincs egyezése
Az uráli nyelvek szókészletbeli egyezése kb. 1000-1200 szó, ebből kb. 100 szó él a magyarban. A finnugor együttélés korából kb. 1000 ősi szó maradt meg. Például:

a.) névmások (én, te, ő, mi, ti, ki, mi, ez, az)

b.) egyszerű számok (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7; -van, -ven; 10 jelentésben, 20, 100)

c.) testrészek (homlok, szem, fül, száj, nyelv, fog, váll)

d.) rokonsági fok (atya, anya, fiú, öcs, árva, nő, meny, vő)

e.) természeti jelenségek, tárgyak nevei (ég, menny, világ, ősz, tél, víz, jég, hó) f.) elemi igény (lesz, él, hal, alszik, áll, mond, hall, néz)

2.) Szabályos hangmegfelelések
Az egyik legerőteljesebb bizonyítéka a nyelvrokonságnak. Lényege, hogy az azonos helyzetben lévő hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek, egyeznek meg vagy térnek el egymástól, ill. tűnnek el.

- pl. a finn szókezdő -k hang a magyarban - h hanggá módosult, ill. a szóvégi mgh. a magyarban idővel „lekopott" (pl. finn: kala - magyar: hala, hal; finn: kota - magyar: hota, hot, hoz, ház)

 

3.) Nyelvtani eszközkészlet

- a toldalékok agglutináló (ragasztó) használata

a.) birtokos személyjelezés
finnugor: -m, -t, -s
magyar: -m, -d, -a -e -ja -je (pl. házam, házad, háza, anyám, anyád, anyja stb.
mordvin: kudo=ház, kudom=házam

b.) ‘k' többesjel
mordvin: kudomok=házaim

c.) határozóragok
finnugor: -n, -t, -tt

d) - igeragozásban a személyragok használata

e) - igeidők, módjelek alkalmazása

f) - a melléknevek fokozásának jele: a 'bb'

g) - a nyelvtani nemek hiánya  _________________________________________________________

 

A NYELVÚJÍTÁS MIBENLÉTE, TÖRTÉNELMI, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI HÁTTERE, HATÁSA

 

A magyar nyelv megújításáért folytatott küzdelemben külön helyet foglal el a XIX. század első két évtizedében lezajló Kazinczy-féle nyelvújítási harc.

 

Főbb dokumentumai:

1811. Kazinczy Tövisek és virágok c. epigrammagyűjteménye (a harc kezdete)

1813. Mondolat - az ortológusok gúnyirata Kazinczy és köre ellen;

1815. Felelet a Mondolatra - Kölcsey és Szemere válasza a neológusok nevében;

1819. Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című értekezése, mely a vita összefoglalása és lezárása.

 

A vita és tanulságai:
A polémia részint nyelvfilozófiai, részint területi és vallási jellegű volt. A dunántúli katolikus többségű terület nyelve, nyelvjárása fejlettebb volt, így az ortológusok nem érezték szükségét a nyelv erőszakos megújításának. A neológusok, zömében protestánsok, az észak-keleti és tiszántúli nyelvjárás területén éltek, erőteljesebben érezték a nyelv megújításának szükségét.

Záró tanulmányában Kazinczy valójában a mai nyelvművelés szempontjait fogalmazza meg: a nyelvnek szüksége van a gondozásra, megújításra, de a túlságosan erőszakos beavatkozás a nyelv mint élő organizmus rendszerébe káros.
A nyelvújítás máig ható és legfontosabb hozadéka a szókészlet rendkívül jelentős gyarapítása. Mai nyelvünkben kb. 10000 nyelvújítási szó van.

 

A szógyarapítás módszerei:

1.) Régi szavak felújítása
hon, hős, dísz, iker

2.) Módosították és bővítették a már meglévő szavak jelentését
baj=kellemetlenség _ betegség

3.) Tájnyelvi szavak bevitele a köznyelvbe
betyár, hullám, kelme, poggyász, sejt

4.) Szóképzés új képzőkkel: -ít (alakít), -z (tanulmányoz), -alom, -elem (izgalom, élelem), -vány, -vény (állvány, kérvény), -ár, -ér (kádár, kacér), -g (köteg, üteg), -tyú, -tyű (kallantyú, fogantyú, billentyű), -ászat, -észet (halászat, méhészet), -zat, -zet (képzet)

5.) Szóösszetétel
szemüveg, élethű, jármű, gyógyszer

6.) Tükörszavak
antipátia (=ellenszenv), állatkert, vízesés

7.) Elvonás
borús _ ború; kapál _ kapa; ábrázat_ábra stb.

8.) Összevonás
cső + orr = csőr; híg + anyag = higany; rovátkolt + barom = rovar

_________________________________________________________

 

Oldal: nyelvtan 2.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat