A JELENKOR C. TÉMAKÖRBŐL:

1. A közép-európai régió sajátos problémái napjainkban

2. Az európai integráció története, az EU legfontosabb intézményei

3. A "harmadik világ": a fejlődő országok főbb problémái

4. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

5. A globális világ kihívásai, ellentmondásai: a tömegkultúra új jelenségei

A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD C. TÉMAKÖRBŐL:

1. Az emberi és állampolgári jogok, kötelességek

2. Nemzetiségiek a mai magyar társadalomban

3. A magyarországi roma társadalom

4. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban 

---

 A JELENKOR TÉMAKÖRBŐL

 1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

1. a rendszerváltás fogalma

- a politikában azt jelenti, hogy a diktatúrát (pártállamot) felváltotta a demokrácia

-a gazdasági életben azt jelenti, hogy az államszocializmust (tervutasításos gazdálkodást) felváltotta (ismét) a kapitalizmus

- a nemzetállamiság szempontjából azt jelenti, hogy az önállóság (szuverenitás) hiányát felváltotta a nemzeti szuverenitás

 2. a rendszerváltás megvalósulása és következményei

- az egyes országokban eltérő módon valósult meg

• 1989, romániai forradalom, Caucescu, a diktátor és felesége meggyilolása
• Csehszlovákiában „bársonyos" forradalom zajlott, 1993-ban Csehszlovákia békésen kettévált.
• Magyarországon ún. „tárgyalásos forradalom" zajlott (Ellenzéki Kerekasztal Tárgyalások)
• Jugoszlávia szétesése 1990-től véres háborúba torkollott
• 1991-ben felbomlott a SZU
• 1990-ben egyesült az egykori NSZK és NDK

3. a rendszerváltással keletkezett problémák

- a politikai életben meg kellett tanulni működtetni a demokráciát, meg kellett szilárdítani a rendszert (általában 8-10 év), az állampolgároknak ki kellett lépniük az atyáskodó állam mögül, az állampolgári passzivitást fel kellett váltania a demokrácia gyakorlásának

- a gazdaságban megszűnt a KGST viszonylag zárt és biztos piaca, meg kellett tanulni a vállalatoknak a világpiaci versenyben érvényesülni

- a gazdasági átalakulás (reprivatizáció) következménye, hogy megnőtt a munkanélküliség, nőttek a társadalmi különbségek, a gazdaság visszaesett, több ország eladósodott. Jellemző a tőkehiány, amin a külföldi tőkefektetések enyhítenek. Fejletlen az infrastruktúra (pl úthálózat, ezért fontos az autópályák építése).

- a szocialista korszakból jelentős környezeti károk maradtak vissza

4. következmények

- megnőtt a térség államainak a száma

- számos ország geopolitikai helyzete is megváltozott (pl. Magyarország egy közép-európai kisállamból egy közepes méretű állammá lett, a Jugoszláviából kiszakadt államok különleges helyzete).

- az európai integráció kiterjedését hozták a változások, önkéntes alapon

- továbbra is magas a térségben a kisebbségek száma, aránya

5. jövőkép

- alapvető céllá vált a NATO- és az EU-tagság (jelentős számban elérték a térség államai)

- EU-tag: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, 2007-től Románia, Bulgária

- kérdéses területek a jugoszláv utódállamok sorsa, a SZU utódállamainak jövője

________________________________________________________

               2. Az európai integráció története (az Európai Unió)

1. az EU megalakulása

- 1992. február 7. (Maastricht

Maastrichti Szerzõdés aláírása,  EK 1993. november 1-jétõl Európai Unióvá alakul.

2. az EU jelképei

- zászló: kék alapon 12, alakban elrendezett csillag (együttműködés, összetartozás jelképe, 12 a 12 hónap (?)

- himnusz: Beethoven IX. szimfóniája Schiller Örömódája alapján

- EU ünnepnapja: máj. 5.

            Schuman-terv kihirdetése (szén- és acélközösségről)

3. az integráció fő lépései

- 1946:  (Zürich) Churchill: javasolja az Európai Egyesült Államok létrehozását.

- 1949: vámunió a Benelux -államok között

- 1949. május (London) : Tíz nyugat-európai ország részvételével megalapítják az Európa Tanácsot.

- 1950. május: Robert Schuman (francia külügyminiszter): - francia- német politikai egyeztetés szén- és acéliparuk együttmûködésére. a Schuman-terv =  európai egyesülési folyamat „születési okmánya").

- 1951. április: „Hatok" - Európai Szén- és Acélközösség szerzõdése (1952-től lép érvénybe) - rövidítése: ESZAK = a Schuman-terv megvalósítása

- 1957 - Római Szerződések

Létrehozzák:

-         Európai Gazdasági Közösséget (EGK) (közismert nevén a Közös Piacot)

-         Európai Atomenergia Közösséget (röviden  Euratom) az atomenergia békés célú, közös hasznosítására.

   Elkezdődik a Vámunió, közös piac kiépítése. 1958. január 1: működésük kezdete.

- 1957. október: Megalakul a NATO mintájára a Nyugat-Európai Unió (2010-ben szüntették meg).

- 1960. január_ Létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA).

- 1964-65 válság: Eltérő mezőgazdasági érdekek miatt és a francia atomfegyverkezési terv miatt

- 1967. július 1.: :Európai Közösség megalakulása

-         Európai Szén- és Acélközösség,

-          EGK (Közös Piac)

-          Euratom egyesítésével

- 1968. július 1.: Megszületik az Európai Közösségben a vámunió. Sõt, 1970-tõl a tagállamok külkereskedelmi politikájukat az EK-ra bízzák.

- 1968-69-től közös mezõgazdasági politika

- 1973-tól: folyamatos bővülés („Kilencek: Nagy-Britannia, Írország, Dánia csatlakozik)

- 1974. Az állam- és kormányfõk csúcstalálkozóinak intézményesítésével létrehozzák az Európai Tanácsot.

- 1979. március: Létrejön: Európai Monetáris Rendszer. Bevezetik a közös elszámolási egységet, az ECU-t.

- 1983. június 19. (Stuttgart): Az Európai Tanács ülésén aláírják az Európai Unió létrehozásáról szóló ünnepélyes nyilatkozatot.

- 1985. június (Luxembourg) - Schengeni Egyezményt,

• résztvevõ országok külsõ államhatárának közös, szigorú ellenõrzését,
• az egymás közötti határokon pedig a szabad határátlépést jelenti.
• 1995. májusától érvényes.

- 1986. május: Aláírják az Egységes Európai Okmányt, amely 1987-ben lép érvénybe. (=EU alkotmánya)

- 1989. július: Megkezdõdik a PHARE-program (kulturális, oktatási program)

- 1990. december: Létrehozzák az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot.

- 1992. február 7. (Maastricht): Aláírják a Maastrichti Szerzõdést, amellyel az EK 1993. november 1-jétõl Európai Unióvá alakul.

- 1993. január 1.: Elméletileg megvalósul a tagállamok közötti egységes belsõ piac, vagyis megtörténik a piacok összenyitása.

-1994. április: Magyarország felvételét kéri az Európai Unióba. (2004!)

- 1997. december 16. (Luxembourg): Aláírták az unió ún. keleti bõvülését, amelynek keretében 1998. tavaszán megindultak a tárgyalások az új tagjelölt államokkal

jelenleg:

n      27 ország

n      A világ termelésének 30%-a

n      Kb. 500 millió ember alkotja

- 2002: az euró bevezetése

4. a „négy szabadság"

n      Áruk (goods)

n      Személyek (people)

n      Szolgáltatások (services)

n      Tőke (capital) szabad áramlása (valójában nem érvényesül maradéktalanul)

5. a maastrichti kritériumok

Ahhoz, hogy egy állam az EU tagja legyen, bizonyos feltételeknek kell megfelelni, ezek az infláció mértékével, a költségvetés hiányával, az államháztartás felhalmozott adósságával, a hosszú lejáratú hitelekkel kapcsolatos feltételek (Mao. csak tíz év alatt tudta teljesíteni.)

6. költségvetés

Az EU működéséhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia, de nem egyenlő mértékben . Ebből az következik, hogy az országok egy része jól jár, mások viszont rosszul. A hozzájárulás történik a:

1. a vámbevételekből

 2. a mezőgazdasági lefölözésekből

3. a tagországok ÁFA - bevételeiből.

Ha ez a három forrás nem fedezi a kiadásokat, akkor egy negyedikből szereznek pénzt:

 4. az országok GDP-jének bizonyos százalékából.

7. Az EU három pillére (fő együttműködési területei)

1. Az Európai Közösség hagyatéka: vámunió, agrárpolitika, ipar- és energiapolitika, kereskedelempolitika; kiegészülve: uniós állampolgárság, oktatás, kultúra, kutatás, szociálpolitika, fogyasztóvédelem, környezetvédelmi politika, egészségügy integrációja

2. kül- és biztonságpolitika: emberi jogok, Béketanács, külső segélyezés, demokrácia, biztonsági kérdések, leszerelés, fegyverkezés, Európai Biztonsági Rendszer

3. bel- és igazságügyi együttműködések: külső határok átlépése, bevándorlási politika, menekültügy, bűnüldözés, kábítószer-ellenes harc, igazságügyi együttműködések, rendőrségi, vámügyi együttműködések

 

8. Az EU intézményrendszere

n      A nemzetekfölöttiség és a kormányköziség elve keveredik

n      Európai Bizottság

n      Európai Unió Tanács

n      Európai Tanács (nem = Európa Tanáccsal)

n      Európai Bíróság

n      Európai Központi Bank

n      Európai Parlament

Európai Tanács

n      Fő politikai irányító (elveket határoznak meg)

n      Évente 4x ülésezik

n      állam- vagy kormányfők részvételével

n      elnöke: a soros elnökségi funkciót ellátó ország miniszterelnöke (Orbán Viktor!)

Európai Parlament (Strasbourg- plenáris ülések)

n      A törvényalkotás egyik fele

n      785 képviselő, öt évre

n      Közvetlen választással (országonként)

n      Nemzetközi képviselőcsoportok

n      Tagállamonként mandátumok

n      Élén: elnök (2,5 év)

n      Költségvetés, kinevezési, ellenőrzési jogkör

Európai Bizottság (Brüsszel)

n      Fő végrehajtó szervezet

n      Jogalkotás kezdeményezése, őrködés a jog felett

n      Napi működtetésért felelős

n      27 biztos (szakterületek felügyelői)

Európai Unió Tanácsa (Brüsszel)

n      Vagy: Miniszterek Tanácsa

n      Évente kb. 100 hivatalos ülés, konszenzussal

n      Törvényalkotás másik fele, fő döntéshozó szerv

n      Tagállamonként egy miniszter

n      Jogalkotó, végrehajtó a közös külügyi és biztonságpolitikában

Európai Bíróság, Elsőfokú Törvényszék (Luxemburg)

-         az igazságszolgáltatás szervei

Európai Számvevőszék (Luxemburg)

-         a pénzügyi érdekeket képviselő szerv

-         kiadás, bevétel, ezek célszerű felhasználásának ellenőrzése a fő feladat

Európai Központi Bank (Frankfurt)

-         az euró kibocsátása, működtetése és stabilitásának megőrzése a fő feladata

Európai ombudsman

- az egyéni panaszok kivizsggálására

_________________________________________________________

 

3. A „harmadik világ": a fejlődő országok problémái

1. a gyarmati múlt öröksége

- ezek az államok többnyire a gyarmatosítás alól felszabadult országok, a felszabadulás folyamata főként az 1., majd 2. világháború utáni időszakban gyorsult fel

- ezek az országok elmaradott viszonyokat örököltek:

• Elsődleges a mezőgazdaság és a kitermelő ágazatok, fejletlen az ipar
• Fejletlen az infrastruktúra
• Alacsony színvonalú az oktatás
• Felélénkültek a nemzetiségi, törzsi ellentétek (korábban a gyarmatosítók ezeket általában elnyomták)
• A politikai élet konszolidálatlan: gyakoriak a puccsok, a polgárháború, a demokratikus intézmények nem működőképesek (éretlenség, tudatlanság okozza9
• A gyakori diktatúrák tudnak általában modernizálni.

2. a „harmadik világ" országai

- egyes csoportok látványosan fejlődtek, ilyenek pl. a Közel-Kelet kőolajtermelő országai (pl. Kuvait, Szaúd-Arábia), Ázsiában a „kistigrisnek" (vagy újonnan iparosodottnak nevezett) országok (pl. Dél-Korea, Tajvan)

- nagy emberi és gazdasági potenciállal rendelkező ország India, Kína

- felzárkózásra képtelen, tartósan stagnáló országok (pl. sok afrikai ország, pl. Etiópia)

3. népességrobbanás a térség országaiban

- A XX. sz. második felében Afrika és Ázsia országainak többségében népességrobbanás következett be, nagyon súlyos következményekkel:

• Tömeges a szegénység, éhezés
• Vidékről a városba áramlik a tömeg, ahol nyomortelepeken élnek az emberek
• Jelentős a kivándorlás (politikai vagy gazdasági menekültként)
• Az analfabétizmus, a gyenge oktatás, a szakemberhiány, a rossz egészségügyi körülmények, sok helyen az ivóvíz hiánya, a megfelelő infrastruktúra hiánya, az adósságcsapda nehezíti a fejlesztést

 

4. az éhezés és a szegénység okai

- a népességnövekedés mértéke nagyobb, mint ahogyan azt a mezőgazdasági termelés képes lenne ellátni

- ezek a szegény országok a világpiacon sem tudják megvásárolni a szükséges élelmiszert

- a nemzetközi élelmiszersegélyek csak a humanitárius katasztrófák elhárításában segítenek, hosszú távon a problémákat nem oldják meg

 

5. jövedelemtermelő képesség és az eladósodás

- a világpiacon nyersanyag és élelmiszer exporttal tudnak megjelenni, de ezek világpiaci árai az utóbbi évtizedekben csökkentek, szélsőségesen ingadoztak.  Így a fejlődő országok kénytelenek kölcsönöket felvenni, de így lassan menthetetlenül eladósodnak, adósságcsapdába kerülnek (a kamat kamatainak a kamatai...)

_________________________________________________________

 4. A fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, fenntartható fejlődés

1. a fogyasztói társadalom

- a fejlett társadalmak az ún. fogyasztói társadalmak: arra rendezkedtek be, hogy gazdaságukat, életszínvonalukat fokozatosan növeljék, ez hosszú távon nem megvalósítható

- a fejlett világ adja a világtermelés 80 %-át kb., de a világ népességének kb. 1/7-e él ezeken a területeken (EU és vonzáskörzete, USA és vonzáskörzete, Japán és vonzáskörzete), a fejlett országokhoz tartoznak még a közel-keleti olajkitermelő országok, és a délkelet-ázsiai ún. kistigrisek. Felzárkózóban van Kína és India.

 2. a legalapvetőbb problémák

a) a természeti erőforrások: energiahordozók, nyersanyagok, erdők fogyatkozóban vannak

b) egyre nagyobb a környezeti terhelés: a külszíni bányászat, a levegő-, víz-, nukleáris szennyezés

 3. a legjelentősebb globális környezeti problémák

a) az éghajlat változóban: gyorsul a felmelegedés, következménye az elsivatagosodás, szélsőségesebb időjárási viszonyok

b) vékonyodik az ózonpajzs

c) gátat kellene vetni az erdőpusztításnak (trópusi esőerdők, tajga fenyőerdői)

d) az óceánok, tengerek, folyók, tavak vizei egyre szennyezettebbek

e) az elsavasodás, műtrágyázás következtében szennyeződik és pusztul a talaj

f) ezek élővilága csökken, pusztul

g) veszélyes hulladékok halmozódnak fel

4. a fenntartható fejlődés fogalma

- azt jelenti, hogy úgy kellene élnünk a jelenben, úgy kellene használnunk a természeti erőforrásokat, hogy azzal ne rontsuk le a jövő generációinak életfeltételeit, hanem az ő megélhetésüket is biztosítsuk

 5. nemzetközi összefogás

- a problémák megoldására konferenciákat hívnak össze, egyezmények születtek, a leghíresebbek:

1968 Római Klub: A világ neves tudósai, szakemberei vizsgálják az emberiség jövőjét érintő kérdéseket, előrejelzéseket, megoldási terveket tesznek közzé

1971 Ramsari Egyezmény a vadvizekről

1992 ENSZ Környezt és Fejlődés konferencia a fenntartható fejlődés kérdéseiről (Rio de Janeiro)

1998 Kiotói konferencia a gázkibocsátás korlátozásáról

 6. nemzetközi szervezetek

- az ún. Zöld pártok (környezetvédő pártok), amelyek egyes országokban már bejutottak a parlamentbe

- Greenpeace (1971), amely erőszakmentes, de látványos tiltakozó akciókat szervez világszerte

 7. a legégetőbb társadalmi probléma: a túlnépesedés

- még a fejlett országok lakossága csökkenőben, a harmadik világ népessége a XX. század második felében robbanásszerűen nőtt (a korábbiakhoz képest jobb körülmények jobb), de ezekben országokban általában továbbra is nagy a szegénység, felvilágosításra, tudatos születésszabályozásra lenne szükség, amit egyes államok hagyományai (pl. India -vallás) egyelőre nem tesznek lehetővé.

__________________________________________________________

 5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai: a tömegkultúra jelenségei napjainkban

1. a  média befolyása

- napjaink életmódjának feltűnő sajátossága, hogy a médiumok  nagyon nagy befolyással vannak mindennapjainkra, gondolkodásmódunkra

- napjaink médiumai:

a) a sajtó (a különféle újságok)

b) a közszolgálati és kereskedelmi rádiók és televíziók

- a televíziók műsorát a szappanoperák, talk show-k, valóság show-k, hírműsorok, amerikai filmek uralják

- a reklámok a fogyasztói társadalom irányítóivá váltak

c) a multiplex mozik

d) az Internet (szórakozás, kommunikáció, ismeretszerzés)

e) mobilkultúra (SMS, MMS)

2. jellegzetes szabadidős tevékenységek

- a vásárlási szokások átalakultak: autóval, nagy hipermarketekben, egyszerre nagy mennyiségű árucikk beszerzése vált lehetővé

- divatos a pihenés, például wellness, aerobic, body building, síelés, szörfölés stb. formájában

- kialakult a plázakultúra:  fogyasztás és szórakozás egy helyen: divatáru üzletek, multiplex mozik, McDonald's és Burger King egy térben

 3. Ideális, problémamentes világot ábrázoló divatos műfajok 

- színházakban az operettek, musicalek

- irodalomban a női romantikus regények, női magazinok (tini lapok, szépségápolás, diéta, kismamalapok, fitness-wellness lapok, celebújságok, regényújságok

- szappanoperák (hosszú sorozatok rövid epizódokból, mindig happy end a vége, mindennapi problémákról

- tini sorozatok

- reklámok (hamis illúziók, hamis információk, happy-érzés, vásárlásra késztetés

- bulvársajtó (rövid, felszínes cikkek, sokszor nem is igazak, híres emberekről, „sztárokról", magánletükről

 4. irreális, nyers, durva elemekből építkező divatos műfajok

- komputer-zenék, hallgatásuk általában együtt jár a (disco)drogok fogyasztásával

- horrorfilmek (Drakula-történetek, pszicho-trillerek), céljuk a félelemkeltés, szorongás

- erotikus és pornográf filmek, újságok (bemutatják a testiséget, perverziókat, de semmit az intimitásból, szerelemből), kétséget keltenek a befogadóban saját adottságaikat illetően

- akciófilm, akció rajzfilm: a férfias erényeket hangsúlyozza, tipikus elemei a magányos hős, csodás fordulatok, szép nők, modern technika, robbanás, sok halott

- talk-show (szórakoztató változata pl. a Fábry show: karakteres műsorvezető közismert személyekkel társalog, „beszélgetőshow-k" (pl. Mónika-show, Balázs-show): fiatal nő vagy férfi beszélget a témának megfelelő, meghívott hétköznapi emberekkel, esetleg statiszták, fontos szereplők a nézők

- valóságshow-k: eredetileg hirdetés útján toborzott fiatalokat összezárnak hosszabb időre egy helyen, kamerák előtt élik zárt életüket, hétről hétre kiszavaznak a nézők valakit (pl. Big Brother, Való Világ). Újabb változatuk az ún. túlélőshow-k (egzotikus szigeten különböző próbákat kell kiállni).

_________________________________________________________            

 A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD C. TÉMAKÖRBŐL

 

1. Emberi és állampolgári jogok, kötelességek 

1. dokumentumai

n      Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776)

n      Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)

n      Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)

2. ideológiai forrása

- az angol és francia felvilágosodás kora, nézetei

3. a jogok korlátai

n      mások jogai

n      törvények

n      rendkívüli helyzet

4. állampolgári jogok

I. Szabadságjogok (veleszületett, elidegeníthetetlen jogok)

- egyesülési és gyülekezési jog

- szólás- és sajtószabadság

- lelkiismereti és vallásszabadság

- tulajdonhoz való jog

- személyi sérthetetlenség joga

- levéltitok

- lakás sérthetetlensége

   II. Gazdasági, szociális, kulturális jogok

- Munkához való jog

- Pihenéshez való jog

- Egészséghez és szociális biztonsághoz való jog

- Művelődéshez való jog

    III. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok

-         Választójog

-         Panaszjog

-         Közügyekben való részvétel

-         Népszavazás

-         Falugyűlés

  IV. állampolgárok egyenjogúsága

-         Nemek egyenjogúsága

-         Nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága

-         Egyházak egyenjogúsága

   V. gyermekek jogai

-         Megkülönböztetés tilalma

-         Gyermek érdekei mindenek felett állnak

-         Ne válasszák el a szüleitől.

-         Szabadon kinyílváníthatja véleményét az őt érdeklő kérdésben.

-         Egyéb szabadság, gazdasági, szociális és kulturális jogok.

5. állampolgári kötelezettségek

n      Honvédelem

n      Adófizetés

n      Törvények betartása

n      Kiskorú gyermekek taníttatása

___________________________________________________________

 

2. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban

1. nemzetiség és etnikai kisebbség fogalma

- legalább egy évszázad honos népcsoport az ország területén

- számszerű kisebbségben van az állam anyanemzetihez képest

- tagjai magyar állampolgárok

- saját nyelve, kultúrája, hagyományai vannak

- identitástudata megőrzésére, közösségi érdekeinek kifejezésére és védelmére törekszik

- nemzetiség = anyaországgal rendelkező népcsoport (pl. németek, horvátok stb.)

- etnikum = anyaországgal nem rendelkező népcsoport (pl. romák)

2. kisebbségi jogok napjainkban

- az 1993. évi 77. tv. szabályozza

- jelentősége az 1868-as nemzetiségi törvényhez hasonló

- a kisebbségek egyéni és közösségi jogait határozza meg, ezek:

• helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásának joga
• kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatásának joga
• mindenkor és mindenhol szabad anyanyelvhasználat joga
• támogatások és jogvédelem a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda és a kisebbségi ombudsman által

3. kisebbségi önkormányzatok

- az országos szintű kisebbségi önkormányzatot az ún. kisebbségi elektorok választják (pl. kisebbségi önkormányzati képviselők, szószólók, delegátusok

- az általános (őszi) önkormányzati választásokon amennyiben a megválasztott önkormányzati képviselő-testület több mint fele egy kisebbségből kerül ki, akkor kisebbségi települési önkormányzattá nyilváníthatja magát.

- ha a helyi önkormányzat képviselőinek legalább 30 %-át ugyanabból a kisebbségből választották, e  képviselők önálló kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.

- közvetlen képviselőválasztás: az általános önkormányzati választásokkal egy időben, valamennyi választópolgár részvételével kisebbségi önkormányzati választásokat is tarthatnak.

- ha egy kisebbségnek nincs kisebbségi önkormányzata, akkor szószólót állíthatnak

4. nemzetiségek a mai Magyarországon

- németek (szászok, svábok): kb. 170 ezer fő, főleg Baranyában és a Dunántúli-középhegység területén

- szlovákok: kb. 80-100 ezer fő, főleg Pest, Északi-középhegység és Békés megye környékén

- horvátok: kb. 35 ezer fő, főleg a horvát-magyar határ mentén, Mohács, Baja környékén

- románok: kb. 15-20 ezer fő, főleg a határ mentén, a fővárosban élnek

- lengyelek: kb. 8-10 ezer fő, főként II. világháborús menekültként, vendégmunkásként kerültek ide, legnagyobb közösségük a fővárosban él

- szerbek: kb. 5 ezer fő, főleg a Duna mentén (Szentendre, Dunakeszi, Ráckeve, Mohács, a délszláv háború következtében több száz család települt át Szeged, Pécs környékére

- bolgárok: kb. 3 ezer fő (bolgár kertészek), főleg a főváros, Pécs, Miskolc vidékén

- görögök: sokan visszatelepültek, így ma kb. 3 ezer fő, főleg Fejér megyében

- szlovénok: kb. 2 ezren, főleg az Őrségben élnek

- további kisebbségek: cigány, örmény, ruszin, ukrán

_________________________________________________________

                        3. A magyarországi roma társadalom

1. A romák vagy cigányok

-         különböző nyelvű és szokású népcsoportokat értünk alattuk

-         a nem-romák tartják őket azonos etnikumnak

-         a befogadó ország népességétől elkülönülő népcsoportot alkotnak

-         újabban: igazodás a többségi társadalom kultúrájához (kialakulóban a roma nemzetben való gondolkodás)

2. jelképük

- Az 1971-ben elfogadott roma nemzeti zászló, közepén a csakra, az életkerék. A zöld szín a földet, a termékenységet, a kék a szellemiséget jelenti. Az életkerék az állandó változás, mozgás szimbóluma.

3. az elnevezés

- roma szó jelentése:  emberek, férfiak; 

-         1990-es évektől használatos, (média, hivatalos kifejezések nyelvezetében)

-         a közbeszéd  cigány szót alkalmazza

-         egyes roma vezetők cigánynak vallják magukat (ma már a cigány szóra elég sok pejoratív jelentéstartalom rakódott

4. történetükről

• feltételezés szerint a cigányok Indiából i.sz. 1000 körül keltek útra.
• A romák őshazájaként szóba jövő mai indiai államok: Gudzsarát (1), Radzsasztán (2), Pandzsáb (3), Harjana (4), Uttar Prades (5)
• Kb. másfél évszázadot tartózkodtak a romák/cigányok Perzsia területén.
• A vándorlás során Örményországba jutottak el .
• A szeldzsuk törökök támadást indítottak.

-         A XV. sz.: vándorlás Ny-Eu. felé

-         Több ország területéről kitiltották, üldözték a cigányokat, életüket törvényekkel szabályozták.

-         A XVI. sz. -ban általánossá vált az erőszakos asszimilációs politika velük szemben

 - XX. sz.: cigány holokauszt, kb.  250. 000 cigány/roma áldozat

5. magyarországi történetükről

- A romák/cigányok a 15. század idején jelentek meg Magyarországon.

-         vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát a menlevelek biztosították

-         I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat.

-         Mária Terézia: letelepítési és asszimilációs rendeletek. (sikertelen)

-         II. József folytatta az erőszakos asszimiláló politikát, illetve kiterjesztette azok érvényességét Erdélyre is. (sikertelen)

-         az 1893: 275 000 cigányt írtak össze hazánkban.

 -1931-től a vándoripari engedélyek kiadását korlátozták →nehezebb lett a  megélheté-

sük

-         cigányholokauszt sújtotta őket

6. 1945 utáni helyzetükről

• 70-80 %-uk elkülönült telepeken (kóborcigányok sátrakban, letelepedettek vályogkunyhókban éltek).
• A telepeken erőszakos mosdatások, fertőtlenítések folytak, bűncselekmény esetén hatósági visszaélések.
• A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége az ötvenes években a cigány értelmiségiek - László Mária kezdeményezésére alakult meg.
• 1965 - program a cigánytelepek felszámolására: kedvezményes kamatú kölcsön „CS" lakások építésére, régi parasztházak felújítására
• Az 1980-as évek végére a cigányság helyzete sokat javult (segédmunkások, betanított munkások)
• Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok.
• - Kialakult egy cigány értelmiségi réteg.
• - Romológia tanszékek szerveződtek .
• - Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk.
• - Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt.
• - Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

7. a rendszerváltás utáni helyzetük: fokozatosan romló

• Migráció iránya: - sorvadó kistelepülések, aprófalvak
• - alacsony státuszú, leromló városnegyedek
• Többnyire elkülönülten: cigánytelepeken, cigánysoron, városi gettókban élnek
• Telepek: 1997-ben 540 cigánytelep
• 2003-ban 637 (14 megye) (ANTSZ)

- az ország legnagyobb hivatalosan elismert etnikuma

- nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket (etnikum)

- A2001. évi népszámlálás: 190 046

 -a szociológusok szerint: a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fő a magyarországi cigányok lélekszáma (kb. az összlakosság 5%-a).

- Mások 6-700 000 között becsülik a hazai cigányság számát,

- egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri. (Lásd: Roma szociológiai tanulmányok, 1997.)

8. magyarországi csoportjaik

• magyarcigányok (romungrók) - magyar nyelven beszélők
• az oláhcigányok és a (romániai cigány nyelv)
• beások nagyobb létszámban élnek Magyarországon, (romániai cigány nyelv régebbi változata)
• - három kisebb csoport, a kárpáti cigányok, a szintók és a román cigányok csupán néhány száz, illetve egy-két ezer tagot számlálnak.
• ma már a magyarországi cigányok 90%-a magyar anyanyelvű
• csak 5%-uknak a roma nyelvű és
• szintén 5%-uk a román (beás) anyanyelvű

9. termékenységükről         

- átlagtermékenysége az 1990-es évek folyamán 3,12

 - A 2001. évi becsült érték 2,9.

- Összehasonlításul az országos mutatók: 1990-ben 1,9, 2001-ben 1,3.(Tehát csökkent a termékenységük, de az anyanemzethez képest még mindig magas.)

• A roma nemzetiségű férfiak születéskor várható átlagos élettartama az 1990-es évek átlagában 58,8 év, a nőké 67,5 év.
• A halandóság az 1990-es években javulónak tételezett, a várható élettartam 2001 folyamán mintegy 63,6 és 71,3 év. A megfelelő országos értékek 2001-ben 68,2 és 76,5 év.

10. társadalmi problémák

- egyrészt az előítéletes gondolkodás: rájuk vonatkozó sztereotípiák: buta, koszos, lop, nem szeret dolgozni stb.

- hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció): hátrányban vannak a munkaerőpiacon, a szórakozóhelyekre nem engedik be őket stb.

- a cigányság össztársadalmi alapvető gondjai: az iskolázatlanság, munkanélküliség, rossz életkörülmények, szegénység, éhség, vékony az értelmiségi rétegük, megosztottság

- kitörési lehetőségek lehetnek: a tanulás, a sport, a zene (cigányzene, jazz, pop)

11. érdekvédelmi szervezeteik

- NEKJI (1994) - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, amely jogi tanácsot, védelmet nyújt

- RPA, Roma Polgárjogi Alapítvány (jogi segítség, akciók, tüntetések szervezése)

- Romaversitas (roma értelmiségiek csoportja)

_________________________________________________________

 

4. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban

1. a II. világháború következménye

n      kb. 1 millió fős emberveszteség (frontok, hadifoglyok, holocaust)

n      svábok kitelepítése (kb. 200 ezer fő)

n      magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény

(bevándorlás)

n      születések száma nő, mégis 100 ezer fős csökkenés 1949-re

2. Az 1950-es évek: az ún. Ratkó-korszak

n      Ratkó Anna a népjóléti miniszter (szövőnőből lett miniszter

n      1953-55: tilos a művi abortusz

n      gyermektelenségi adót vetnek ki→ mesterségesen előidézett népességnövekedés

n      1970-es években lesz szülőképes a Ratkó-korszak generációja →további népességnövekedést eredményez

3. 1956 után

n      az abortusztilalmat feloldják

n      a faluból városba ingázó életmód, a nők tömeges munkába állása, az ateizmus terjedése nem kedvez a

n      1967-ben bevezetik a gyest - 3 éves korig otthoni nevelés, állami segély a szülőnek

4. 1980-tól

n      Folyamatos csökkenés figyelhető meg (kb. évente 30-40 ezer fő)

n      Több a halálozás, mint a születés.

n      Alacsony a születésszám, fő okok:

-         Gazdasági visszaesés

-         Fiatalok lassúbb önállósodása

-         Nők kitolódott gyerekvállalása (25/30 év körül)

-         magas a halálozási arány:

-         Szív- és érrendszeri betegségek

-         Rákos megbetegedések

-         Stressz

-         Dohányzás

-         Alkohol

-         Csökken a házasságkötések, nő a válások száma.

5. következmények

n      Elöregedő társadalom

n      Kb. 2 millió nyugdíjas

n      Ellátási nehézség a munkaképes korú lakosság csökkenése miatt

6. várható élettartam

n      Férfiak: kb. 68 év

n      Nők: kb. 76 év

n      Születéskor fiútöbblet van.

n      40 éves kor körül kiegyenlítődés.

n      Idősebb korban nőtöbblet.

7. népességmozgás

n      Belső vándorlás:

n      A) XIX. sz. vége

-         Északról délre (hegyvidékről Alföldre)

-         Keletről nyugatra

-         Vidékről a városba (fővárosba)

-         B) 1950-es évek
- vidékről a városba (szocialista iparosítás, mezőgazdaság kollektivizálása

Rendszerváltás után

n      Visszaáramlás: városokból falvakba, agglomerációs településekre

n      Törpe- és aprófalvak elnéptelenedése

n      Ingázók száma némileg csökkent

n      Hajléktalanság, nyomor

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/12.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat