A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON C. TÉMAKÖRBŐL:

1. A reformkori művelődés, kultúra 

2. Kossuth Lajos reformprogramja 

3. A reformmozgalom kibontakozása, fő kérdései 

4. A szabadságharc: a főbb hadjáratok, katonai erővisznyok, a vereség okai 

5. Társadalmi viszonyok a dualizmus korában 

6. Gazdasági eredmények a dualizmus korában 

7. Budapest világvárossá fejlődése

8. Életmód a dualizmus korában

9. Tudomány és művészet a dualizmus korában 

---

 

1. A reformkori művelődés, kultúra

1. jelentősége

-         19. sz. első fele volt a nemzeti művészetek kibontakozásának kora

-         fő témák: a nyelvápolás, a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti történelem felelevenítése, a művészek politikai szerepvállalása, közéletiség

 

1. nyelvápolás

-         kibontakozott és megvalósult a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalom 1811-19 között, hatására a reformkorban a megújult nyelven bontakozhatott ki a romantikus magyar irodalom (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Katona, Eötvös)

-         az irodalmi élet irányítására létrejött a Kisfaludy Társaság

-         az MTA fő feladatai közé tartozott a nyelv ápolása, gondozása, szótárak kiadása, a magyar helyesírás rendszerezése

-         fellendül az újságkiadás (Athaeneum, az irodalmi élet központi lapja, Pesti Hírlap, politikai napilap, Kossuth szerkesztésében

1. képzőművészet

-         a festészetben kibontakozott a nemzet múltját feldolgozó romantikus, történelmi festészet (pl. id. Markó Károly, Barabás Miklós, Madarász Viktor)

-         a szobrászatban népies témájú, romantikus szobraival emelkedik ki Ferenczy István

-         az építészet legnagyobb alakja Pollack Mihály (neostílusok: a történelmi stílusokat elevenítik fel)

1. zene

-         világhírű zongoraművészünk és zeneszerzőnk Liszt Ferenc, Erkel Ferenc operaszerző (pl. Bánk bán, Hunyadi László) és a Himnusz megzenésítője, Egressy Béni a Szózat megzenésítője

5. színjátszás

- fellendül, állandó színtársulatok jönnek létre, színházakat építenek (1823, kolozsvári és miskolci kőszínházak)

-1837-re  elkészül a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működik. A korszak híres színészei: Déryné Széppataki Róza, Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Udvarhelyi Miklós

6. művészet és közélet

- művészet és közéletiség összefonódik, főként az irodalmárok esetében. Kölcsey pl. országgyűlési képviselő, Vörösmarty szintén az a szabadságharc idején, Petőfi váteszköltő, márciusi ifjú, Eötvös József a Batthyány-kormány tagja

- nemzeti tematikájú zeneművek, versek, drámák, képek keletkeznek

- az irodalmi versenyek, koncertek, színházi előadások egyúttal fontos társadalmi eseménynek számítanak.

__________________________________________________________

 

Kossuth Lajos reformprogramja

1. életéről

- 1802-ben, Monokon született (Zemplén megye)

- apja ügyvéd volt, családja evangélikus nemesi család

- jogot tanult

- joggyakornokként az országgyűlésen tűnt fel az Országgyűlési Tudósítások írója, szerkesztője (kézzel írja, jelentősége: a megyékhez is eljutnak az országgyűlés témái, történései), 1836-37-ben pedig a Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatja vállalkozását

- a reakció (Metternich) felülkerekedése idején, 1837-40 között bebörtönzik (a börtönben angolul tanul, az angol közgazdaságtant tanulmányozza, kialakítja nézeteit, nem törik meg)

- Metternich úgy véli, hogy a cenzúra által ellenőrizheti, így 1841-44 között Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője, a vezércikk műfajának meghonosítója

- Széchenyi István gróf veszélyesnek ítéli Kossuth tevékenységét, személyiségét, 1841-ben Kossuth a Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak című munkájában válaszol

- 1846-ban a védegyleti mozgalom elindítója, a Védegylet igazgatója (a magyar ipar fellendítése érdekében tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül csak magyar iparcikket vásárolnak, még akkor is, ha az drágább és rosszabb minőségű)

- 1847-től az Ellenzéki Párt egyik vezetője, a liberális nemesség meghatározó személyisége

- 1848 márciusától a Batthyány-kormány tagja, pénzügyminiszter

- az 1848 október elején alakult OHB (=Országos Honvédelmi Bizotmány) elnöke

- 1849 áprilisától, a Habsburg-ház trónfosztásától Magyarország kormányzó-elnöke

- a szabadságharc bukásakor emigrál, folyamatosan készül a visszatérésre

- 1862-ben megfogalmazza a Dunai Konföderáció (Szövetség) tervét

- Cassanda-levelében bírálja a születendő kiegyezést, nem ért egyet a jogfeladással (hadsereg az uralkodó irányítása alatt marad)

- 1894-ben, Torinóban hunyt el, hazai temetése néma tüntetés a dualizmus rendszerével szemben

2. személyiségéről

- Kossuth a korszak nőideálja, „lánglelkű szónok", aki erősen tud hatni az emberek érzelmeire, Széchenyi főleg ezt kritizálta, félt, hogy háborúba sodorja az országot. Nagy vitájuk a Kelet Népe hasábjain bontakozott ki.

3. programjáról

- nézeteit elsősorban újságcikkek formájában dolgozta ki

- részt vett a közéletben, többször járt toborzókörutakon az országban

- társadalmi bázisként a reformoknak elkötelezett köznemességben és megyei értelmiségben gondolkodott, mert az arisztokráciát nemzetietlennek gondolta

- lehetőleg minél hamarabb és gyorsabban akarta megvalósítani a reformokat

- nem tartott a bécsi udvarral való konfrontációtól, nagyobb fokú önrendelkezést akart, a reformok kikényszerítését

- gazdasági elképzelései:

-         Ősiség eltörlése

-         Polgári tulajdonviszonyok kialakítása

-         Jobbágyfelszabadításban általános kötelező örökváltság állami kárpótlással

-         Elsődleges az önálló nemzeti ipar megteremtése, vámokkal védve (a nemzeti önállóság kulcseleme)

- társadalmi programja:

-         törvényelőtti jogegyenlőséget, közteherviselést, nemzeti érdekegyesítést, a polgári szabadságjogokat hirdette (érdekegyesítés: a nemesség csak akkor lehet sikeres az udvarral szemben, ha a nép érdekeit is felvállalja)

- politikai programja:

o       nagyfokú politikai és gazdasági önállóság (egyelőre) a birodalmon belül

o       népképviseleti országgyűlés (választójog bevezetése)

- nemzetiségi politikája:

-         az egy politikai nemzet eszméje alapján áll (a nemzetiségieknek az egyéni szabadságjogokat elfogadja, de a kollektív, autonómia törekvéseket nem)

-         (erőszakos) elmagyarosítás

__________________________________________________________

 

3. A reformmozgalom kibontakozása, fő kérdései

1. az ország helyzete a korszakban

a) A mezőgazdságban a robotoltató, háromnyomásos, külterjes gabonatermelés az uralkodó, modernizáció alig történt. A napóleoni háborúk gabonakonjunktúrája okozta ezt a megmerevedést. A konjunktúra idején a bevételeket a nemesség rosszul használja fel (építkezések, szórakozás), a dekonjunktúra idején devalváció (a pénz elértéktelenedése) következik.

b) A társadalom alig változott. A nemességen belül az arisztokrácia volt képes a termelés modernizálására. Mivel a közép- és kisnemesség sora rosszabbra fordult, ezért sokan támogatták a reformokat. A polgárság ugyan kicsit gyarapodott, de nem számottevő. A parasztság feudális kötöttségekben élt, nőtt a töredéktelkesek és zsellérek száma

c) A napóleoni háborúk idején I. Ferenc  és a rendek együttműködtek, de a devalváció miatt kialakult ellentétek okán 1812 és 1825 között nem volt rendi országgyűlés (abszolutizmus).

 

2. reform, reformkor

- a reformokat a mindenkori uralkodó osztály hozza a társadalom, gazdaság modernizálása és saját hatalma átmentése érdekében. Lassú folyamat.

- a reformkor   idejére vonatkozóan többféle álláspont van: régebben 1825-1848 közötti időszakot értettük alatta, újabban 1830-48 (gróf Széchenyi Ferenc Hitel c. munkájától), más történészek szerint 1832-36-os országgyűléstől 1848-ig (itt tárgyalták az első reformtémát, az önkéntes örökváltságot). A korszak célja: „...haza és haladás", azaz nemzeti függetlenség és polgári átalakulás  (Kölcsey), vagyis gazdasági-társadalmi átalakulása, a nemzeti kultúra és nyelv ápolása.

- országgyűlési ciklusok: 1825-27, 1829-30, 1832-36, 1839-40, 1843-44, 1847-48

 

3. a reformkor feladatai

a) érdekegyesítés: a nemzeti célok megvalósítása érdekében a nemesség mellé kell sorakoztatni a jobbágyságot is, de ehhez a jobbágyságot is jogokhoz és tulajdonhoz kell juttatni.

b) jobbágyfelszabadítás

- önkéntes örökváltsággal: a paraszt és a birtokos közötti szabad megállapodás révén jön létre, a zselléreket nem érinti. A paraszt magát váltja ki az úrbéres viszonyból. (az 1832-36-os rendi országgyűlésen az udvar intrikái miatt elbukott, 1839-40-es ciklusban elfogadták, nagyon kevesen tudtak ily módon felszabadulni az úrbéres viszony alól.)

- kötelező örökváltság: törvényileg előírt, kötelező jellegű jobbfelszabadítás, altípusai: 1. általános kötelező örökváltság kárpótlással (amit vagy a jobbágy, vagy az állam, vagy mindketten együttesen fizetnek), 2. általános kötelező jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül (az 1. valósult meg, állami kárpótlással), 1848. áprilisi törvények

- a jobbágyfelszabadítás célja az volt, hogy szabad bérmunkás réteget alakítsanak ki, ehhez szükséges számukra a jogegyenlőség biztosítása

c) nemesi előjogok és kötöttségek megszüntetése

- az ősiség törvényének eltörlése (1848. áprilisi törvényekben valósult meg)

- adómentesség  eltörlése, közteherviselés (1832-36-os országgyűlés rést ütött az adómentességen: a nemeseknek is kellett hídvámot fizetni, hozzájárulni az országgyűlés és a vármegye működéséhez, ill. az armális (elszegényedett) nemeseknek adózniuk kell), a közteherviselést szintén az áprilisi törvényekben fogadják el.

- a nem nemesek is viselhessenek hivatalt, lehessenek felperesek (1832-36-os ciklus elfogadja a felperesi lehetőséget, az 1843-44-estől lehet hivatalt viselni)

d) a vállalkozás szabadságának és lehetőségeinek megteremtése

- az 1839-40-es rendi o.gy. elfogadja a törvényt a szabad gyáralapításról, a részvénytársaságok és csődeljárás szabályozásáról, megkezdődött a zsidóság emancipációja (szabad letelepedés, kereskedés, iparűzés)

e) katonáskodás

- 1829-30-ban csökkentik a szolgálati időt 10 évre, „kötéllel fogás" helyett sorshúzással soroznak

f) vallás

- 1843-44: lehetővé vált a protestáns hitre való áttérés

g) nyelv ügye

- MTA megalapítása (1825, gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlja fel erre a célra

- 1829-30-tól a Helytartóságban és bíróságokon magyar a nyelvhasználat

- 1832-36-tól a törvényeket magyar nyelven adják ki

- 1839-40-től a felirati javaslat és a megyék nyelve magyar

- 1844. II. tc.: a magyar lett az államnyelv (ez a legnagyobb eredmény a korszakban)

4. értékelés

- a reformországgyűlések legnagyobb alakjai: Felsőbüki Nagy Pál, Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos voltak

- a reformországgyűlések igazi áttörést nem hoztak a rendszer megváltoztatásában, forradalomra volt szükség, hogy ez megtörténjen, legnagyobb eredmény: a magyar államnyelv kimondása

- az utolsó rendi országgyűlés (1847-48) az áprilisi törvények szentesítésével ért véget, nyáron megtartják a választásokat, 1848 nyarától népképviseleten alapuló, polgári jellegű országgyűlése van Magyarországnak

5. politikai irányzatok a korszakban

a) konzervatívok (Konzervatív Párt, 1846): „fontolva haladók", vezetőjük Dessewffy Aurél

b) centralisták: (a vármegyékkel szemben erős kormányzás hívei, a szabad vállalkozás szorgalmazói, pl. Trefort Ágost, Eötvös József)

c) liberálisok (kossuthi vonal, (Ellenzéki - Liberális - Párt, 1847, programjuk: az Ellenzéki Nyilatkozat = a kossuthi program

d) fiatal radikális demokraták (a majdani márciusi ifjak - Irinyi, Degré Alajos, Vahot Imre stb. - gyors, radikális változtatást, kárpótlás nélkül)

e) az udvar taktikája: mérsékelt javaslatokkal megosztani az ellenzéket, Kossuthot eltávolítani

__________________________________________________________

 

4. A szabadságharc: főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok, a vereség okai

A szabadságharc 1848. szept. 11-én, Jellasics támadásával kezdődött, és  1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletétellel zárult. (Tehát kb. közel egy év. A forradalom győzött, a szabadságharc elbukott.)

1. szakasz: Jellasics támadása és veresége

-         a nemzetiségi sérelmek (kollektív jogok, autonómiatörekvések elutasítása), a jobbágyfelszabadítás ellentmondásai (sok volt jobbágy egyúttal nemzetiségi is) miatt az udvar a nemzetiségieket ki tudta játszani a magyar forradalom vívmányaival szemben.

-         1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán támadást indított Magyarország ellen, célja: Pest-Buda elfoglalása. Oldalvédje:Roth tábornok. A magyar népfelkelők gyengítik felvonulásukat.

-         Magyar győzelem született Pákozd térségében (szept. 29, Móga tábornok), ill. okt. 7-én Ozoránál (Perczel Mór és Görgey Artúr győzelme)

-         Okt. 8-án a hadügyek irányítására megalakult az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány, elnöke Kossuth lett.

-         Móga tábornok ugyan üldözte a Győrön át Bécs felé menekülő Jellasicsot, de késlekedés miatt csak októberben kelt át a határon, okt. 30-án Schwechatnál vereséget szenvedett az osztrákoktól (előzmény: okt. 6-án kitört a III. bécsi forradalom, a császár Windischgratz herceget bízta meg a bécsi és magyar forradalom leverésével)

-         A vereség hatására Móga tábornok lemondott, Görgeyt nevezték ki a feldunai sereg parancsnokának.

-         1848 őszén párhuzamosan hadszíntereken is megindultak a harcok: Délvidéken szerb felkelőkkel és császári csapatokkal, Erdélyben Puchner császári tábornok a románokkal szövetkezve elfoglalta Kolozsvárt (nov.), de a székelyek felkelésükkel megakadályozták, hogy kijusson az Alföldre, Galícia felől pedig Schlick hadserege tört be az országba.

 2. téli hadjárat, harc az osztrák haderővel (1848. dec. 16. - 1849. február 28.)

a)      politikai változás: 1848. dec. 2-án az osztrák kormány lemondatta a gyenge V. Ferdinándot, helyette I. Ferenc József került a trónra 18 évesen (1848-1916)

b)      Windoschgratz támadása: dec. 16-án indul, kb. 44 ezer osztrák katonával.

-         Görgey a túlerővel szemben nem vállal csatát, hátrált, döntő ütközetre koncentrált az erők egyesítésével

-         Perczel Mór azonban dec. 30-án megütközik Mórnál az osztrák sereggel, vereséget szenved, azért a fővárost is fel kellett adni: a kormány és a városlakók egy része Debrecenbe költözött szilveszter éjjelén a nagy téli hidegben, ugyanakkor Deák Ferenc és Batthyány Lajos vezetésével békeküldöttség indult Windischgratzhez, de a herceg nem tárgyalt velük. W. január 5-én bevonult Pestre, Batthyányt, a felelős magyar minisztérium (kormány) elnökét fogságba vetette, nekifogott az 1847-es állapotok visszaállításához.

-         Görgey a válságos helyzetben jan. 5-én kiadta váci nyilatkozatát, hogy megőrizze a tisztikar egységét és kifejezze, hogy az áprilisi törvények talaján áll

c)      Görgey felvidéki hadjárata

-         célja, hogy elterelje W. figyelmét Debrecenről, ezért a felvidéki bányavárosok felé vonul, ott akar áttelelni a sereggel

-         február 5-én Guyon Richárd hadosztálya sikeresen áttör a Branyiszkói-hágón, így a feldunai sereg vonulhat a Hernád völgye felé, cél: egyesülni a Tisza vonalánál lévő csapatokkal. Görgey serege február közepén egyesülhetett a Klapka vezette felső-tiszai hadtesttel, továbbá Damjanich csapatait is a Tisza vonalához rendelték. Klapka György Tokajnál legyőzte a benyomuló Schliket, január 31-én pedig Perczel Mór kiverte Szolnokról Windischgratz elővédjét.)

-         ezzel párhuzamosan Erdélyben Bem József lett a főparancsnok, aki 1848 karácsonyán visszafoglalta Kolozsvárt, február-március hónapokban ugyan Vízaknánál vereséget szenvedett, de Piskinél, Nagyszebennél győzött, így Erdély nagyobb része magyar kézre került, már nem fenyegette Debrecent egy esetleges bekerítés.

-         Február 26-27-én  Kápolnánál került sor a Dembinsky Henrik vezette magyar, és a W. vezette osztrák fősereg ütközetére a főhadszíntéren, az osztrákok nyertek.

-         W. túlértékelte a csata jelentőségét, végső győzelmi jelentést küldött a császárnak, aki erre kiadta az olmützi oktrojált (ráerőszakolt) alkotmányt, azaz minden visszaáll az 1847-es állapotokra.

-         Az alkalmatlan Dembinsky leváltására tiszti lázadást kezdődött, ezért Kossuth először Vetter Antalt, majd lemondása után Görgeyt nevezte ki fővezérnek.

 

 3. tavaszi hadjárat (három szakaszban) - 1849. április-május)

-         a haditerv szerint színlelt támadásokkal megtévesztik az ellenséget a Gyöngyös-Pest útvonalon, közben a fősereg bekeríti W. seregét.

-         A terv végrehajtásába váratlan események ékelődtek: felderítés hiányában ápr. 4-én Tápióbicskénél (Klapka, Damjanich), ápr. 6-án Isaszegnél kényszerültek csatára, ugyan győztek a magyarok, de W. rájött a tervre, és kivonta erőit Gödöllőről, a csapdából. W.-t leváltotta az udvar, helyére Welden került.

-         A hadjárat második szakasza szerint Komárom felmentése és az osztrák seregek újbóli bekerítése lett volna a cél. Aulich Lajos ismét színlelt támadásokkal vonta el az ellenség figyelmét. Görgey főserege sorozatos sikereket ért el (Vác, ápr. 10., Nagysalló, ápr. 19., Komárom felmentése ápr. 25.). Welden kivonult az országból. Az ország nagy része felszabadult.

-         Április 14-én Debrecenben kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, Kossuthot kormányzó-elnökké választották, május 1-jén megalakult Szemere Bertalan kormánya. Az ország külpolitikailag elszigetelődik, nincs elismerés, támogatás.

-         A hadjárat harmadik szakaszában megtörtént Buda ostroma, felszabadítása (május 4-21.) .

 

4. A Függetlenségi Nyilatkozat sajátosságai

- a magyar politikai vezetés az olmützi oktrojált alkotmány alapján úgy gondolta, hogy az udvar az áprilisi törvényeket nem akarja betartani, Ausztria nem akar megegyezni

- 1849. április 14-én, Debrecenben, a Nagytemplomban, a parlament nyilvános ülésén fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot, amellyel trónfosztották Ferenc Józsefet és a Habsburg-házat.

- a horvát támadással, a törvénytelen uralkodóváltással, az orosz beavatkozással indokolták a trónfosztást

- kijelentették, hogy Erdély és a Partium ismét Magyarországhoz tartoznak.

- amíg az államformáról nem döntenek, Kossuth kormányzó-elnök, jogában áll minisztereket kinevezni.

- a nyilatkozat után a belpolitikai helyzet szilárdabbá vált, láthatóvá vált, hogy önvédelmi háborúról van szó

- nemzetközi elismertetést nem sikerült szerezni, sok királyhű tiszt távozott a hadseregből, nem sikerült elszigetelni a megegyezést kereső Békepártot.

 

5. Orosz beavatkozás, a szabadságharc bukása (1849. május - augusztus)

-         Ferenc József levélben segítséget kért és kapott I. Miklós orosz cártól (május 9.)

-         Az orosz főerők Paszkievics herceg vezetésével június közepén törtek be az országba (kb. 200 ezer fő), az újjászervezett osztrák haderőt Haynau ('a bresciai hiéna') vezette, kb. 170 ezer fővel). A magyar haderő összlétszáma kb. 130-150 ezer körül lehetett, ezért a haditerv az, hogy külön-külön győzzék le a támadókat. Görgey terve: az orosz benyomulás késleltetése, osztrákok legyőzése, áttörés Bécs irányába.

-         A haditerv meghiúsult, az osztrákok megakadályozták az áttörési kísérleteket (zsigárdi vereség, peredi vereség).

-         Az új terv szerint Komáromnál összpontosítják a magyar csapatokat, de ez is meghiúsult, mert Pöltenberg Ernő vereséget szenvedett Győrnél (jún. 28.)

-         A 3. terv szerint Szegednél összpontosítják a magyar csapatokat. Júl. 2-án Görgey Komáromnál vereséget szenved Haynautól, vonul Szeged felé, Vácig halad, de ott beleütközik az oroszokba, ezért a Felvidéken átvonulva Tokajnál kelt át a Tiszán, kijátszva az őt üldöző Paszkievicset, aug. 9-én az új összpontosítási helyre, Aradra ér (4. terv)

-         A Dembinszky vezette főerők viszont aug. 5-én Szőregnél (Szeged mellett) vereséget szenvedtek, így már nem Aradra, hanem Temesvárra vonult, ezért az erők egyesítése elmaradt.

-         Erdélyben Bem is vereséget szenvedett az oroszoktól (júl. segesvári csata, aug. 6. nagycsűri vereség), kiszorult Erdélyből, Temesvárra érkezett, hogy átvegye a fővezérséget.

-         Bem aug. 9-én Temesvárnál döntő csatát vállalt, de vereséget szenvedett Haynautól (elfogyott a lőszer, Bem pedig leesett a lováról. A vereség után a sereg felbomlott.

 

-         Aug. 10-én Kossuth és Görgey Aradon megállapodott, hogy Bem győzelme esetén egyesítik csapataikat, közös támadást indítanak, vereség esetén leteszik a fegyvert.

-         A vereség tudatában aug. 11-én a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel, Kossuth lemondott, emigrált.

-         Aug. 13-án Görgey Világosnál Paszkievics  és Rüdiger seregei előtt letette a fegyvert.

 

-         Utóvédharcok: Damjanich aug. 17-én átadta Aradot, Klapka okt. 22-én szabad elvonulás fejében átadta Komáromot.

6, a megtorlás

-         október 6-án Pesten kivégezték Batthyány Lajos, az önálló, felelős magyar minisztérium (kormány) elnökét, Aradon a hős, 13 honvédtábornokot, az országgyűlés elnökét

-         sokakra várbörtön, menekülés, emigráció várt

 7. a vereség okai

-         az orosz beavatkozás miatt az ellenfél katonai túlerővel rendelkezett

-         sokféle belső probléma adódott:

o       Kossuth és Görgey vitái, vagyis a politikusok és a hadvezetés sokszor nem értett egyet a hadműveleteket illetően

o       A tisztikar ingadozónak mutatkozott.

o       Egyes tábornokok alkalmatlanok voltak a vezetésre (nyelvismeret, terepismeret hiánya, pl. Dembinszky)

o       Politikai megosztottság (1848 nyarán létrejött a Békepárt, amelyik a Habsburgokkal való megegyezés lehetőségét keresték)

o       Ellentét és késői megegyezés a nemzetiségiekkel, akiket ily módon az udvar felhasznált a magyarok törekvéseivel szemben.

o       Külpolitikai elszigeteltség: semmilyen nagyhatalom nem támogatta nyíltan a magyar szabadságharcot, az európai forradalmakat pedig sorra leverték, nem számíthattunk segítségre.

__________________________________________________________

                  5. Társadalmi változások a dualizmus korában

1. demográfiai változások

- a népességszám fokozatosan nőtt 1850-től (Magyar.+Horváto. =1850: 13 millió, 1867 körül 15,4 millió, 1910-ben kb. 20,9 millió)

- a népességnövekedés oka a nagy járványok visszaszorulása, életmódváltozás és a gyors népességnövekedés

- ugyanakkor a századforduló idején kb. 1,5 millió ember vándorolt ki, elsősorban Amerikába a rossz viszonyai, az „Újvilág" reményében

- a foglalkoztatási szerkezet is átalakult: kb. 10 %-kal csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya (75-ről, 65 %-ra), de még mindig a mezőgazdaság a vezető ágazat az országban

- kb. 8 %-kal nőtt az iparban foglalkoztatottak aránya (10-ről 18 %-ra), ez jobb, mint a Kelet-Európában, de nagyon gyenge Nyugat-Európához képest

 

2. a társadalom típusa

- a dualizmus kori társadalom kettős szerkezetű vagy torlódott társadalom, azaz egymás mellett élnek az új, a polgárosodó társadalom rétegei és a régi, feudális társadalom csoportjai

- az egykori nemesség igyekezett polgárosulni, vállalkozóvá, értelmiségivé lette, ugyanakkor a polgárság életmódban, mentalitásban az arisztokráciát és az „úri világ"-ot utánozta.

 

3. a társadalom szerkezete, felépítése a dualizmus korában

a) a társadalmi elitet a nagybirtokosok, nagypolgárság és a polgárarisztokrata családok jelentették

- nagybirtokosok azok, akik 1000 hold feletti földbirtokkal rendelkeztek (kb. 2000 család), ők az ország földterületének kb. 20 %-át birtokolták

- a nagybirtokosokon belül az arisztokrácia kb. 800 családot jelentett. Ide nemzetek feletti monarchiai arisztokraták (pl. Schönbornok), magyar főnemesek (pl. Széchenyiek, Andrásiak, Batthyányak stb.), erdélyi arisztokraták (pl. Bethlenek, Telekiek,  Bánffyak) tartoztak. Kiemelkedő politikai szerepet játszottak a felsőházban, a végrehajtó hatalomban, diplomáciában. Általában jelen vannak a gazdasági életben is a bankok és a nagyvállalatok igazgatói tanácsában. Életmódjukra az elkülönülés jellemző, estélyek, Nemzeti Kaszinó.

- a nagybirtokosok másik csoportja a vagyonos középnemesség, kb. 1000 család, 1000-2000 hold birtokkal. Egyesek fontos szerepet játsszanak a politikában (pl. Tisza Kálmán miniszterelnök lesz). Összekötő kapcsot jelentenek az arisztokrácia és a dzsentri között.

- a nagypolgárságot kb. 800-1000 család jelentette. Akárcsak az arisztokraták, igyekeztek elkülönült társadalmi életet élni (Lipótvárosi Kaszinó). Régi magyar vagy német patríciusok és kereskedők, külföldről betelepült vállalkozók, bevándorolt zsidóság alkotja ezt a csoportot.

- a nagypolgárság legtehetősebb rétege a polgárarisztokrácia, kb. 150 család (pl. Weiss, Goldberger, Deutsch, Ullmann, Kornfeld famíliák). A gazdasági erő általában az ő kezükben van, bankok, iparvállalatok tulajdonosai. Az uralkodótól bárói rangot kaptak, birtokokat is vásároltak, igyekeztek beházasodni a nagybirtokos családokban.

 

b) a középrétegek két alapvető csoportja: 1. a történelmi középosztály 2. a polgári középosztály

- a történelmi középosztályhoz tartoznak a polgárosodó nemesi középbirtokosok, akik igyekeztek korszerűsíteni birtokaikat; a dzsentrik, akik általában a passzív ellenállás idején elszegényedő, de életmódjukhoz ragaszkodó középbirtokosok. Az államigazgatásban, a hadsereg tisztikarában, vidéki szakértelmiségiként, uradalmakban, közigazgatásban, egyházi pályán helyezkedtek el. Összetartó, úri életformát folytató, eléggé korrumpálható csoport. A középréteg alsó csoportját a birtokos parasztság (kb. 7 millió fő) alkotja. Gazdag parasztnak számít, aki 50 hold felett birtokol, ezért fizikai munkát nem kell végeznie, másokat foglalkoztat. A közép- és kisparasztságot azok alkotják, akik birtokaikból tisztességesen meg tudtak élni (50 hold alatt). A törpebirtokosok az 5 hold alattiak. Ez kevés a megélhetéshez, azért sokszor bérmunkásként is dolgoznak.

- a polgári középosztályt a városi középpolgárság (kereskedők, üzem- és háztulajdonosok alkotják). Ide tartoznak a gyárak, bankok, kereskedések szakemberei (sokan német és zsidó származásúak), igyekeznek asszimilálódni (pl. névmagyarosítás), utánozzák a dzsentri életmódot. Ide tartoznak a szabad pályás értelmiségiek, orvosok, ügyvédek, hírlapírók, művészek. A polgári középosztály alsó rétege a kispolgárság (kb. 2,5 millió fő), ide a főként szolgáltatásban dolgozók tartoznak (kisiparosok: szabó, cipész, hentes, asztalos, lakatos, kőműves; kiskereskedők; fuvarosok, borbélyok, vendéglősök, fényképészek; altisztek: rendőrök, csendőrök, postások, vasutasok, pedellusok, házmesterek).

 

c) az alsó rétegeket a szegényparasztság, agrárproletárok, az ipari munkásság alkotja

- a szegényparasztság-agrárproletárok csoportjába tartoznak a napszámosok, a kubikusok (földmunkákat végeztek pl. a folyószabályozásoknál), summások (mezőgazdasági idénymunkások, akik természetben kapták fizetésüket, csoportban dolgoztak)

- az ipari munkásság legképezettebb, legműveltebb és legjobban fizetett rétege a szakmunkások csoportja. A legelismertebb szakmák a nyomdászoké, lakatosoké. Szakegyleteket, szakszervezeteket működtettek. A munkások legalsó rétege a betanított és segédmunkások csoportja.

 

4. nemzetiségiek a dualizmus korában

- az Osztrák-Magyar Monarchia egy soknemzetiségű államalakulat

- Eötvös József és Deák Ferenc dolgozta ki az 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvényt, amely széles körű nyelvhasználatot, a kulturális intézmények használatát engedélyezte, ily módon a korszak egyik legliberálisabb törvénye Európában, de a kollektív jogokat elutasítja, az egy politikai nemzet koncepcióján alapult. Ezért a nemzetiségiek nem fogadták el, mivel kollektív autonómiát szerettek volna. Így a nemzetiségi kérdés a korszak egyik legégetőbb problémája, elősegíti majd a Monarchia felbomlását.

- alig vannak tisztán nemzetiségiek által lakott területek, általában keveredtek a népek. A magyarok inkább a Kárpát-medence közepén, a nemzetiségiek főként a peremterületeken éltek.

- a magyarok aránya fokozatosan nőtt (Horváto. nélküli területeken), 1850-ben még 41,5 % volt az arányuk, 1910-re 54,5 % körüli. A magyarok aránya azért növekedett viszonylag gyorsan, mert a magyaroknak a nemzetiségiekhez képest nagyobb volt a természetes szaporodása, a kivándorlóknak csak kb. harmada volt magyar, ugyanakkor az asszimiláció is felgyorsult (természetes beolvadás és erőszakos - állami - asszimiláció a korszak utolsó 25 évében, pl. 1902 Lex Apponyi: kötelezővé teszi a magyar nyelv tanulását a nemzetiségiek számára).

- 1849-1914 között kb. 2 millió fő magyarosodott el (harmada zsidó, negyede német, ötöde szlovák). A városokban különösen nagy volt az asszimiláció, itt a magyarok aránya 75 % körüli.

__________________________________________________________

 

6. Gazdasági eredmények a dualizmus korában

1. állami gazdaságpolitika

- a politikai viszonyok rendezése elősegítette a gazdasági fellendülést. A korszak ebben hozta a legnagyobb eredményeket.

- Magyarország továbbra is a birodalmi munkamegosztás keretein belül fejlődött, külkereskedelmünk nagy része az örökös tartományokba áramlott, ugyanakkor magas volt az osztrák tőkebeáramlás, a befektetők aránya.

- A fellendülő gazdaság egyes területeit az állam támogatásokkal segítette (állami koncessziók pl. a vasútépítésben, a mezőgazdaság, iparosítás egyes területein.). Az állam különösen az 1873-as gazdasági válság után avatkozott bele a folyamatokba.

 

2. az infrastruktúra kiépülése (infrastruktúra: olyan területek, amelyek a termelést közvetve segítik)

- nagy és látványos ezen a területen a fejlődés

- a pénzügy területén kialakult a széleskörű bank- és hitelrendszer, megjelentek a biztosítók, a tőzsde. A vezető bank a Magyar Általános Hitelbank volt.

- a közlekedésben fellendült a vasútépítés. A vasútvonalak Budapest-centrikusak voltak. Az állam a befektetőket ún. kamatbiztosítási rendszerrel támogatta. A gazdasági válság után, 1875-től megindult a magánvasutak államosítása (Baross Gábor közlekedési miniszter), kialakult a MÁV. Befejeződött az Al-Duna szabályozása, lezajlott a Tisza-szabályozás, hajózhatóbbak lettek nagy folyóink, ez elősegítette kereskedelmünket ill. a turistaforgalmat. 1881-ben megalakult az Adria Tengerhajózási Társaság, Fiume központtal.

 

3. mezőgazdaság

- a tőkehiány megnehezíti az ágazat fellendülését.

-A folyamszabályozások, mocsárlecsapolások következtében kb. 20 %-kal nőtt a szántóterült nagysága.

- a birtokszerkezet nagyon aránytalan: kevés az óriási nagyságú nagybirtok, amelyen modernizálni tudtak, már gépeket is használtak, a kis- és törpebirtok az uralkodó.

- új művelési módok terjedtek (vetésforgó, ipari növények termesztése: cukorrépa, komló, intenzív kertgazdálkodás).

- 1881-82-ben az Amerikából behurcolt filoxéra-járvány súlyosan érintette a borszőlő termesztését, ekkor kezdődött meg a Duna-Tisza közi homokterületen a szőlőtermesztés

- terjedt az istállózó (belterjes) állattartás, és az új fajták meghonosítása (hollandi szarvasmarha, svájci, osztrák jól tejelő fajták

- a mezőgazdaságból élők érdekeit az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a földbirtokosok érdekvédelmi szervezete védte, harcolt a kedvező hitelekért, exportlehetőségért).

 

4. az ipar

- a céheket csak 1872-ben törölték el Magyarországon, az ipari forradalmakhoz kapcsolódó fellendülés kb. az 1890-es évektől érzékelhető

- 1902-ben megalakult a GYOSZ, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, amely jelentősen befolyásolta az ország gazdaságpolitikáját

a) élelmeripar

- az élelmiszeripar volt a magyar ipar vezető, legfejlettebb ágazata. A Budapest 1900-ig a világ legnagyobb malomipari központja volt. Gyorsan fejlődött a hősipar, cukoripar, söripar (Budapest: Herz, Szeged: Pick, Budapest: Dréher)

b) könnyűipar

- fellendült a nyomdaipar (Athenaeum, Franklin)

- a textil-, bőr-, cipőipar továbbra is gyengén fejlett volt az osztrák és cseh áruk versenye miatt

b) nehézipar

- a korszakban gyorsan nőtt a szénbányászat, 2. helyen álltunk Európában aranybányászatban

- 3 nagy vas- és acélkohászati vállalat alakult ki (Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, Állami Vasművek, Osztrák-Magyar Államvasutak gyárai

- a gépiparon belül fellendült a hajógyártás  (Duna Gőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyára, Ganz Danubius), Magyarország egyetlen hadihajóval rendelkezett, neve: Szent István

Mozdonyok, mezőgazdasági gépek gyártására szakosodott a MÁVAG: Magyar Államvasúti Gépgyár, vasúti kocsikat gyártott a Ganz-gyár és a győri Magyar Vagon és Gépgyár. Ugyanitt és Aradon elindult az autógyártás. Gőzgépeket elsősorban a Láng Gépgyárban állítottak elő. Mezőgazdasági gépek gyártására szakosodott Hofherr és Schrantz. A Ganz Villamossági Művek (1877) az elektrotechnikai ipar bástyája, áramfejlesztőket, közvilágítási berendezéseket gyártottak. Az Egyesült Villamossági és Izzólámpagyár Rt. Kb. 1900-tól az erősáramú berendezésekre specializálta magát, az Egyesült Izzó pedig izzólámpát gyártott, főként exportra. A hadiipar Weiss Manfréd konzervgyárára épült (bádogdobozok), ahol előbb tölténytárakat, majd egyéb hadiipari eszközöket gyártottak. Győrben ágyúgyár létesült 1913-ban. A vegyipar bástyája a Chinoin gyógyszergyár (1911) és a Hungária műtrágyagyár.

_________________________________________________________

                       7. Budapest világvárossá fejlődése

1. létrejötte

- bár már 1849-ben elhatározták a Buda, Pest, Óbuda egyesítését, ez csak 1873-ban valósult meg, ekkortól nevezzük a fővárost Budapestnek.

- a budai rész elsősorban közigazgatási központként, a pesti oldal kereskedelmi és ipari központként, az óbudai rész a szőlő és bortermeléssel tűnt ki

- a főváros nagyon látványosan fejlődött, lakossága megtöbbszöröződött (1848: kb. 120 ezer fő, 1910: kb. 900 ezer fő, Európa 6. legnagyobb városa.

2. a város jelentősége

- a főváros az országnak több szempontból is központja: politikai élet (parlament, országos hivatalok), tudományos élet (egyetemek), kulturális élet (színházak, újságok stb.), közlekedési csomópont (centrális körvasút), közművesítés a legfejlettebb

3. a város fejlődése

a) közlekedés: Budapest lett a közlekedés gócpontja azzal, hogy Eiffel tervei nyomán elkészült a Nyugat pu., majd a Keleti pu.. Kiépült a városi közlekedés: lóvasút, budavári sikló, fogaskerekű, első villamosok, földalatti (1941-ig baloldali volt a közlekedés). A Duna medrét szűkítették, kikötőt építettek, elkészült a Margit híd, Ferenc József híd (ma: Szabadság híd). 1895-re elkészült a Nagykörút.

b) középületek: gyönyörű középületeket emeltek a) politikai: Steindl Imre tervei nyomán elkészült az eklektikus stílusú Országház, Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei nyomán átépítették a Királyi palotát b) kulturális: átadták az Egyetemi Könyvtárat, elkészült a Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum c) művészet: Ybl Miklós tervei nyomán megépítették az Operaházat, felépült a Vígszínház, átadták a Zeneakadémiát, Feszl Frigyes tervei nyomán elkészült az Új Vigadó d) vallási: Ybl Miklós tervezte a Bazilikát.

c) közművesítés

- szinte egész Budapesten volt vezetékes vízellátás

- megindult a gázszolgáltatás, utcai villanylámpákat állítottak fel

- 1893-ban megkezdődött a villamosenergia-szolgáltatás, üzembe helyezték a telefonközpontot

- 1895-ben felállt a Fővárosi Köztisztasági Hivatal

4. a millenniumi ünnepségsorozat

- az ország a honfoglalás ezeréves évfordulóját ünnepelte, az ünnepségsorozat a fővárosra koncentrálódott, a Városligetben országos kiállítást nyitottak

- az ünnepségsorozatra készült el a Hősök tere, az Andrássy út, a földalatti vasút, a vásárcsarnok stb.

- ekkor tartották az első filmvetítést a Royal szállodában

- 400 új népiskola készült el

5. nagyvárosi kultúra

- a sajtó fellendülés, nagyon sok napilap, hetilap jelenik meg

- sorra nyílnak a kávéházak, amelyek egyúttal a kulturális élet helyszínei is

- fellendül az irodalmi, művészeti élet

_________________________________________________________

                         8.   Életmód a dualizmus korában

1. életforma vidéken

- a lakosság kb. 80 %-a vidéken élt, többnyire falvakban, a találmányokból nem sok jutott el

- a parasztok a vályog helyett igyekeztek téglás, zsúp- és cseréptetős házakat építeni. A házban a lakószobát felváltotta a „tiszta szoba", ahol a vendégeket fogadták. Megjelent a sparheld(=vaslapos, füstmentes tűzhely). Öltözékben a zsinóros mente szoros nadrággal és csizmával, sok alsószoknya, ünnepekkor népviselet volt a szokásos.

2. városi életforma

- az országnak kb. 138 városa volt

- nagyobb városnak számított (kb. 100 ezer fő körül) Szeged, Debrecen, Pozsony, Szabadka, Temesvár, egyes nagyobb városokban már volt kövezett főutca, víz-, gáz-, villanyszolgáltatás

- a jellegzetes polgári otthon általában 3-4 szobából állt, a lakás díszei a nappaliban a vitrin a zongora, a csillár. A munkáslakások általában szoba-konyhás lakást jelentettek.

3. társadalmi választóvonalak

- úrnak szólították a földbirtokosokat, nagy- és középpolgárságot. Ők nem végeztek fizikai munkát, birtokkal, vagyonnal, megfelelő származással, ranggal, diplomával, de legalább középiskolai bizonyítvánnyal rendelkeztek. Minimum 3 szobás lakásban éltek, cseléddel, a feleség nem dolgozott.

- kendnek szólították a parasztokat, kisiparosokat, kiskereskedőket, munkásokat, cselédeket. Ők saját munkájukból éltek, szerény körülmények között laktak.

- a feudális és az új, polgári rétegek elkülönültek egymástól a művelődés, szórakozás terén

- a vallás is befolyásolta az emberek közötti kapcsolatot, pl. a házasodást. 1895-ben vezették be Magyarországon a polgári anyakönyvezést (polgári esküvőt).

__________________________________________________________

                9. Tudomány és művészetek a dualizmus korában

1. a korszak kiemelkedő tudományos felfedezéseket eredményezett

-         Jedlik Ányos találta fel az öngerjesztő dinamót, ő készítette a világon az első forgó villanymotort

-         Luppis János sorozatgyártásra alkalmas torpedót szerkesztett

-         Mechwart András találmányát a malomipar hasznosította (kéregöntésű, rovátkolt hengerszék)

-         Pekár Imre egy lisztminősítő eljárást fejlesztett ki (pekározás)

-         A Puskás Tivadar megalkotta telefonközponttal lehetővé vált a telefon széleskörű használata

-         - Bláthy Ottó, déri Miksa, Zipernowsky Károly megalkották az elektromos transzformátort

-         Bánki Donát és Csonka János találmánya a porlasztó

-         Eötvös Loránd megalkotta híres gravitációs ingáját, amellyel a gravitáció térbeli változásait lehet kimutatni.

-         Juszt Sándor és Hanaman Ferenc megalkotta a volframszálas izzót, amely a szénszálas izzónál négyszerte jobb minőségű

 

 2. a korszak híres művészei

-         zenében: Erkel Ferenc (operák), folklorizmus (=népzenekutatás) beindul

-         irodalomban: Arany János, Vajda János, Kemény Zsigmond, Ady Endre

-         építészetben: Feszl Frigyes, Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes, Lechner Ödön

-         festészetben: romantikus, történeti festők: Borsos József, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Zichy Mihály (illusztrátor), szimbolista: Csonváry Kosztka Tivadar, realista: Munkácsy Mihály, akadémista: Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (Ópusztaszer), szecesszió: Rippl Rónai József

-         szobrászatban: Stróbl Alajos (Arany-emlékmű), Fadrusz János: Mátyás király szobra (Kolozsvár)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/9.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat