32. Franz Kafka: Az átváltozás

33. Babits: Jónás könyve 

34. Csokonai: Lilla-versek 

Franz Kafka: Az átváltozás

1. jelentőségéről

- A XX. századi irodalom egyik nagy újítója, az elidegenedés életérzésének leghitelesebb írója. Művei halála után jelentek meg, a második világháború után váltak világszerte ismertté, nagy hatásúvá.

2. életéről

- identitása összetett: Prágában született egy németül beszélő, zsidó kereskedő családban 1883-ban (Prága akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia része volt)

- jogot végzett, egy biztosítótársaságnál dolgozott korai nyugdíjazásáig (tuberkolózisa miatt)

- korán, 1924-ben bekövetkezett betegsége miatti halál

3. művei

- elbeszéléseket, regényeket írt

- elbeszélései közül a legismertebb Az átváltozás

- világhírű két regénye, A per és A kastély (mindkét regény befejezetlen)

- Max Brodot, barátját arra kérte, égesse el kéziratait. A barát nem teljesítette az író akaratát, az 1920-as években sorra jelentek meg a művek.

4. Kafka világképe

- Kafka alapvetően egy életérzés, az elidegenedés írója. Mottója: „Balzac sétabotján ez állt: Minden akadályt összetörök. Az enyémen: Minden akadály összetör. Közös a »minden«.

Kafka szerint az ember magára hagyottan, kiszolgáltatottan él a világban, amit már nem ért meg. Az ember által teremtett viszonyok az ember felé nőttek, érthetetlenné, befolyásolhatatlanná váltak. Ezeket a rejtett erőket az ember csak érzékeli, befolyásolni nem tudja. Az embertől elidegenedett társadalom nem tűri az egyéniséget, a teljességet. Az emberi kapcsolatok kudarcra vannak ítélve: szabadulni akar a kötöttségekből, másrészt kapcsolatokat keres, de ezek eleve kudarcra vannak ítélve.

5. Kafka ábrázolási módszere

- az eseményeket a főszereplő nézőpontjából láttatja, kerüli a közvetlen írói reflektálást, megnyilatkozást

- a kiindulópont valamely abszurd (szürreális) helyzet, amely ugyanakkor szorosan kapcsolódik a hétköznapok világához. Ez a kiindulópont általában egy metaforikus képnyelv az adott helyzetre (pl. Gregor Samsa bogárrá változik).

- tárgyilagos hangnemben adja elő a történéseket

- történetei parabolikus (példázat) jellegűek: a főszereplő/szereplők sorsa általános érvényű.

- műveiben a groteszk látásmód érvényesül (ellentétes hatáselemek keverednek: pl. tragikus és komikus mozzanatok)

- művei többértelműek, ironikusak

6. Az átváltozás

- 1912-ben jelent meg ez a híres elbeszélése

- a címben szereplő „átváltozás" (metamorphozis) a világirodalom egyik alapmotívuma (pl. mitológiai szereplők átváltozásai, népmesei figurák átváltozása stb.). Kafka műve esetében azonban másféle átváltozásról van szó („Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában.") Az átváltozás motívuma az ébredés motívumához társul: Gregor felébred, és egy egészen más állapotban találja magát, mint korábban. Ebből következően másmilyenné válik a világ is a számára.

- a novella főszereplője, Gregor Samsa figurája emlékeztet az író alakjára: Kafka is felnőtt, kereső férfiként még családjával élt együtt, függő helyzetben apjától (akivel meglehetősen rossz volt a viszonya: az apa sokat várt fiától, az üzlet továbbvitelét, de erre az író gyenge alkata miatt nem volt képes). Kafkának három húga volt, meghitt kapcsolat csak a legkisebbhez fűzte.

- nem tudjuk meg a novellából, hogy miért pont féreggé változott Gregor (motiválatlan marad ez a mozzanat a műben). Értelmezhetjük úgy, hogy ez képi kivetülése egy metaforának vagy hasonlatnak (olyan vagyok, mint egy féreg), vagyis diszharmóniában élt önmagával (Kafkára szintén jellemző volt ez naplójegyzetei szerint).

- ez az alaphelyzet egyszerre abszurd (képtelen) és groteszk (tragikus és komikus, visszataszító, bizarr jelenség egyszerre)

- az alaphelyzet felvázolása után a novella klasszikus módon, lineárisan, ok-okozati összefüggés szerint halad előre:

Az első részből megismerhetjük, hogy milyen hatással van az átváltozás a családjára, munkahelyi feljebbvalójára, a cégvezetőre. Ekkor még Gregor szemszögéből látjuk az eseményeket:

- Gregor utazóügynökként dolgozott, textilmintákkal kereskedett. Sohasem maradt ki munkahelyéről, ezért azonnal feltűnt, hogy hiányzik, a cégvezető felkeresi otthonában.

Kiderül, hogy a család adósságának törlesztése miatt vállalja ezt a munkát. Szorgos hivatalnokként éli életét, szórakozását az jelenti, hogy menetrendeket tanulmányoz. Szobája sivár, különösebb igénye nincs. Húga konzervatóriumi tanulmányainak költségeit is biztosítja (a lány hegedülni tanul).

- Anyja elájul, amikor meglátja, apja agresszívan reagál, egyedül húga gondoskodására számíthat.

- Gregor neve egyébként beszélő név: Sams ja = magányos, magának való.

A második rész arról szól, hogy a család megpróbálja elfogadni Gregor másságát, de ez nem sikerül. Egyre inkább a család nézőpontja érvényesül, Gregor egyre passzívabb megfigyelője az eseményeknek

- húga gondoskodik róla, szobáját is átrendezi, hogy könnyebben mozoghasson, akár a falon is mászkálhasson, ételt visz neki

- a családtagok kénytelenek állást vállalni (apa banktisztviselő volt régen, a nők varrást vállalnak), albérlőket is fogadnak, hogy meg tudjanak élni. Hozzászoktak korábban ahhoz, hogy Gregor tartja el őket (a kor erkölcsi felfogásának megfelelően).

- rendkívül kellemetlenné válik a helyzet, amikor hegedűszót hallván az ajtóban kukucskál Gregor, észreveszik az albérlők, s eszeveszetten menekülnek a házból. Gregor ekkor fedezi fel, hogy az életben vannak olyan értékek, amelyek széppé teszik azt (pl. a muzsika).

A harmadik részben a család teljes mértékben lemond Gregorról. Húga megunja a gondoskodást, apja almával dobálja meg, ami beakad páncéljába, rothadni kezd, s lassú pusztulását okozza. Gregor önként mond le életéről, elpusztul, a bejárónő talál rá a tetemére. A család végre fellégezhet, sétálni indulnak, tervezgetik a jövőt. A harmadik fejezetben már kívülről látjuk az eseményeket, Gregor szobája helyett a nappali lett az események fő színtere. Csak a befejezés teljesen tárgyilagos, kívülálló elbeszélés.

- a történet szűk térben játszódik: Gregor szobájára, a nappalira korlátozódik. A családtagok Gregor pusztulása után hagyják el a házat, indulnak sétára.

- A események mesélésének időkezelése változatos: kezdetben szinte kinagyítva, minden részletében megismerhetjük Gregor mozdulatait, gondolatait, az első órák történéseit. Ezután részleteket ismerhetünk meg az átváltozás utáni időszakból. Kb. két hónap eseményeit öleli fel a mű.

- sokféle groteszk hatáselem szerepel az alkotásban: 1. groteszk maga az átváltozás ténye (emberből bogár) 2. Gregor teste egy rovar teste, de a gondolatai továbbra is emberi gondolatok 3. beszédmódját már nem érti a környezete, bár a belső beszéd képessége megmarad benne 4. groteszk hatású, ahogy megpróbál felkelni, de nem tud hasra billenni hátáról 5. groteszk, ahogyan a falon mászkál stb.

- a novella sokféle jelentésréteggel rendelkezik:

a) az átváltozás ténye felfogható Gregor személyiségtorzulásaként

b) Gregor emberként nem élt emberhez méltó életet. Ettől e rádöbbenéstől válik igazán emberré, felfedezi a muzsikában a szépséget - de mire idáig eljut, képletesen az emberhez méltó élet szintjét már csak „féregként" élheti meg

c) Az átváltozás kifejeződése a világtól, a családtól, önmagától való elidegenedésnek. Elveszítette kapcsolatait.

d) A mű figyelmeztet arra, hogy éljünk autentikus, azaz önmegvalósító életet.

 __________________________________________________________

Babits Mihály: Jónás könyve

1. Babits jelentőségéről

- Babits a Nyugat első nemzedékének - Ady mellett - a másik meghatározó alakja. 1929-től haláláig szerkesztette is a korszak legtekintélyesebb irodalmi folyóiratát (1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt). Emellett a Baumgarten Ferenc által alapított Baumgarten-díj kurátora (döntnöke) is volt. Mind a kurátorság, mind a szerkesztői állás hozzájárult ahhoz, hogy a költő a kor irodalmi vezéregyéniségévé váljon.

2. Műveiről

- Babits termékeny költő, író, műfordító

- Híresebb regényei, pl. A gólyakalifa, Timár  Virgil fia, Halálfiai, Elza pilóta, avagy a tökéletes társadalom

- híresek Shakespeare-fordításai, Dante Isteni színjáték c. emberiségdrámáját oly mértékben elismerte a kritika, hogy az olasz állam kitüntetését, a San Remo-díjat vehette át érte.

- a filozofikus hajlamú, poeta doctus (tudós, tanult költő) első jelentős verseskötete 1909-ben jelent meg Levelek Iris koszorújából címmel. Ezzel vált országos hírű költővé. Termékeny költő, sorra jelentek meg kötetei: Herceg, hátha megjön a tél is! (1911), Recitatív (1916), A nyugtalanság völgye (1920), Sziget és tenger (1925), Az istenek halnak, az ember él (1929), Versenyt az esztendőkkel (1933)

- a költő - bár szeretett volna kívül maradni a politikán, és csak a költészetnek élni - társadalmi kérdésekben is felemelte hangját, pl. az első világháború ellen írt versei miatt támadtak, a Nyugat-mozgalom viszont kiállt mellette

3. Jónás könyve

- Babits 1938 februárjában súlyos gégeműtéten esett át. Az elbeszélő költeményt kórházba kerülése előtt kezdte el írni, állapota javulásakor, 1938 augusztusában fejezte be. Önvallomása szerint hosszú hónapokon át foglalkoztatta Jónás próféta alakja, a próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben. „A költő, úgy látszik, próféta, akár akarja, akár nem." Babitstól távol állt a társadalmi szerepvállalás, de úgy érezte, hogy bizonyos helyzetekben vállalnia kell az értelmiségnek a próféta-szerepet, s ilyen helyzet az akkori, a második világháború felé sodródó Európa, s benne Magyarország helyzete.

- forrása: a Biblia ótestamentumi részének könyvét dolgozza át, a mű annak parafrázisa (átírása). A bibliai Jónás Kr. e. 8. században élt, a róla szóló ótestamentumi könyv 400 és 200 között keletkezhetett.

- műfaj: Babits  műve részben parafrázis (bibliai történet átírása), részben parabola (példázat), tehát tanító szándékú, tanulság bizonyítására szolgáló alkotás

- az alkotás szerkezetileg négy részből áll:

I. rész: Jónásnak küldetése van: prófétálnia kellene Ninivében (figyelmeztetni a bűnös várost a megtérésre, vezeklésre), de Jónás menekül a küldetés elől („rühellé a prófétaságot"), úgy érzi, Isten nem teljesíti be a szavait. Ezért egy hajóra menekül, ám vihar támad. Kiderül, hogy Jónás Istene haragszik, így a tengerészek a tengerbe vetik.

II. rész: Jónás egy nagy cethal gyomrában tölt három napot és három éjjelt. Kölcsönösen szenvednek egymástól. Jónás nehezen tűr, szemrehányást tesz Istennek, majd imádkozik hozzá könyörületért.

III. rész: Jónás teljesíti a küldetést: elmegy Ninivébe. Először a piaci árusokhoz, majd a mívesekhez (színészekhez), végül az udvar embereinek közvetíti az üzenetet, de kinevetik, egy oszlop tetejére állítják közszemlére. Isten ígérete, miszerint a bűnös város, ha nem tér meg, elpusztul, nem történik meg.

IV. rész: Jónás elhagyja a várost, egy sivatagos részen telepszik le, ahol Isten egy töklaput növeszt fel a forróságban. A tök példáján keresztül világítja meg a próféta számára az Úr cselekedetei értelmét: Isten a jók miatt kegyelmezett meg Ninivének, azok miatt, akik hallgattak a próféta szavára, s akik megtértek. Jónás emberi mértékű életet él, Isten viszont örökkévaló, „ráér" megvárni a fordulatot. Jónás dolga a prófétálás, nem az ítélet mások felett.

- Babits több ponton eltért az ószövetségi történettől:

a) a Bibliában Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe (= azonnal belátja sorsát), Babits Jónása viszont meg akar bújni a hajófenéken, ill. azt szeretné, hogy egy magányos erdőszélre tegyék ki (menekülni próbál, végül a kormányos parancsára dobják a hajósok a tengerbe).

b) Babits részletezőbben, naturalisztikus alapossággal mutatja be a cethal gyomrában töltött idő okozta szenvedéseket, erőteljesebb Jónás panasza.

c) az ószövetségi történetben a nép megtér, hallva Jónás szavát, ezért az Úr megbocsát nekik. Babits művében a nép kineveti a prófétát, s az Úr néhány jó kedvéért bocsát meg a bűnös városnak, s nem pusztítja el.

Ezek a - látszólag apró - eltérések fejezik ki Babits állásfoglalását: az értelmiségi, a költő, maga Babits bármennyire is húzódozik a társadalmi szerepvállalástól, bizonyos helyzetekben nem tehet mást, helyt kell állnia, még akkor is, ha üzenete kevesekhez jut el.

 

-         Babits a humor, az irónia eszközével rajzolja meg önportréját Jónás alakjában. A feljegyzések szerint a beteg Babits nevetgélve írta kórházi ágyán művét. Jónás humortalan figura, Isten viszont rendelkezik humorral: lásd a töklapu példázatot.

-         A nyelvi humorra több példát is megtalálunk az elbeszélő költeményben: pl. a köznyelvi és fennkölt-archaikus elemeket keveri („rühellé a prófétaságot", „futván az Urat, mint tolvaj a hóhért").

-         A helyzetkomikum is forrása a humornak: a ninivei nép nevet Jónás ruháján, részben azon, hogy nem hisznek a szavainak. Az idő egyébként őket igazolja: nem teljesedik be, amivel a próféta fenyegeti őket: Isten nem pusztítja el a várost.

- A humor mellett az archaizmusok is jellegzetességei az alkotásnak. A régi kort, a bibliai hangulatot idéz meg így a költő:

a) például régies igealakok használatával: rühellé, lélekze, kiére

b) régies szószerkezetekkel: pl. futván az Urat, nagy alható, „Bezároltattal, Uram, engem."

c) a prédikátorok hangvételét imitálja a mű.

d) rímtechnikája régies, egyszerű páros rímekre épülő.

 

Az alkotás legismertebb sorai szállóigévé váltak, ezek  a bölcsességek szinte magukba sűrítik az elbeszélő költemény mondanivalóját, pl.:

„mert vétkesek közt cinkos, aki néma.

Atyjafiáért számot ad a testvér:

Nincs mód nem menni ahova te küldtél." (a felelősségvállalásról, küldetésről, bűnösségről)

„A szó tiéd, a fegyver az enyém." (Isten szava Jónáshoz)

 

Az alkotás Babits ars poetikája, kivetített önvallomása: szembenézett tulajdon gyengeségeivel, félénkségével, hiúságával, azzal, hogy a művész társadalmi felelősségvállalással is tartozik, olykor vállalni kell a közéleti szerepet is.

 

Az 1939-ben keletkezett Jónás imája c. költemény kiegészíti az alkotást.

 _________________________________________________________

Csokonai - Lilla-versek

1. jelentőségéről

Csokonai a felvilágosodás korabeli magyar irodalom kiemelkedő költője. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Egyszerre volt poeta natus (őstehetség) és poeta doctus (tudós költő).

2. életéről

- debreceni származású a költő, 1773 -1805. között élt. E rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, hogy Vörösmartyig, Aranyig és Petőfiig sincs párja. Az életművének nagy részét már a kollégiumban elkészítette, később ezeknek a finomítása, átdolgozása történik meg.

-  a Debreceni Református Kollégiumban töltött évek során bontakozott ki kivételes költői tehetsége, itt szerzi meg korát meghaladó műveltségét; több nyelven beszél és ír (latinul, görögül, németül, franciául, olaszul).

- Kazinczy pártfogásával belekapcsolódik a felvilágosodás országos jelentőségű költészetébe.

- Verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti stílusa: későbarokk, klasszicizmus, rokokó, rousseau-i szentimentalizmus.

- a világirodalom legnagyobb szerelmi költői közé tartozik, rangja semmivel sem kisebb, mint Catullusé, Petrarcáé vagy Baudelaire-é.

- a kollégiumból eltanácsolták felvilágosult nézetei miatt. Sárospatakon a jog tanulásával próbálkozott, valójában nem ragadta meg. Pozsonyban, az országgyűlés helyén mecénást keresett, de tartós pártfogóra nem talált. Komáromban találkozik a nagy szerelemmel, megismeri Vajda Juliannát, egy módos kereskedő leányát, akit verseiben Lilla néven halhatatlanná tett. A szerelem kezdetben reményteljes, csak azt kívánják, hogy szerezzen magának rendes foglalkozást. Ezért az első adandó alkalommal újra tanári állást vállal: Csurgóra kerül helyettes tanárnak. De míg ő távol van, Lillát férjhez adják egy gazdag polgárhoz. Ez a csalódás ad érzelmet és alkalmat a gyönyörű szerelmi elégiákhoz.

3. Csokonai és a rokokó 

A költő felfokozott boldogságvágyát a versek egy csoportja a rokokó stílusirányzattal fejezi ki, avatja esztétikai élménnyé. A bájos, idillikus hangulat, a miniatűr képek, a szimultán ritmus, a csilingelő rímjáték és a zeneiség egyéb eszközei jellemzőek ezekre a versekre. Gyakori motívum a virágok szépségében való gyönyörködés, az antik istenek, motívumok szerepeltetése (főleg Ámor, Venus, Flóra, a gráciák). Csokonai számára a rokokó az életigenléssel egyenlő.

            Szerelmes verseinek egy része e stílusirányzat jegyében született. Nem tudjuk pontosan, kikhez írhatta korai szerelmes verseit (Laurát, Rózát emleget), de ezeket később átkölti Lilla nevére.

 

 4.     Ilyen rokokó dal a Tartózkodó kérelem is (korábbi változata: Egy tulipánthoz). A miniatűr remekmű boldog, felhőtlen szerelmi érzést áraszt. Csupa játékos vidámság, táncos jókedv.

Az 1. vsz. ellentétre épül: a lírai alanyt „hatalmas szerelmek/megemésztő tüze" bántja, írja (gyógyszere) a „gyönyörű kis tulipánt" lehet.

A 2. vsz. metonímiái segítségével (a szemek és az ajkak kiemelése9 megrajzolja kedvese miniatűr portréját.

A 3. vsz. alapján végül is nem derül ki, mi a kérelem tárgya (leánykérés, csókkérés)?, viszont megismerjük belőle a lírai én lehetséges reakcióját: „ezer ambrózia csókkal fizetek válaszodért".

A finom metaforák (pl. „hajnali tűz") és a finomkodó szavak („ambrózia", „ajakid") rokokó bájt kölcsönöznek a szövegnek.

Verselése: Csokonai honosította meg a magyar költészetben az „ionicus a minore" (uu--/uu--) ritmusát, és ezt kétütemű hangsúlyozással párosította, így a két versritmus együttesen érvényesül (szimultán verselés). A zeneiséget növelik a tiszta rímek is.

 

 5.  A rokokó stílus színesíti a görög Anakreón modorában írt költeményeit is, az „anakreóni dalokat" (huszonegy vers 1802-ből). Versformájuk a negyedfeles jambus, ún. „anakreóni" sorfaj. (u-/u-/u-/u) A boldogság című anakreóni dal (1797) is egy hosszabb leírásból és egy háromsoros tanulságból áll. A vers a boldogság pillanatának megragadásával indul, majd a boldogság forrásait, az érzéki és lelki öröm kellékeit sorolja fel. A virágok látványa, a friss jázmin illata, a nyáresti hűvös szellő susogása, a friss eper íze mind hozzájárul az idill hangulatához. A záró három sor két költői kérdéssel nyomatékosítja a már-már fokozhatatlan érzést. A válasz elmaradása mintegy megállítja az időt, a boldogság pillanatképe megmerevedik.

 

6.   Lilla (Vajda Julianna, Vajda Pál komáromi kereskedő lánya) néhány hónapra a szerelmével boldogságba ringatta Csokonait, elfeledtette csalódottságát, kitaszítottságát, kudarcait. Lilla elvesztése szétzúzta a költő ábrándjait, visszavetette a komor életbe. A Reményhez (1803) című versnek sajátos kontraszthatása van, mely a tartalom és a forma ellentétéből fakad. A megfogalmazott teljes lemondás (rousseau-i szentimentalizmus) ellentétben van a csengő-bongó rokokó formával, a művészi kifejezés mögött érezhető nemes emberi tartással. A vers megejtő szépsége, csilingelő verszenéje oldja is a kifejezett fájdalmat.

 A ritmus mindvégig trochaikus lejtésű, 5-6 szótagos sorok váltakoznak. A keresztrímek négysoronként alkotnak egységet. A jelenből a régmúltba, majd a közelmúltba lépünk, s visszatérünk a jelenbe.

Maga a cím is egy megszemélyesített lelkiállapotot szólít meg (allegorizálás). A Remény csak „égi tünemény", csalfa és vak, mégis óriási hatalma van.

A második szakasz rokokó pompával a tavaszi virágoskert képét tárja elénk, az élet bizakodó korszakát jellemzik.

Ezután a képsor a visszájára fordul, téli pusztulás és kietlenség kerekedik felül (3. vsz). A változást a hangszimbolika is kifejezi.

A befejező versszak visszatér a kezdőképhez, így alakul ki a mű kerete. Ekkor hangzik el a búcsú - Lillától, a szerelemtől, a Reménytől.

 

A tihanyi Ekhóhoz (1803) első megfogalmazása még 1796 táján keletkezett, A füredi parton címmel. A költemény visszhangzó jellegét a vershangzás is kifejezi: az utolsó sor az előzőnek az ismétlődése. A költő a saját keserves sorsát állítja szembe a Füreden gondtalanul mulatozókéval. Panaszát Ekhó istennőnek mondja el - a visszhangot kapja válaszul. A párhuzam és az ellentét a versvilág fő jellemzője: a vigadozás képeivel szemben egyetlen sor sok mindent kifejez: „Addig én itt sírva sírok." A tőismétlés régies-népies ízt is ad, meg is erősíti a jelentést. A szentimentalizmus stílusfordulatai korántsem pusztán átvett elemek, hanem őszinte és megszenvedett realitást fejeznek ki.

 Embertársairól panaszkodik, akik „csúfra emlegetnek Egy szegény boldogtalant." A reményeitől megfosztott ember elpanaszolja élete kisiklását, költői pályájának zátonyra futását. A panaszáradat oka nem Lilla: a szerelmi csalódás csak az utolsó csepp volt, amely tudatosította veszteségeit. A kialakult zsarnoki szokáson megtörnek a legemberibb törekvések, behódolt Lilla is.

            A 7-11. strófában a magányba menekülés, a fájdalmas lemondás képei jelennek meg. „Erémi" (remetei") szállást keres, barlangot, szent fedelet. Csokonai emberi és költői méltósága, öntudata jelentkezik abban, hogy magát Rousseau mellé helyezi, az ermenonville-i remetével érez sorsközösséget. Az „ember és polgár" szókapcsolat Csokonai ars poeticáját is jelenti, ugyanakkor személyes vágyát is a teljes életre. (A „polgár" a francia forradalom és jakobinus mozgalom szellemében a közéleti embert jelenti: az „ember": aki igényt tart az egész világra, mohón tanul, sokoldalúan művelődik, közösségi és egyéni létében egyaránt megvívja harcait.)

            A megbántott költő az érdemeinek elismerését a „boldogabb időtől" várja. Az a biztos hit zárja ezt az elégikussá váló ódát, hogy a távoli jövő majd felismeri benne az előfutárát. A hangulati kettősséget bonyolultabb verszene, strófaszerkezet festi alá. Trochaikus lüktetésű 7-8-10 szótagos sorok váltakoznak, a 8-as sor kiemelkedik a többi közül. A rímképlet is váltást jelez: ababccdd.

            A magány állapota Csokonainál is (a költészet hagyományihoz igazodva) több jelentésű: nemcsak a „világ" nyüzsgésétől való elvonulást jelenti, hanem „bizonyos erkölcsi választást: a jobbak, a nemesebbek, az érzékenyebbek vonulnak el a zajtól, a könyökléstől, a bűntől: a 'magány' fogalmának az európai kultúrában morális glóriája van..." (Nemes Nagy Ágnes). A preromantika a magány új felfedezését hozta magával.

 

 

 

---

 

Oldal: irodalom 9.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat