Elérhető téma:

20. A parlamenti demokrácia és az önkormányzatiság (választási rendszerünk)

________________________________________________________

A PARLAMENTI DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG 

 

1. A demokrácia lehet:

a) közvetlen v. részvételi demokrácia (a választópolgár közvetlenül részt vesz a közügyekben, folyamatos a politikai részvételi jog)

b) közvetett v. képviseleti demokrácia (választott képviselők útján valósul meg, az állampolgár a választójog révén szakaszosan vesz részt benne)

- Magyarországon jelenleg az országos politikában elsődlegesen az ún. képviseleti demokrácia érvényesül

2. 2011 áprilisában a parlament kidolgozta és elfogadta, a köztársasági elnök, Schmitt Pál 2011. április 25-én aláírta Magyarország új alkotmányát, melynek neve: Alaptörvény.

2012. január elsejével lépett érvénybe. (Sok vitát és kritikát váltott ki.) A változtatás célja: szimbolikus. A rendszerváltás idején, az Ellenzéki Kerekasztal Tárgyalások során az 1949-es szovjet típusú alkotmány átírása történt meg. Az új Alaptörvény kifejezi a múlt lezárását.

3. Néhány fontosabb változtatás:

-         Magyarország hivatalos neve nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország.

A változtatás szimbolikus jelentőségű. A terület és a nép integritását fejezi ki, míg az államforma a politikai hatások következtében változhat.

- Magyarország államformája jelenleg: köztársaság. (Tehát az ország megnevezése és államformája különválasztódott.)

-         A Magyar Nemzeti Bank elnökét (jelenleg: Simor András, 2013-ig) a köztársasági elnök fogja kinevezni helyetteseivel együtt, 6 évre

-         az Állami Szánvevőszék elnökének mandátuma 12 év (legközelebb 2022-ben választanak új elnököt)

Az elképzelések szerint a mandátumok meghosszabbításának célja, hogy azok függetlenek legyenek a pártérdekektől, a napi politikától.

4.  A Magyar Köztársaság - a nyugat-európai országok politikai berendezkedéseihez hasonlóan - parlamentáris demokrácia. Ennek megfelelő a politikai intézményrendszere is, ahol a törvényhozó, a törvények végrehajtásáról gondoskodó és a törvények megtartásán őrködő intézmények (igazságszolgáltatás) egymástól elkülönülnek és egymástól függetlenek. Külön hatalmi ágakat alkotnak (ezt nevezzük a hatalommegosztás elvének), s együttesen egymást kiegészítve biztosítják mind az állam demokratizmusát, mind a polgári és emberi jogok teljes értékű érvényesülését.

5. Politikai intézményrendszerünk főbb részei:

- az országgyűlés és a köztársasági elnök

- a kormány

- a bíróságok és az ügyészi szervezet.

(Tehát megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása, függetlensége, ellenőrzése.)

 

Az országgyűlés (parlament), azaz a törvényhozó hatalom

- A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve

- tagjait, az országgyűlési képviselőket négyévenként, közvetlen szavazással választja meg az ország lakossága

- jogköre:

az alkotmány és az élet egyéb területeit szabályozó törvények meghozatala

a költségvetés jóváhagyása

döntés a kormány programjáról

közkegyelem gyakorlása

dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről

- határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelen kell lennie, határozatait a jelenlévők több mint felének egyetértő („igen") szavazatával hozza

- vannak ún. „kétharmados törvények", ezt azt jelenti, hogy egyes ügyekben a képviselők legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges.

A köztársasági elnök

- Magyarország államfője (a Magyar Köztársaság első ideiglenes közt. elnöke Szűrös Mátyás volt, majd közt. elnök: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, jelenleg: Schmitt Pál - mivel kompromittálódott, lemondott, jelenlegi jelölt: Áder János)

- személyét az országgyűlés választja (az Alaptörvény szerinti választási eljárással)

- képviseli a magyar államot

- őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

- ő a fegyveres erők főparancsnoka

- ő tesz javaslatot a miniszterelnök és más fontos állami vezetők személyére

- a különböző választások vagy egy esetleges népszavazás időpontját kitűzi

- kitüntetéseket adományoz

- kinevezi és felmenti az államtitkárokat (külön eljárás szerint)

-         A köztársasági elnök megválasztása nem 3 fordulóból, hanem kettőből fog állni: 1. fordulóban kétharmados többség dönt 2. fordulóban az abszolút többség (legközelebb 2015-ben lesz köztársasági elnök választás)

 

A kormány (végrehajtó hatalom)

- a törvények végrehajtása a feladata, az ország életének gyakorlati irányítása

- tagjai: miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok

- a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslata alapján az országgyűlés választja

- a minisztereket és államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök bízza meg, vagy menti fel

- a kormányon belül meghatározó a miniszterelnök személye. A közvélemény elsődlegesen őt teszi felelőssé az ország vezetéséért.

- ha a miniszterelnök megbízása bármely ok miatt megszűnik, úgy az egész kormánynak le kell mondania. Hozzájárulása, véleményének kikérése nélkül fontos kérdésekben a miniszterek nem dönthetnek.

 

A törvényesség őrei

A parlamentáris demokráciák jogállamok. A jogszabályok, törvények betartásán őrködik:

a) az Alkotmánybíróság

- a legmagasabb rangú bíróság (a pártállam idején nem létezett)

- a jogszabályok, törvények alkotmányosságát ellenőrzi (az alkotmányellenes jogszabályokat, döntéseket megsemmisíti)

-  Az alkotmánybírák száma 11-ről 15-re nő, nem 9, hanem 12 évre szól a mandátumuk, tehát 2012-ben megválasztottak mandátuma 2024-ig tart majd

-         Az Alkotmánybíróság elnökét jelenleg 3 évre, saját soraikból választják az alkotmánybírák. Az új alaptörvény szerint az országgyűlés fogja választani, kétharmados többséggel.

 

b) ombudsmanok (az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosai) (pártállamban nem volt)

- az illetékességi körükbe tartozó és a tudomásukra jutott visszásságokat, jogsértéseket kivizsgálják, intézkedéseket kezdeményeznek orvoslásukra

-          A 4 ombudsman (állampolgári jogok biztosa, kisebbségi jogok biztosa, adatvédelmi biztos, jövő nemzedékek biztosa) 3-ra csökken, az adatvédelmi biztos helyett adatvédelmi (független) hatóságot állítanak fel, az ombudsmanokat 6 évre választják

 

c) bíróságok, ügyészségek (a pártállami időkben önkényeskedéseknek kiszolgáltatva működtek)

- jelenleg függetlenül működnek, feladatkörük is bővült

- különleges a Legfelsőbb Bíróság: fellebbezéseket bírál, döntései iránymutatóak az alsóbb bíróságok számára (így alakítja a jogfejlődést, jogalkalmazást)

-   A Legfelsőbb Bíróság új neve: Kúria (még nem tisztázott, hogy a Kúria egyenes jogutódja-e a Legfelsőbb Bíróságnak). 62 év a bírói nyugdíjkorhatár (nyugdíjba küldik az idősebb bírókat).

-    A legfőbb ügyészt (jelenleg: Polt Péter), az országgyűlés fogja kétharmados többséggel, 9 évre választani

 

6. A nyilvánosság

- a demokrácia elengedhetetlen feltétele

- az országgyűlés nyilvános: közvetíti a rádió, televízió (a lakosság így valósághűen tájékozódhat a közügyekről)

- az önkormányzati testületi ülés nyilvános (a lakosság hallgatóként bármikor részt vehet azokon). A költségvetésről elfogadása előtt lakossági tájékoztatót kell tartani.

 

7. Választási rendszerünk

- a választásokon való részvétellel alakíthatjuk a közügyeket

- Magyarországon négyévente országgyűlési, önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választásokat tartanak

- esetenként (kiemelkedő ügyekben) országos ügyekben rendezett népszavazáson vagy helyi kezdeményezés alapján, helyi népszavazáson kérik ki az állampolgárok véleményét

- megkülönböztetünk aktív választójogot: a választás joga (minimum: ideiglenes lakhellyel kell rendelkezni a szavazónak); passzív választójogot: a megválaszthatóság joga (feltétel: állandó lakhely)

- választójoggal rendelkezik: „A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár.."

- kizáró okok: gondnokság alatt állás, a közügyek gyakorlásától való jogerős bírói ítélet, büntetőintézeti büntetés, intézeti kényszergyógykezelés

- a választójog csak személyesen gyakorolható, szabad elhatározáson alapul (erkölcsi, politikai kötelesség)

- a demokratikus választójog alapelvei: 1. általánosság 2. egyenlőség elve (minden szavazat egyet ér) 3. közvetlenség elve (közvetlenül a képviselőre v. pártra történik a szavazás) 4. titkosság (szavazófülke, lezárt urna)

- akinek választójoga van, az minden választással elérhető tisztségre választható is

 

A választhatóság

- aki képviselő- vagy polgármesterjelölt szeretne lenni, először ajánlócédulákat (=2kopogtató cédula") kell összegyűjtenie (országgyűlési képviselő-jelöltséghez 750, helyi képviselőihez akár néhány tucat ajánlás is elegendő lehet, polgármesteri poszt eléréséhez a település arányában van szükség ajánlócédulákra)

- egy választó csak egy ajánlócédulát adhat le a választási körzetében, így országgyűlési jelölteket szinte kizárólag csak pártok indítnak (de gyakori az ún. független jelölt is)

 

A választási rendszerek típusai

a) többségi választási rendszer

- több jelölt van

- a jelöltek egyéni választókerületekben indulnak (Mo.-on 176 választókörzet, 176 egyéni képviselő van)

-a végeredmény lehet: a) relatív többségi (aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyer)

b) abszolút többségi rendszer (=kétfordulós, egyszer az győz, aki több mint 50 % felett kap szavazatot, a második fordulóban pedig az, aki több szavazatot kap)

 

b) arányos választási rendszer (v. listás választás) - 210 képviselőt juttatnak be a parlamentbe így

- nagy választókerületekben szokásos

- pártokra szavazunk

- a pártok választási listáin több képviselő neve is szerepel

- a párt a szavazatok arányában nyeri az országgyűlési képviselői mandátumot

(jelenlegi küszöb a parlamenti bejutáshoz: 5 %)

 

c) vegyes választási rendszer

- az előző kettő kombinációja

- Magyarországon ez a típus működik

 

8. Az önkormányzatok és a polgármesterek

- a helyi ügyek irányítói (községi, nagyközségi,; városi, megyei jogú városi, fővárosi és 23 fővárosi kerületi önkormányzat létezik, összesen 3173 önkormányzata van Magyarországnak)

- az önkormányzatok az országos érvényű törvények alapján vezetik a települést, ugyanakkor önálló döntéseket hozhatnak, amennyiben azt országos jogszabály külön nem szabályozza

- gazdálkodnak a település vagyonával és pénzeszközeivel

- helyi rendeleteket alkothatnak, helyi adókat vethetnek ki

- intézményeket létesíthetnek, kinevezik ezek vezetőit

- az állami feladatokat - a helyi érdekekkel egyeztetve - az önkormányzatok látják el

- önálló szerv: semmilyen felső szerv - pl. megye v. regionális központ - nem adhat utasítást ügyeik intézésére

- képviselőik megválasztásában (közvetlen választás) a bevándorolt nem magyar állampolgárok is részt vehetnek, s jelölteket és listákat társadalmi szervezetek is állíthatnak (nemcsak pártok)

- önkormányzati választási rendszerek típusai: kislistás választás (tízezer lakosságszám alatt), vegyes listás (tízezer lakosságszám felett), arányos és listás (a megyében és a fővárosban), a polgármester közvetlen választása

- az önkormányzati alapjogok: 1. a tulajdonhoz való jog 2. a szabad társulás joga 3. a rendeletalkotás joga 4. a szervezeti és működési rend önálló kialakításának joga

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/21.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat