35. A gyermeki lét ábrázolása Kosztolányi Dezső novelláiban
36. Az irodalom határterületei: a szórakoztató irodalom

37. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolataiban

 

 

 

A gyermeki lét ábrázolása Kosztolányi Dezső novelláiban

 

1. Kosztolányi bemutatása

Kosztolányi Dezső a Nyugat első nagy nemzedékének kiemelkedő alakja. Prózában és lírában egyaránt nagyot alkotott. Kiváló költő, novellista, regényíró és virtuóz műfordító. Példaképe Arany János volt, ugyanolyan nyelvi tökéletességre, teljességre törekedett. Jelentős nyelvápoló, nyelvművelő tevékenysége is.

1885-ben született Szabadkán, művelt polgárcsaládban. Nevelését nagyapja irányította, aki Bem seregének századosa volt.

A gimnáziumot Szabadkán végezte el, jeles eredménnyel. Tanulmányait Budapesten, magyar-német szakos egyetemi hallgatóként folytatta. Filozófiát is hallgatott Bécsben, de végül egyetemi tanulmányait nem fejezte be.

Különböző újságoknak írt cikkeket és verseket. Nagy előnyt jelentett számára, hogy több nyelven folyékonyan beszélt.

Feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, kitől gyermeke született, Ádám.

Nem vett részt a világháborúban, amiért kezdetben lelkesedett, de később lesújtotta, rettegéssel töltötte el. Trianon érzékenyen érintette, hiszen a Vajdaság, ahol született, elszakadt Magyarországtól.

A Pesti Hírlap munkatársaként dolgozott.

1933-ban fény derült állkapcsának rákos daganatára, több műtétet hajtottak végre rajta. Életének utolsó éveire rányomta bélyegét ez a betegség. 1936-ban Budapesten halt meg.

2. Műveiről

A lírikus Kosztolányi életművét három verseskötet határozta meg: A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai és a Számadás c. kötetek.

Kisepikai művei közül kiemelkednek novellái, azon belül is az Esti Kornél-novellák. Ezek az írásai önéletrajzi jellegűek, a címszereplő modellje maga az író.

Regényírói munkássága a húszas évek közepén teljesedett ki. 1924-ben írta a Pacsirtát, 1925-ben az Aranysárkányt, majd 1926-ban az Édes Annát.

Kosztolányi a polgári humanista értékrend képviselője volt, individualista költő, aki az egyéni lét értékeire hívta fel a figyelmet.

3. A novella műfaj  jellemzői:

 A novella a francia nouvelle, vagyis újdonság szóból ered.

Cselekmény általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül.

Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne.

Az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú.

Lezárására jellemző a csattanó.

A történet nem valós, hanem egy bonyolult jelrendszer, egy „képlet”, melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Emberi viselkedésformák, gondolkodásmódok, értékrendek ábrázolása.

Szerkesztése szerint megkülönböztethetünk keretes novellát (pl. Boccaccio novellái), ez a típus általában novellafüzér része, és keret nélkülit (ilyen az újkori novellák nagy többsége). A műfaj megteremtőjének általában Giovanni Boccacciót tekintik a szaktudósok, az első jelentős magyar novellaszerző Mikszáth Kálmán volt.

 A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad, nem magyarázza az eseményeket, az olvasóra bízza az értelmezést. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot, törvényszerűséget akarja megmutatni. Témája szerint lehet egy novella pl. lélektani jellegű, társadalmi jellegű, szerelmi témájú, politikai jellegű stb.

A novella kiterjesztése a novellaciklus, amely ugyanannak az alaknak különböző élményeiről, kalandjairól szól (pl. Krúdy Gyula Szindbád utazásai, 1912; Kosztolányi Dezső Esti Kornél, 1933).

 

4. Kosztolányi A kulcs c. novellájának elemzése

Kosztolányi Esti Kornél-novellái mellett több olyan novellával is találkozhatunk az alkotó munkásságában, amely a gyermeki lét helyzeteit, fordulatait mutatja be. A gyermeki lét kifejezése versciklusban (A szegény kisgyermek panaszai) újszerű téma a magyar irodalomban. Ezt az élménykört teljesítik ki az író gyermekekről szóló novellái.

- A kulcs című az 1936-ban megjelent Tengerszem c. novellagyűjteményben található, a cselekmény itt is egyszerű történet, mely lélektani elemekkel és jelentéstöbblettel gazdagodik.

-  A novella hőse, főszereplője egy kisfiú, Takács Pista. Az ő nézőpontjából mutat be mindent az író. Tisztességtudó, jól nevelt (Száz bácsi), értelmes, okos (majdnem mindenből jelest kapott az első gimnáziumban), szegény (ruhája elnyűtt, kinőtt). Ruházata megvilágítja az otthoni viszonyokat, melyekből következtetni lehet az apa társadalmi helyzetére.

- A cím metaforikus: a konkrét tárgy (kamrakulcs) „kinyitja”, leleplezi a gyermek előtt a felnőttek, apja világát. Amit lát, tapasztal, csalódásként éli meg.

- A történet szűk térben, a hivatal épületében játszódik, a hivatal épületének hangulata is az értékvesztésre utal.

- A cselekmény idő rendkívül rövid.

- A cselekményszerkezet lineárisan halad előre, olykor némi visszautalással a narrátor részéről, melyből megtudhatjuk, hogyan misztifikálták eddig otthon a gyermek számára a hivatalt és apja személyét.

-  Pista a kamrakulcsért keresi fel apját a misztikusan leírt Hivatalban. Az apja az 578-as szobában van (= börtön? – lásd korábban: „farácsok mögött hivatalnokok görnyedeztek, bezárva, mint a rabok”) a harmadik emeleten, mely utal a hivatal nagyságára és az apa alacsony rangjára, hisz ez a legutolsó szoba. A kisfiú keresi a szobát a harmadikon, de annak se híre, se hamva. Ekkor lassan megindul a Hivatal mítoszának megsemmisülése a kisfiúban.

- Száz bácsi vezeti a fiúcskát az apja irodájába. Az ajtó szemöldökfáján három szám, mely furcsává, meseszerűvé teszi ezt az eldugott helyiséget.

- A Hivatal mitikus varázsának szétfoszlása az apa tekintélyét csorbította a gyerekben. Ám ez csak a kezdet volt, ezután indult meg a csalódások igazi sorozata:

 1.) A meglepett apa kísérletet tesz, hogy helyreállítsa megingott apai méltóságát, és szidni kezdi a gyerek rendetlen öltözetét.

 2.) Megjelenik a méltóságos úr, és az apa szolgalelkűen hunyászkodik meg előtte.

 3.) A főnök elbeszélget a fiúval, és a leereszkedő, dicsérő szavak az apjában olyan változást idéznek elő, hogy meghazudtolja korábbi önmagát.

- A gyerek hite megrendül a rendben, a jóságban, az igazságban, a felnőttek világában. Elveszíti bizalmát az emberekben. A gyermek ekkor találkozott először a felnőttek furcsa, kiismerhetetlen világával. Repülős szeretett volna lenni, s azt hitte, ezt az elhatározását semmi sem ingathatja meg. Egy pillanatra azonban megérzi álmai halálát, apja megalázott sorsában megsejti saját jövőjét.

- értelmezési lehetőségek: Ha a novella cselekményét a problémamegoldásként fogjuk fel, ebben az esetben Pisti sikeresen hajtja végre a feladatát (el kell hoznia a kulcsot), de eközben olyan tapasztalat birtokába jut a felnőttek világáról és az apjáról, amely ezt a sikerélményt eltünteti. Az apja, aki a tekintélyét szeretné megőrizni mindenki előtt, ügyetlenségével és hazugságaival pont az ellentétét éri el, az egyetlen olyan helyen is megdől a hamis képe, ahol az addig feltétlenül elfogadott volt.

 

 Ha az állapotváltozási folyamat felől vizsgáljuk a novellát, akkor azt a folyamatot látjuk, amelyben egy kisfiú várakozásai szembesülnek a valósággal. A kíváncsiság és a büszkeség zavartsággá, nyugtalansággá és riadtsággá változik. Ebben a folyamatban szinten minden leértékelődik: a hivatal, az apa, s hogy ez utóbbit valamennyire mentse, Pisti a főnököt is leértékeli.

 

 Ha az ellentétpárok rendszerét vizsgáljuk, akkor a gyermek és a felnőtt, a szabadság és a szolgaság, a kint és bent, a fény és homály ellentétpárok pontosan követhetők a novellában. Ezek a párok összefüggő rendszert alkotnak, amelyben az alá-fölérendeltség, a kiáltó egyenlőtlenség válik erőssé.

 Minden elképzelés, állítás valahol megcáfolódik. Az értékek sem tudnak magukban megjelenni, mert egy valós, vagy látszólagos cáfolatuk is felbukkan (pl. Pisti értékelései, a hivatal kifelé látszó és valós képe, stb.)

 

5. A fürdés c. novella elemzése

- Az elbeszélő egy meg nem történt esetet tár elénk, egy középosztálybeli család nyaralását a '20-as években, mely tragédiával végződik.

- A cím elolvasása utáni elvárt idill fokozatosan szertefoszlik, tragédiába torkollik.

- Helyszín:  valahol a Balaton partján, idő: egy családi nyaralás pár órája.

- A mű szereplői a Suhajda család: Suhajda, az apa, felesége, Suhajdáné, s fiuk,Jancsika. Az író csak őt nevezi a keresztnevén, már ebből is azt érezhetjük, hogy vele fog valami történni. Ez a személyesség erősíti az olvasóban a fiúval történő szörnyűséget.

- Jancsika imádja az édesanyját, bár ezt csupán a sebtében az imádandó arcra lehelt csókból tudjuk.

- Édesapjával már bonyolultabb a kapcsolata: példaképnek tekinti, hisz ugyanolyan színű fürdőnadrágot akar viselni, mint ő és mindig megbámulja apja nagy szőrös fekete mellét, ami itt a férfi nagyságát szimbolizálja. Ugyanakkor nagyon fél tőle, még akkor is érzi magán fenyegető tekintetét, ha épp nincs vele:

            "Csak érezte. Mindenütt, mindenkor, gyűlöletesen."

- Leírást csak a főhősről kapunk:11 éves vékonyka fiú, haja rövidre vágva.

- Az édesanya és fia között tiszta, imádattal teli kapcsolat van. Az édesapa azonban rossz nevelési módszert választ: szigorúan, keményen bánik Jancsikával azért, hogy ő ne csak ilyen középszintű hivatalnok legyen, mint ő .Szeretné, ha fia többre vinné az életben.  Szeretetét fia iránt nem mutatja ki, a gyermek elvesztésekor viszont érezhetjük, hogy mennyire szerette

 fiát. Önkívületi állapotban keresi Jancsikát a vízben, majd sokkot  kap az őt érő fájdalomtól.

  -   A mű követi a novella hagyományos szerkezetét. Az előkészítésben bemutatja a forró nyári napon nyaraló családot.

A bonyodalom akkor kezdődik, mikor Suhajda haragra gerjed fia lustasága miatt. (nem tanul rendesen a latin pótvizsgára).

 A cselekmény akkor kezd kibontakozni, mikor elindulnak fürdeni.

A novella tetőpontja Jancsika eltűnése a vízben, a sejthető halál.

A megoldás a holttest előkerülése, a szülők fájdalma, gyásza.

 A gyász önmagában is szörnyű, de fokozza a szörnyűséget, ahogy az orvos a műszereit a táskába dobja dolga végeztével, valamint a mű utolsó mondata:

      "Még három se volt."

- A novellában fontos szerepet kapnak a színek. Már a bevezetésben találkozunk a fehér színnel, amely tisztaságot, valamilyen pozitív dolgot jelent. Ilyen ragyogó napsütésben semmi rossz nem  történhet - gondoljuk. Ám már itt is sejtelmesen megjelenik a vörös szín, mint a veszély előfutára:

   "izzott a balatoni fürdőhely".

 Ezután a novellát már ez a szín uralja: Suhajda meggyszín fürdőnadrággal indul fürdeni, Jancsikán piros tornaing van, a harag kitágítja Suhajda ereit (szintén piros), "ez a méreg fűszer volt neki, paprika-", Jancsika piros meggyszín fürdőnadrágot vesz fel a fürdéshez, sőt még a fürdősasszony is piros  kendővel köti át a kontyát.

-  Groteszk elem a műben, hogy az apa haragjában azt mondja:

   "Sírba visz ez a taknyos."

     A történetben azonban éppen ő az, aki sírba visz egy másik embert: a fiát. Az nem derül ki a  leírásból, hogy mi okozza a gyermek halálát, hisz jól úszott, otthonosan mozgott a vízben. Viszont csak halálával tudja kivívni, hogy apja kinyilvánítsa iránta érzett szeretetét.

Kár, hogy ő ezt már nem láthatta...

- Kosztolányira hatottak az akkoriban népszerűvé váló osztrák pszichológus, Freud nézetei a tudat összetettségéről (tudatfeletti, tudatos én, tudatalatti). A tudatalatti – elmélete szerint – a ki nem élt vágyaink, szorongásaink, félelmeink, agressziónk, elfojtásaink helye. Olykor robbanásszerűen tör magának utat. Így felvetődik a kérdés, hogy Jancsika halála pusztán véletlen baleset, avagy az elfojtott harag is szerepet játszott benne.

_________________________________________________________

A szórakoztató irodalom műfajai

1. A szórakoztató irodalom fogalma

- a „magas vagy elit irodalomtól” megkülönböztetjük az ún. szórakoztató irodalmat

- az olvasói elvárásokat kiszolgáló irodalmi műveket jelöli a fogalom

- az ember szórakozás utáni vágya az egyik legalapvetőbb tulajdonság

- a „bestseller” elnevezés utal a magas példányszámban, jelentős üzleti haszonnal forgalmazott kommersz (kereskedelmi) irodalom jellegére

 

2. a szórakoztató irodalom legismertebb műfajai

1. kalandregény 2. krimi 3. sci-fi 4. szerelmes-romantikus regények 5. humoros szórakoztató irodalom 6. fantasy 7. horror

 

3. kalandregény: az ókortól fogva létező műfaj, a regény egyik első változata. Középkori folytatása a lovagi kalandregény. A 16. században a szélhámos-történetek, majd a különféle utazásokat leírói művek váltak ismertté (pl. Jules Verne: 80 nap alatt a Föld körül).

A kalandregény középpontjában a hős kalandjai, hőstette, vagy az általa elszenvedett megpróbáltatások állnak. Szórakoztató jellegét fordulatossága, cselekményessége adja. A modern ponyvairodalom kialakulásáig egyszerre volt irodalmi alkotás és a nagyközönség ízlését kiszolgáló olvasmány.

 

4. A műfajok jellegzetességei

A próbatételes kalandregény cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér. A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. A köznapi kalandregény a kalandokat mindennapi környezetbe helyezi, gyakran a bűnözés világába. A kalandok ugyanúgy felcserélhetők egymással, legfeljebb a pikareszk regény hőse a regény végén eljut arra az elhatározásra, hogy változtat életmódján.

 

Példák:Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja

Jókai Mór: A szegény gazdagok

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában; Koldus és királyfi

Frederick Forsyth: A Sakál napja

Dan Brown: A Da Vinci-kód

 

5. A krimi: az elnevezés a latin crimen (’bűn’) szóból származik. Olyan művet jelent, amely az ún. „magas” irodalom szintje alatt áll. Célja kizárólag a szórakoztatás. Témája valamilyen erőszakos cselekedet.

Eredete: Az első detektívregény Edgar Allan Poe nevéhez fűződik: A Morgue utcai gyilkosság, amely 1840-ben jelent meg.

1887-ben Arthur Conan Doyle A dilettáns detektív c. regényében megjelenítette a bravúros nyomozót, Sherlock Holmest. Azóta is ő az őspéldája, előképe minden regénybeli detektívnek, aki a logikátlan világot rendezi át értelmessé, és szigorú logikájával minden nyitott kérdést meg tud fejteni. A detektívregény egyszerre irodalom és logikai játék: hatása a megfejtés izgalmán alapul.

 

A műfaj lényeges elemei: a bűntény, amelynek a tettese a végkifejletig ismeretlen; a logikai rejtélykonstrukció; a nyomozás; a csavaros eszű mesterdetektív; az átlagolvasót megtestesítő tanácstalan narrátor; a tehetetlen rendőrség, a hatásosan felépített leleplezés. A detektívregényben elsődleges a bűntény. Az olvasó számára a rejtvényfejtéshez hasonló élményt ad: a „játék” során az olvasó a rejtélyt a detektívvel együtt derítheti ki. Erkölcsi hatása is van: a detektív az igazság cselekvő ügynöke.

A színvonalas elbeszélések jellemző vonása a jó stílus, humor, jellemábrázolás, a környezet festői rajza.

 

Példák:

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Sir A.C. Doyle: A Sátán kutyája

E. A. Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság

Umberto Eco: A rózsa neve

Georges Simenon: Maigret és a gyilkos

Ken Follett: A katedrális

Leslie Lawrence: A vérfarkas éjszakája

Vavyan Fable: Szennyből az angyal

 

6. A si-fi (science fiction) vagy más néven a tudományos-fantasztikus művek olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotások, melyek legtöbbször a valódi  vagy elképzelt tudomány társadalomra vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatják be.

Az első sci-finek mondható mű Jonathan Swift Gulliver c. regénye. A műfaj klasszikusa Jules Verne francia szerző, aki alaposan felkészült kora tudományos és technikai eredményeiből, és megpróbálta elképzelni a további fejlődést.

A 20. század elején H. G. Wells adott lendületet a műfajnak (A Világok harca c. regényének 1930-as Orson Welles rendezte rádióváltozata az élethű előadás miatt tömegpánikot okozott az USA-ban.)

Kedvelt témái: időutazás, űrrepülés, idegen lények, földön kívüli élet, mesterséges intelligencia, gépek, robotok, különleges képességek, tudósok, ill. a tudományok felhasználása.

Az irodalmi igényű alkotások bármely téma esetén erkölcsi, filozófiai kérdéseket vetnek fel a társadalom, ill. az egész emberiség jövőbeli fejlődése, alakulása szempontjából, melyek megoldásában általában kiemelt szerepe van egyes szereplők felelősségének.

 

A keményvonalas sci-fi szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket. A tudományos háttér a cselekmény hihetőségét növeli, sokszor kulcsfontosságú a történetben. Ide sorolhatjuk azokat a műveket is, amelyek valamely kitalált vagy eddig nem igazolt tudományos elméletet vagy műszaki berendezést használnak fel, és azokat elfogadható logikai rendszerbe helyezik. Képviselői pl. Isaac Asimov, Stanislaw Lem.

 

Az angol nyelvben a társadalomtudományokra használt ’soft science’ kifejezésből ered a „soft” sci-fi megnevezés. Az ilyen típusú történetek jellegzetessége, hogy a történet és az elbeszélésmód a társadalomtudományokra alapul, ennek megfelelően többet foglalkozik a szereplők tulajdonságaival, jellemével, társadalmi körülményeivel és fejlődésével, mint a történet tudományos és technikai vonatkozásainak mai tudásunk szerinti megalapozottságával. a művek gyakran utópia jellegűek  Képviselői pl. Ray Bradbury, Philip K. Dick.

 

Az űropera nagyszabású, sok szereplőt mozgató, jórészt a világűrben zajló, egész bolygórendszereket átfogó kalandos történet, amelyet egzotikus űrjárművek, szinte elképzelhetetlenül pusztító szembenálló erők és fegyverek, valamint gyakran idegen lények színesítenek. Ezekben a történetekben a tét általában nagy: embercsoportok, népek, akár az egész emberiség sorsa forog kockán. Nagyobb hangsúlyt kap a szereplők jelleme, emberi kapcsolatai, illetve társadalmi, morális és filozófiai kérdések. Kiegészülhet a keményvonalas sci-fi elemeivel, amennyiben a szerző igyekszik logikusan megalapozni a művében felhasznált technikai és tudományos megoldásokat. Legismertebb: Isaac Asimov Alapítvány-trilógiája vagy a Csillagok háborúja sorozat.

 

Példák:

Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé

Stanislav Lem: Kiberiáda

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Zsoldos Péter: A feladat

Nemere István: A Triton-gyilkosságok

George Lucas: A csillagok háborúja

Isaac Asimov: Alapítvány

 

7. Szerelmes (romantikus) regények: Elsősorban a női közönséget célozzák meg. Az ókortól létező műfaj. A középkori lovagregény, a reneszánsz pajzán novellák után a felvilágosodás korában a szentimentális regények, majd a romantikus regények által válik meghatározó műfajjá. A romantika szerelemfelfogása (érzések felvállalása, szabadsága, az egész életet és lényt betöltő szenvedély), a női olvasóközönség egyre bővülő köre kedvezett a romantikus szerelmes regény népszerűségének. A realizmus nagyregényei felfedezték a női lélek különös

és szeszélyes világát (pl. Tolsztoj: Anna Karenina, Flaubert: Bovaryné. A  XX, század végénmegjelent az új típus, az ún. szingli-regények.

Példák:

Jane Austen: Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet (stb.)

Charlotte Bronte: Jane Eyre

Emily Bronte: Üvöltő szelek

Helen Fielding: Bridget Jones naplója

Rácz Zsuzsa, Állítsátok meg Terézanyut!

F. Várkonyi Zsuzsanna, Férfiidők lányregénye

 

8. Humoros szórakoztató irodalom: ezekben a központi szerep a nevettetésé. „Nincs komikum a sajátosan emberin kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.” A komikum lényege az értékhiány eltitkolása ill. az értékhiány lelepleződése. Fajtái: 1. a jellemkomikum 2. a helyzetkomikum 3. a nyelvi komikum.

A komikum fokozatai: irónia, gúny, szatíra, szarkazmus.

Eredete: az ókorra nyúlik vissza. A reneszánsz korából Boccaccio Dekameronjának egyes novellái, Shakespeare vígjátékai, a felvilágosodás korában Voltaire Candide c. művében, a romantikus vígeposzokban jelenik meg (pl. Csokonai: Dorottya, Petőfi: A helység kalapácsa – eposzparódia).

Példák:

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Gerald Durrell: Családom és egyéb  állatfajták

 

9. A fantasy a XX. században jelent meg, irodalomban, ipar- és képzőművészetben egyaránt.

A regény elterjedése J. R. R. Tolkien a Gyűrűk ura című trilógiájának köszönheti. Gyökerei a mesékre, a mítoszokra vezethetők vissza. A romantika fantáziát előtérbe helyező hozzáállása elősegítette a fantasy történetek megjelenését.

Sajátos, kitalált világ (saját mitológiák) jellemző rájuk. A legtöbb fantasy regényre jellemző a jó és a rossz összecsapása.

 

A fantasy regény jellemzői: mitikus tartalom, irreális történet; az archaikus nyelvezet, középkori környezet, a másodlagos világ, heroikus kalandok. A szereplők emberfeletti képességekkel rendelkeznek, vagy sok esetben nem is emberek. Ennek azonban nem a technikai fejlődés az oka (mint a sci-fi regényekben), hanem az a háttér (mitológia), amit a regényíró fantáziája teremt. A megjelenített cselekmény mellett-mögött az olvasónak állandóan reflektálnia kell arra a kitalált világra, melyben a szerző fantáziája határozza meg a kulturális, történelmi, földrajzi tudásanyagot. Ennek érdekében a csodás-fiktív szövegen belül a realista prózatechnika dominál (pl. helyszínek, szereplők leírása, szójegyzékek, névmagyarázatok, függelékek).

 

Példák:

Michael Ende, A Végtelen történet

R. R. J. Tolkien, A babó, A Gyűrűk ura

J. K. Rawlins, Harry Potter-regények

Stephenie Meyer, Alkonyat-regények

R. E. Howard, Conan, a barbár

 

10. A horror az élet sötét oldalát, a különös, veszélyes események ábrázolását kedveli. Általában a legtermészetesebb félelmeinket ábrázolják, a rémálmainkat, a félelmeinket (pl. az elidegenedéstől, identitásvesztéstől, félelmünket az ismeretlentől és a haláltól, a félelmet a szexualitástól.

Egyik alfajtája pszichológiai hatásra épül, a lélekre ható cselekedetek jellemzik. Félelmet és szorongást kelt, még ha nem is történik látványos borzalom.  Ennek a típusnak nagy mestere Edgar Allan Poe (pl. A fekete macska c. novellája).

A másik típusra a fizikai borzalmak (fájdalom, vér) látványos bemutatása jellemző. Napjainkban a „horror királyának”, Stephen Kingnek a művei tartoznak ide.

 

Jellemzői: míg a fantázia világában a cselekmény színhelye zárt fantáziavilág, a horroréban az áldozatok a valós világban vannak. Emiatt következhet be a "legrosszabb", mert valószerűnek éljük át. Általában félelmetes öreg házakban, izolált helyeken játszódnak; "ismeretlen", arctalan, természetfeletti idegenekkel - vámpírokkal, őrültekkel, ördögökkel, szörnyekkel, démonokkal, zombikkal, megszállottakkal, farkasemberekkel és torzszülöttekkel.

 

Példák

Mary Shelley Frankenstein

Bram Stoker Drakula gróf válogatott rémtettei

Stephen King Ragyogás

 

EGY REGÉNYT (TE VÁLASSZ EGYET SZABADON) MUTASS BE!

__________________________________________________________

Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban

 

1. Karinthy Frigyes jelentőségéről

- Karinthy a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő írója volt.

- Munkásságával, paródiáival, novelláival népszerűvé tette az irodalmi humort a magyar szépirodalomban.

- Híres jelmondata: „A humorban nem ismerek tréfát!” kifejezi, hogy az irodalmi humor számára nem egyszerűen tréfa, vicc, humora filozófiai mélységű.

 

2. Életéről

- 1887. június 25-én, Budapesten született. Apja K. József művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapítója. A család eredeti neve Kohn volt. Az apa 1974-ben magyarosította Karinthyra, 1886-ban pedig áttért az evangélikus hitre. Gyermekeit megkereszteltette.

- Iskoláit több helyen végezte, legjobban a Markó utcai főreálgimnázium hatott rá, itt érettségizett. Az itt töltött évek emlékei térnek vissza a Tanár úr kérem című kötet karcolataiban.

- Frigyes 1898 és 1900 között kezdett el írni (11-12 éves korában): színműveket, kalandos történeteket, verses meséket és naplót.

- 1902-ben már közölték folytatásokban a Nászutazás a Föld középpontján keresztül c. kalandos történetét.

- Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat, de diplomát sohasem szerzett.

- 1906-ban az Újság munkatársa. Ekkor kötött barátságot Kosztolányi Dezsővel és Csáth Géza idegorvossal, aki megismertette a freudizmussal.

- 1907-től több lapban jelennek meg írásai, főleg humoreszkek, krokik, novellák, paródiák és néha versek)

- Sorra jelentek meg írásai, de az ismertséget az 1912-ben megjelent Így írtok ti című paródiakötete hozta meg.

- 1913-ban feleségül vette Judik Etel színésznőt, aki 5 év múlva meghalt. Gyermekük K. Gábor költő.

- 1920-ban házasságot kötött Böhm Arankával. Gyermekük K. Ferenc (Cini) az író.

- Verseskötete 1930-ban jelent meg Nem mondhatom el senkinek címmel.

-  1936-ban, Stockholmban agydaganattal műtötték (Utazás a koponyám körül c. regénye erről szól).

- 1938. augusztus 29-én, Siófokon agyvérzésben halt meg.

- Halála után jelent meg második verseskötete.

 

 

3. Karinthy Frigyes :Tanár úr kérem (karcolatok)

- A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. - Részletekben készült karcolatfüzér, mint az Így írtok ti című. paródiagyűjtemény. Tehát a novellák külön-külön is megjelentek, utólag szerkesztette össze őket az író egységes kötetbe.

A szerkesztés hatására olyan érzésünk van, mintha egy diák egy napjának jellegzetes eseményeivel ismerkedhetnénk meg.

- Első megjelenése óta (1916) változatlan élvezetes olvasmány minden nemzedék számára.

- Témája az iskolai élmények ill. azok karikírozása.

- Az iskola mint a társadalom modellje más művekben is fellelhető (pl. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Szabó Magda: Abigél, Musil: Törless iskolaévei, Ottlik Géza: Iskola a határon stb.)

- A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A felnőtt író visszatér hajdani iskolájába, felkeresi osztálytermét, beül az utolsó padba, s filozofikusan nyilvánul meg: ami hajdan, diákkorban rettenetesnek, félelmetesnek tűnt, arra a felnőtt férfi nosztalgiával gondol vissza. A valaha úgy vágyott felnőttséget kellemetlen álomként éli át, s hatodikosként ébred. Újra beleéli magát az ifjúságba, az emlékezetben megszépült diákévekbe.

- Ez egyúttal előre vetíti a kötet üzenetét is: a felnőttkorral szemben a gyermeki lét ártatlanságának hangsúlyozása (fontos a megjelenés évszáma – 1916 - , hiszen az I. világháború idején vagyunk).

- Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki, s a részletek egymással laza kapcsolatban állnak, amelyeket a diákok szorongásai, félelmei, örömei kötnek össze.

A legfőbb szerkesztési elv a szimmetria. Egyes novellák kapcsolódnak egymáshoz: pl. a Magyar dolgozat és a Röhög az egész osztály a kötet középpontjában álló írói önreflexió. A Bevezetés és a kötet utolsó darabja, a Hazudok a diák és a felnőtt író szembeállítása. Az utóbbi egyúttal magyarázat arra, hogyan vált a „hazugságok” által íróvá. Ugyanígy fellelhető a párhuzam az Eladom a könyvem és Naplóm között a kötet kb. negyed-, ill. háromnegyed részénél.

 

- A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság:

• a diákélet tipikus helyzetei, figurái (késés, lustaság: nincs házi, nincs felszerelés, nem készül fel az órára, beírás, szülői szigor, szobafogság, menekülés az álmodozásba
• a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály),
• a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), (testnevelésben igen gyenge, de arról álmodozik, hogy többszörös olimpiai bajnok lesz, sőt Magyarország miniszterelnöke, aki felvirágoztatja az országot)
• a kamasz fiúk szemével nézett lányokat (A lányok) – ebben a korszakban még nincs koedukáció. Néha találkoznak a vonuló lányiskolásokkal, magatartásuk, vihogásuk értelmezhetetlen a fiúk számára.
• és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem) – az iskolai kudarcokkal szemben arról álmodozik, hogy nagy feltaláló lesz belőle, a beírás után, a szobafogság idején kísérletezik, természetesen nem sok sikerrel, de annál nagyobb átéléssel.

 

- A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örökemberi tipikusságára. A Magyar dolgozat hazug, hivatalos nyelve a Röhög az egész osztály című novella természetes, igazi nyelvével összehasonlítva válik leleplezővé.

 

- A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit:

a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta,

az elkésés,

a tankönyv elkótyavetyélés,

a bizonyítványmagyarázat és a

gyermekhazugság lélektanát.

 

- Az író egy ábrándozó, gyenge tanuló szemével láttatja a világot (Bauer Károly). Az első kiadás utolsó darabja ("Hazudok") már kacagtató írói játék: rávilágít, hogy az irodalom is csak efféle játékos "hazudozás", a szabad fantázia teremtő alkotása.

 

 

 

 

 

 

---

 

Oldal: irodalom 10.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat