A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA C. TÉMAKÖRBŐL

1. A francia forradalom politikai irányzatai 

2. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 

3. A XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői 

4. Nagyhatalmak a századfordulón: az amerikai függetlenségi háború és az amerikai polgárháború 

5. Nagyhatalmak a századfordulón: az egységes német állam létrejötte 

6. Nagyhatalmak a századfordulón: a balkáni konfliktusok okai 

7. Tudomnyos, technikai felfedezések, újítások és következményeik: a második ipari forradalom 

---

            1. A francia forradalom politikai irányzatai (1789-1795)

 

Királypártiak: elutasítják a forradalmat, az erős királyi hatalomban érdekeltek

Alkotmányos monarchisták: elfogadják a monarchiát (örökletes egyeduralmat), de a király hatalmát alkotmányos keretek közé akarják szorítani - először ők kerültek hatalomra (1789-1792), pl. La Fayette márki, Párizs polgármestere

Girondisták: elvetik a királyságot, köztársaságpártiak. Nevüket onnan kapták, hogy a legtöbben Girond megyébe valók. Hirdetik a politikai és gazdasági szabadságjogokat (liberalizmus őse), 1792 augusztusa és 1793 júniusa között voltak hatalmon, pl. Brissot, Condorcet

Hegypártiak (a gyűléseken elfoglalt helyük alapján), majd jakobinusok: pl.  Robespierre, Marat, Saint-Just, a gazdasági és személyes jogokat korlátozni akarják a honvédelem és az ország stabilizálása érdekében, uralmuk jakobinus diktatúrához vezet. Nevüket (jakobinusok) onnan kapták, hogy a Szent Jakab utcai kolostorban tartották egy időben gyűléseiket. Kezdetben egy vegyesebb csoport, 1791-ben kiváltak közülük a mérsékeltek (pl. Danton, dantonisták, akik a terror és a diktatúra mérséklését, a háború befejezését akarták), ill. 1792-bena girond hívei. A megmaradt jakobinusokat az erőszakos és szervezett politikai cselekvés mindenhatóságába vetett hit, a gyanakvás és türelmetlenség jellemezte. A jakobinus diktatúra ideje 1793 júniusa és 1794 júliusa között volt.

Egyéb irányzatok:

Ultraroyalisták: még az alkotmányos királyságot is elfogadhatatlannak tartották

Huhogók: köztársaság-ellenes felkelők Észak-Franciaországban

Emigránsok: kb. 200 ezres tömeg távozott külföldre a forradalom idején, várta a kedvező alkalmat a visszatérésre

Sans culotte-ok: „úri térdnadrág nélküliek" - hosszú nadrágot viselő heterogén párizsi tömeg (pl. kisiparosok, kiskereskedők, bérmunkások, értelmiségiek). Általában a népi megmozdulásokban, tüntetésekben játszottak vezető szerepet. A nagytulajdonnal szemben a kistulajdon támogatását, az arisztokraták gyűlöletét, az államilag fenntartott egyenlőséget hirdették. A közvetlen demokrácia hívei voltak, ezért a jakobinus diktatúra idején felléptek ellenük.

Ultraforradalmárok vagy „veszettek": akik a terror fokozását követelték.

____________________________________________________________

                    2.  Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

1. előzmény

- Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (francia, 1789) az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára készült. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat a gyarmatosítók elleni küzdelemben keletkezett, először alkalmazták benne a felvilágosodás alapelveit, megfogalmazták benne az általános, természetes emberi jogokat. Elvei megjelentek az USA 1789-es alkotmányában, hatott a francia forradalom politikusaira.

- A francia dokumentum nem az idegen gyarmatosítók elleni harcban keletkezett, hanem az évszázados feudális kiváltságok lerombolásáért folytatott harcban. Az amerikai dokumentumnál részletesebb, a személyes és politikai szabadságjogokat szorosabban meghatározó dokumentum. Elvi bevezetője lett az 1791-es alkotmánynak, mintaként szolgált a későbbi európai alkotmányok elveinek kidolgozásánál.

2. jelentősége

Olyannyira fontosnak tartották a szövegét, hogy a francia gyerekek ebből tanultak olvasni. Az 1791-es alkotmány elvi bevezetője lett. A benne megfogalmazott elvek mind a mai napig érvényesek, megtalálhatók pl. az ENSZ alapokmányában is.

3. keletkezéséről

- 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés a 17 cikkelyből álló Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (az amerikai minta figyelembevételével). Első változatát La Fayette márki fogalmazta, és Thomas Jefferson amerikai párizsi követ is átnézte.

4. főbb pontjai

- érvényesülnek benne a felvilágosodás elvei, mert tartalmazza az államhatalmi ágak szétválasztásának elvét az abszolutizmus elkerülésére, a törvény előtti egyenlőséget, az arányos közteherviselést

- tartalmazza a népfelség elvét, amelyet először Rousseau fogalmazott meg (az uralkodók a nép akaratából uralkodnak, ha nem teljesítik kötelességeiket, akár erőszakos módon is eltávolíthatók a hatalombók), itt a népfelség elve úgy teljesedik ki, hogy azt írja: „A törvény a közakarat kifejezése", megalkotásában minden polgár közvetlenül vagy képviselője útján vehet részt. A képviselők számon kérhetők.

- szerepelnek benne a főbb polgári szabadságjogok: 1. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. 2. Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberek között csak a társadalmi hasznosság szerint lehetnek különbségek 3. Mindenkinek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, biztonsághoz, az elnyomással szembeni ellenálláshoz. 4. Mindenkit megillet a véleményszabadság, a vallásszabadság, a sajtószabadság joga. 5. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

_________________________________________________________

 

3. A XIX. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői

1. liberalizmus

- a szó jelentése: a liber szó szabad származású embert jelent, a liberális szabadságot kedvelőt, a liberalizmus szabadelvűt

- a felvilágosodás eszméinek hatásosságában bízva az egyéni szabadság megvalósítását tűzte ki céljául

- eredetéről: a klasszikus liberalizmus elvei Angliában alakultak ki. Locke fogalmazta meg elsőként a polgári kormányzás jellegzetességeit, Mill az egyéni szabadság védelméről értekezett, Smith és Ricardo pedig a vállalkozás szabadságáról.

- a klasszikus liberalizmus szerint a történelem főszereplője az egyén (individum). Az állam funkciója 3 területre korlátozódik, ezek: az ország védelme, a társadalom polgárainak egymással szembeni védelme, a nem profitorientált társadalmi intézmények fenntartása (pl. iskola, kórházak stb.)

- a klasszikus liberalizmus szerint az egyéni szabadság legfőbb területei: 1. alapvető (vagy emberi) jogok megvalósítása: vallásszabadság, véleményszabadság, sajtószabadság, gyülekezési szabadság, az ellenállás szabadsága 2. jogegyenlőség 3. alkotmányos berendezkedés, azaz érvényesüljön a hatalommegosztás elve, a parlamentet választások útján hozzák létre, a parlament hozza a törvényeket, a parlament joga a kormány ellenőrzése.

 

2. konzervativizmus

- a szó gyökere a latin conservare = megtartani, megőrizni

- a liberalizmus ellenhatásaként és a francia forradalom eszméire reagálva jött létre.

- gondolkodásának középpontjában nem az egyén, hanem a családtól az államig terjedő közösségek állnak. Az ókortól kezdve fokozatosan kialakultak az alapvető intézmények (pl. monarchia, egyház, család, tulajdon), ezek szavatolják a társadalmi rendet, így ezeket meg kell tartani, és meg kell óvni a forradalmi jellegű változásoktól (tehát a forradalmakat elutasítják).

- a liberalizmussal vitatkozva a konzervativizmus tagadja 1. az ész mindenhatóságát, 2. az elidegeníthetetlen emberi jogok létezését, 3. a  társadalmi szerződés tanát, 4.  a fejlődésbe vetett hitet, 5. a radikalizmust, 6..a forradalmakat.

- a szerves, természetes fejlődésben hisz

- a konzervativizmus szerint a politika korlátozott tevékenység, lényege a kompromisszum-keresés, az egyensúlyozás, a mérséklet. Ezt a joguralommal lehet megvalósítani: 1. független bírósággal, 2. a magántulajdon védelmével, 3. a hatalmi egyensúlyra törekvő külpolitikával.

 

3. nacionalizmus

- a natio (nemzet) szóból származik

- a középkorban a nemzet fogalmához csak a kiváltságosok tartoztak, a termelő, adózó, katonáskodó jobbágyok nem

- a felvilágosodás és a francia forradalom (honvédő háborúk) idején alakult ki a modern polgári nemzet fogalma: egy terület lakosságának olyan közössége, ahol közös a nyelv, közös a kultúra és a történelem. Egy közös államhatár övezi, kialakul az egységes nemzetgazdaság, nemzeti piac, egységes  súly- és mértékrendszer.

- a modern nemzetek kialakulásának két útját figyelhetjük meg a történelemben:

a) államnemzeti fejlődés valósult meg pl. Angliában, Franciaországban: itt a nemzetté válás egy önálló állam keretei között ment végbe. Kialakulhatott az egységes nemzetállam.

b) kultúrnemzeti fejlődés (pl. német, olasz, magyar, horvát stb.). Ezek a népek nem rendelkeztek önálló államisággal, általában egy birodalom keretei között éltek, ezért a nemzeti fejlődés a kultúra világában kezdődött, céljuk az önálló nemzetállam kialakítása lett. Fejlődésükben nagy szerepet kapott a nemzeti nyelv hivatalossá tétele, a nemzeti szimbólumok kialakulása (pl. zászló, címer, himnusz), a nemzeti történelem, nemzeti hősök kutatása, felmutatása. Nemkívánatos hatásként felbukkan az ellenségkép (pl. a horvátok szenvedéseik okaként az ezeréves magyar elnyomást nevezik meg.

- a nacionalizmus összekapcsolódhatott a liberalizmussal, konzervativizmussal.

- Haladó irányzat, amennyiben elősegítette az államnemzeti és kultúrnemzeti fejlődés, káros, amennyiben ellenségesen kezel más népeket.

 

4. utópista szocialisták

- a klasszikus ipari forradalom kitermeli az új társadalmi osztályokat: tőkések, munkások, a munkások életének mindenféle nyomorával, kizsákmányolásával együtt

- a problémák megoldására először az ún. utópista szocialisták léptek fel elképzelésekkel

- a socius szó jelentése: közös, társas, egyesült, szövetkezett, az utópia szó Morus Tamás azonos című művéből származik, egy elképzelt, idealizált társadalomképet fest le.

- Saint Simon szerint a „henyélő" nemesek helyett a társadalmat az „iparosok" irányítására kell bízni

- Fourier a problémák megoldásaként utópisztikus közösségeket, ún. falansztereket képzelt el.

- Owen gyárosként megpróbált „jó tőkés" lenni, munkásainak kedvezőbb életviszonyokat teremteni, és kommunisztikus elven működő „szövetkezeti falvakat" létesíteni.

 

5. korai francia szocialisták, vagy más néven kispolgári szocialisták

- Proudhon megkérdőjelezte az állam szerepét, elutasította a gazdaság piaci működését

- Blanc a munkások által üzemeltetett és az állam által támogatott „nemzeti műhelyek" kialakításától remélte a munkások problémáinak megoldását.

 

6. tudományos szocializmus (avagy marxizmus, avagy történelmi és dialektikus materializmus)

- Karl Marx és Friedrich Engels a megalkotói, értelmiségiek, akik a kapitalizmus ellentmondásait, a munkásosztály helyzetét akarják megoldani

- forrásaik: a német filozófiából Feuerbach materializmusa, Hegel dialektikája (amit ők nem az eszmékre, hanem a történelem menetére alkalmaznak), az angol polgári gazdaságtanból Smith és Ricardo nézetei alapján megfogalmazzák a profit eredetét, továbbá az utópista szocialisták.

- filozófiájuk a dialektikus és történelmi materializmus, ami azt jelenti, hogy a világ anyagi eredetű, állandó mozgásban van, a mozgást és a változást a világban meglévő ellentétek harca okozza. Ezt alkalmazzák a történelem menetére is.

- történelemszemléletük: a történelem nem más, mint az osztályharcok története. Az ókorban a szabadok és a rabszolgák, a középkorban a földesurak és a jobbágyok, az újkorban a tőkések (kapitalisták) és a proletariátus (munkásság) antagonisztikus (= kibékíthetetlen) ellentétei alakították a történelem menetét.

- politikai gazdaságtanuk szerint a tőkés kizsákmányolja a munkást. A munkás egy különleges áru, hiszen a munkabére nem fedezi a munkás teljes értékét, így tesz szert a tőkés az értéktöbbletre, a haszonra, a profitra.

- forradalom-elméletük szerint a tőkés és a proletár közötti ellentét elvezet a kommunisták (=a munkásosztály élcsapata, legtudatosabb rétege) vezette munkásság forradalmáig, amely majd világforradalomba torkollik. A győztes forradalom után a magántulajdont megszüntetik. Ez azonban csak diktatúrával (proletárdiktatúra) mehet végre, mert a tőkések ellenállnak. A harc eredményeképpen először a szocialista társadalom jön létre, melyben még vannak egyenlőtlenségek, az elosztás elve a „mindenkitől a képességei szerint, mindenkinek a munkája szerint".

A szocializmus felépítése után lehet kialakítani a legmagasabb rendű, osztályok nélküli kommunista társadalmat, ahol már mindenki „szükségletei" szerint részesedhet a közösen megtermelt javakból. A kommunizmusban már nincs állam, tulajdon, a vallást elvetik (ateizmus).

___________________________________________________________

 

4. Nagyhatalmak a századfordulón

1. Az amerikai függetlenségi háború
2. Az amerikai polgárháború

1. Az amerikai függetlenségi háború

-         1587-ben jött létre az első angol gyarmat, Virginia, ezután sorra benépesült a keleti partvidék

-         a 18. század közepére 13 angol gyarmat alakult ki, amelynek az anyaországgal egyre nagyobb ellentétei alakultak ki (pl. angol vám, adó- illetékkövetelések, pl. cukortörvény, bélyegtörvény stb.)

-         a gyarmatokon élők erre 1763 decemberében az ún. bostoni teadélutánnal reagáltak (mivel az angolok teavámot követeltek, ezért indiánnak öltözött helyiek a hajó rakományát a tengerbe szórták). Ezután Anglia szigorú intézkedéseket, katonai kormányzást vezetett be a gyarmatokon.

-         Az elégedetlenség Anglia elleni függetlenségi háborúhoz vezetett: 1775-1783

1. 1775-ben, a második kontinentális kongresszuson George Washington vezetésével felállították a gyarmatok hadseregét.
2. 1776. júl. 4-én közzétették a Függetlenségi Nyilatkozatot (=USA megalakulása)
3. az amerikai hadsereget (patriótákat = hazafiak) európai szabadságharcosok is segítették. 1777-ben Saratogánál, majd 1781-ben Yorktownnál is legyőzték az angolokat.
4. Az 1783-as versailles-i békében Anglia elismerte a 13 gyarmat függetlenségét

-1787-re elkészült, elfogadták az USA alkotmányát. Ez volt a világtörténelem első, a hatalommegosztás elvére épülő, modern köztársasági alkotmánya

-         USA szövetségi állam

-         az állam élén elnök, széles körű hatalommal (prezidenciális rendszer) (USA első elnöke: George Washington)

-         a törvényhozó hatalom a kongresszus, amely kétkamarás:

§         a szenátusban államonként 2-2 fő vesz részt

§         a képviselőházban az államokból a lakosság arányában érkező választott küldöttek

-         az alkotmány első módosítása 1791-ben történt, ekkor az állampolgári jogok rögzítésével egészítették ki (Bill of Rights). Az amerikai alkotmány időt állónak bizonyult, napjainkig nagyon kevés módosítás történt rajta.

 2. Az amerikai polgárháború (1861-65)

a)      területi növekedés

- a függetlenség kivívása után folyamatosan növekedett az USA területe, a 19. sz. elején: Louisiana (Franciaországtól), Florida, közepén: Texas, Oregon, Új-Mexikó, Kalifornia, 1867-ben Alaszka (Oroszországtól) területével. Az őslakókat, az indiánokat egyre nyugatabbra szorították.

- a hatalmas területek bekebelezése gyors gazdasági fejlődést eredményezett: 1. az olcsó földvásárlási lehetőség miatt nagy volt a betelepülők aránya 2. a munkaerőhiány miatt magasabb volt a munkabér (ez is a betelepülés fellendülését eredményezte) 3. egyre bővült a piac és a termelés.

b) Észak és Dél ellentéte

- az északi államokban kisbirtok alapú farmergazdálkodás alakult ki (a farmer szabad ember, saját magántulajdona van, mezőgazdasággal és vállalkozásokkal foglalkozik). Északon az ipar gyors fejlődése figyelhető meg (textilipar, hajóépítés, fémmanufaktúrák). Érdekük a hazai termelés és piac védelme. Érdekeiket az 1854-ben alakult Republikánus Párt képviselte.

- a déli államokban a nagybirtok alapú ültetvényes gazdálkodás a jellemző. Kb. 3 millió rabszolgát foglalkoztattak az ültetvényeken. Az ültetvényeken  általában monokultúrás földművelés folyt (pl. dohány-, indigó-, gyapot-, rizs, cukornádtermesztés). Az ipar gyengén fejlett ezen a területen. Érdekük a szabadkereskedelem, főleg Angliával. Érdekeiket az 1828-ban létrejött Demokrata Párt képviselte.

- Észak és Dél között az eltérő gazdasági érdekeken kívül leginkább a rabszolgaság megítélése jelentette (Dél ragaszkodik hozzá, Észak elveti). Az 1820-as Missouri-egyezmény szerint az új tagállamokat csak párosával lehet felvenni (1 rabszolgatartó Délhez, 1 szabad állam Északhoz kerül). Viszont 1854-ben Kansas és Nebraska felvételekor ettől eltértek, ezért Kansasban polgárháború kezdődött a rabszolgatartók és a rabszolgaság-ellenes csoportok (abolícionisták) között. 1898-ben Joh Brown szított rabszolgalázadást Virginiában, elfogták, kivégezték.

- Észak és Dél közötti végső szakadáshoz az 1860-as elnökválasztás vezetett: a republikánus Abraham Lincoln győzött. Programja: a rabszolgaság területének korlátozása, védővámos gazdaságpolitika. A déli államok ezt elutasították. Ezért 1860 decemberében Dél-Carolina elszakadt az Uniótól, majd több déli állam is követte. 1861-ben megalapították az Amerikai Konföderált Államok Szövetségét Jefferson Davis elnökletével, fővárossá Richmondot tették.

c) a polgárháború (1861-65)

- kezdetben a jobban felkészült déliek voltak sikeresek a harcokban, az északiak hadseregszervezése lassan haladt, ezt meggyorsítandó Lincolt reformokat vezetett be:

1. 1861-től protekcionista vámokat 2. 1862-ben elfogadták a Telepítési Törvényt (Homestead Act): a nyugati „szabad földekből" nagyon alacsony illeték mellett 160 acre földet biztosított mindazoknak, akik nem harcolnak az Unió ellen, és 5 évig birtokolják, művelik azt. 3. 1863 januárjában életbe lépett a lázadó ültetvényesek rabszolgáinak felszabadításáról szóló törvény.

- Ezután 1863-tól fordulat állt be a háború menetében: Lee tábornok (dél) 1863 júliusában vereséget szenvedett Gettysburgnél, Grant tábornok (észak) elfoglalta a Mississippi völgyét, ezzel elválasztotta egymástól a konföderáció államait.

- 1865. április 9-én Lee tábornok Appomatoxnál letette a fegyvert, Jefferson Davist pedig elfogták és bebörtönözték. A polgárháború Észak győzelmével zárult (mindmáig az USA legtöbb áldozatot igénylő háborúja volt.)

d) a rekonstrukció (=déli államok visszafogadása az Unióba)

- 1865. április 14-én Lincoln elnök merénylet áldozata lett, utóda, Andrew Johnson idején kezdődött meg a déli államok visszafogadása az Unióba. Mivel a déli államok vonakodtak a rabszolga-felszabadítás végrehajtásától, ezért ezekben katonai diktatúrát vezettek be, ami 1877-re fejeződött be Grant elnöksége idején.

e) az USA fejlődése a polgárháború után

- felgyorsult a területek meghódítása az indián őslakosságtól, rezervátumokba kényszerítették őket.

- az USA gyors gazdasági fejlődése folytatódott, nagyvállalatai megjelentek a világpiacon (pl. Standard Oik, US Steel), nagy monopóliumok alakultak ki

- az USA külpolitikáját a Monroe-elv határozta meg: Monroe amerikai elnök volt: „Amerika az amerikaiaké" elv jegyében 1898-ban a spanyoloktól háborúval megszerzik Kubát, Puerto Ricot és a Fülöp-szigeteket. Részt vettek Japán megnyitásában (kikötőit megnyitotta Japán az európai, amerikai kereskedő hajók előtt), jelen voltak a korábban elzárkózó Kínában.

_________________________________________________________

 

5. Nagyhatalmak a századfordulón: az egységes német állam létrejötte

 

1. a német egység lehetséges útjai

-         a napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult a bécsi kongresszus. 1815-től a német területeket a Német Szövetség, a Bund fogta össze, majd 1839-től 18 állam részvételével kialakult a Német Vámszövetség, ami elősegítette a területek gazdasági integrálódását (egységesülését)

-         az 1848/49-es forradalmak idején az egység kérdésében nem tudtak előrébb lépni

-         1849 után 2 lehetséges megoldás kristályosodott ki:

o       a  nagynémet egység, amely azt jelenti, hogy a katolikus Habsburg-dinasztia vezetésével a német államok egy viszonylag laza föderációban egyesülnének, ehhez a Habsburg Birodalom nem német tartományai is hozzátartoznának (soknemzetiségű, laza föderáció, katolikus, Habsburg-vezetésű német állam)

o       a kisnémet egység a protestáns Poroszország vezetésével jönne létre egy tisztább nemzetállam jönne létre, mivel a Habsburg Birodalmat nem foglalná magába.

2. Poroszország és Ausztria versengése

-         Poroszország tudott gyorsabban modernizálódni (gyorsabban növekedett az ipari termelés, rendkívüli mértékű vasútépítés történt, modernizálták a junker nagybirtokokat. 1862 és 1890 között Otto von Bismarck lett Poroszország kancellárja, aki sikeres keresztül vitt egy hadsereg fejlesztési programot ( 3 év szolgálati idő, modern fegyverek), ill. a külpolitikában szövetségeseket szerzett, míg Ausztria elszigetelődött. A hadvezetés élén a nagy felkészültségű Moltke tábornok állt.

-         Ausztria eközben tekintélyvesztésen megy keresztül: kiszorul Itáliából, létrejön az egységes Olaszország (1861), államcsőd közeli helyzet alakul ki. 1863-ban Ferenc József a frankfurti birodalmi gyűlésen császárrá akarta magát választatni, de nem sikerült.

 

3. A német egység létrejöttének állomásai

a) Ausztria és Poroszország még együtt harcol két dániai hercegségért (1863-65:schleswig-holtsteini konfliktus, de vita alakul ki köztük a hercegségek sorsáról.

b) porosz (+olasz) →←osztrák háború (1866)

- az osztrákok döntő vereséget szenvedtek Königgratznél a poroszoktól 1866. júl. 3-án. Ezután Prágában kompromisszumos békét kötöttek: feloszlatták az 1815-ben létrejött Német Szövetséget, helyébe Poroszország megszervezte a Maja folyótól északra fekvő államokból az Észak-Német Szövetséget 1867-ben. A Habsburg Birodalom ennek nem része. Ausztriának hadisarcot kellett fizetnie az új államnak.

c) Luxemburg kérdése

- Luxemburg hovatartozása francia-porosz ellentéteket okozott, végül 1867-ben egy nemzetközi döntőbíróság kimondta semlegességét és önállóságát.

d) A további francia-porosz feszültségeket a dél-német, főleg Rajna menti területek hovatartozása okozta. Bismarck ezért  1870-ben kiprovokálta a háborút, amelyet a poroszok gyorsan megnyertek (Sedan, 1870. szept. 2. - III. Napóleon kapitulált, a császárt elfogták.)

- 1871. január 18-án, a versailles-i palota tükörtermében került sor a Német Császárság proklamálására (kikiáltására).

- az ellentéteket az 1871-ben, Majna-Frankfurtban megkötött békével simították el: 1. Németország megkapta Elzász-Lotharingiát 2. Franciaországnak 5 milliárd frank hadisarcot kellett fizetnie.

 

4. a Német Császárság felépítése

- a német egység tehát háborúk révén, dinasztikus úton jött létre (a protestáns porosz Hohenzollern dinasztia került az élre)

- az állam továbbra is mozaikos (szövetséges) jellegű, meghatározó volt benne Poroszország

- a Birodalom irányító szervei: 1. a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amely a szövetségi államok küldötteiből állt, hatásköre: a hadügy, külügy, közlekedés, vámok, kereskedelem ügyei 2. a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) hagyta jóvá a törvényjavaslatokat és a költségvetést. 3. a kormány vezetője a kancellár, aki a külügyek teljhatalmú irányítója is egyben

 

5. Belpolitika a Német Császárságban

- Bismarck törekedett a birodalom egységesítésére, ezért egyfajta kultúrharc (Kulturkampf) indult a katolikus egyház világi befolyásának visszaszorítására. Eredménye az iskolák állami felügyelete, a polgári házasságkötés bevezetése.

- igyekezett fenntartani a francia revanstól való félelmet (külpolitikai veszélyeztetettség)

- harcot hirdetett a szocialista mozgalmak ellen

    __________________________________________________________

 

6. A balkáni konfliktusok okai

1. Viszonyok a Balkánon

- a török eredetű Balkán szó hegyet jelent. Sokféle nép élt (él) itt: szerbek, törökök, albánok, horvátok, szlovénok, macedónok, bosnyákok (szláv nyelvű iszlám hitű nép), bolgárok, örmények, románok, zsidók.

- a sokféle nép keveredve élt itt, már nem voltak itt etnikailag homogén területek a 19. századra

 

2. társadalmi viszonyok

- a török uralom alatt élő szerbek, bolgárok ún. csonka társadalomban éltek (szinte csak parasztság, a földesurak többnyire törökök voltak), így vezető rétegük a pravoszláv (görögkeleti) papság volt.

- az autonóm román fejedelemségekben a bojár családok jelentették a földesúri réteget,  ugyanakkor tehetős görög kereskedő családok is éltek itt (fanarióták), továbbá görög-örmény-román vállalkozók, valamint többnyire állattenyésztő parasztok

 

3. hatalmi viszonyok

- a török uralom még továbbra is érvényesült a gazdaságban és a politikában, a török uralom mellett a görög kulturális elnyomás is érvényesült (a törökök az egész félszigetet a konstantinápolyi patriarchátus alá rendelték, amelynek vezetője mindig a görög papság soraiból került ki.

- kialakult az a jelenség, amit keleti kérdésnek nevezünk: 1. a Balkánt uraló Oszmán Török Birodalom a 19. sz.-ra meggyengült („A Balkán Európa puskaporos hordója"). 2. A két szomszédos hatalom, Ausztria és Oroszország is szeretett volna befolyást szerezni a térségben (Oroszország: pánszlávizmus, a szláv népek vezetőjeként tünteti fel magát, a délszlávok védőjeként tetszeleg, Ausztria Bosznia-Hercegovinát akarja bekebelezni). 3. Nagy-Britannia az európai egyensúly és a tengerszorosok védelmében próbálta fenntartani a (gyenge) török uralmat. 4. Ugyanakkor az ott élő népek is szerettek volna önálló, független nemzetállamot létrehozni.

 

4. néhány népnek sikerült nemzeti államot létrehoznia a Balkánon

- a görögök szabadságharc által vívták ki önállóságukat a törökökkel szemben (1821-30)

- Moldva és Havasalföld fejedelemsége egyesül 1862-ben, 1881-től létrejön a Román Királyság

- Szerbiában is törökellenes felkelés robbant ki, egyre önállóbb lett, 1882-ben létrejön a Szerb Királyság.

 

5. nagyhatalmi összecsapások a 19. sz. második felében

- 1875-ben hercegovinai, majd bolgár felkelés kezdődött a török uralom lerázása érdekében. Bár Szerbia és Montenegró beavatkoztak, a törökök mégis leverték a felkeléseket. Oroszország „szláv testvérei" megsegítése érdekében beavatkozott, megkezdődött az 1877-78-as orosz-török háború. Az oroszok gyors győzelmeket értek el, majd 1878-ban megkötötték a san stefanói békét, de egy nemzetközi kongresszussal (berlini kongresszus, 1878) felülbírálták, mert túl nagy befolyást engedett volna Oroszországnak a térségben.

- a berlini kongresszus döntése szerint:

• elismerték Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét
• az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálhatta (katonailag megszállhatta) Bosznia-Hercegovinát (hogy ne kerüljön szerb kezekbe).
• Oroszországhoz került egész Besszarábia.
• Viszont feldarabolták a san stafanói békében megalkotott „Nagy-Bulgáriát": Macedónia a törököké maradt, Kelet-Rumélia autonóm török tartomány lett.

-         1908-ban a Monarchia annektálta is Bosznia-Hercegovinát (csatolta a birodalomhoz)

6. a balkáni háborúk

-az 1. balkáni háború 1912-13-ban zajlott. A Balkán Szövetség (Bulgária, Görögország, Montenegró) sikeres háborúval kiszorították Törökországot a térségből (csak Konstantinápoly és környéke maradt Európával török kézen). Létrejött a független Albánia, Szerbia bekebelezte Macedónia egy részét.

- a 2. balkáni háború 1913-ban zajlott. Macedónia birtoklása ügyében Bulgária indított háborút Szerbiával és Görögországgal szemben, az akció sikertelen, Bulgária területeket veszített.

 

7. az I. világháború előtti helyzet

- Szerbia megerősödött a térségben, de viszonya ellenséges volt az Osztrák-Magyar Monarchiával

- Bulgária meggyengült a térségben, ezért a Monarchiához és Németországhoz közeledett.

_________________________________________________________

 

7. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik: a második ipari forradalom

 

1. általános jellemzők

- időben kb. 1860-1914 közé eső fejlődés

- Anglia és Franciaország fejlődési üteme lelassult, a később iparosodott USA, Németország és Japán fejlődése került az élre. Gyorsabb fejlődésüket elősegítette az, hogy alacsonyabb szintről indultak, mint Anglia, jelentős tőkeimportban részesültek, a legmodernebb technikákat vehették át (míg Angliában korábban végre kellett hajtania egy technikai megújítást)

- a második ipari forr. Európa több országában és az USA-ban bontakozott ki

- már nem ügyes ezermesterek találmányai, hanem a tudomány fejlődése tette lehetővé kibontakozását

- a mezőgazdaság is gépesedett

- új iparágak jelentek meg, váltak kiemelkedő ágazatokká

- ezekhez a fejlesztésekhez viszont már hatalmas volt a tőkeigény, ezért új, nagyobb vállalati formák alakultak ki.

 

2. a tudomány új eredményei

- nagyot fejlődött a fizika és a kémia (elkészült a kémiai elemek periódusos rendszere, Mengyelejev), Herz felfedezi az elektromágneses hullámokat, Röntgen a röntgensugárzást, Becquerel felfedezi az uránium radioaktív sugárzását, Planck megfogalmazza a kvantumelméletet, Einstein a relativitás elméletét, Bohr felállítja az atommodellt.

-a biológia és orvostudomány szintén nagyot fejlődött: Gerhardt felfedezi az aszpirint. Darwin megfogalmazza az evolúció elméletét, Mendel felállítja az öröklődés alaptörvényeit, Koch felfedezi a TBC kórokozóját, Pasteur feltalálja a veszettség elleni védőoltást, Boveri-Sutton felfedezi a kromoszómákat, Mc collum-Osborn felfedezi az A vitamint.

 

3. a tudományos fejlődés eredményeit az iparágak és az ipari találmányok hasznosítják

- vasút, a hidak építése, a szerszámok, gépek, fegyverek gyártása nagyon sok acélt igényelt. Bessemer megoldotta a vasolvadék széntelenítését (Bessemer-eljárás), a Siemens-Mantin eljárás következtében új típusú kemencét alkottak, amelyben jóval magasabb hőmérsékletet lehetett elérni, a nyersvashoz ócskavasat kevertek, a Thomas eljárással a nyersvas foszfortalanítását oldották meg.

- az elektromosság területén Edison megalkotta a szénszálas izzót, Bláthy-Déry- Zipernowszky megoldotta az áram továbbítását a transzformátor megalkotásával, Planté megalkotta az elektromos akkumulátort. A gőzgépeket felváltja a villanymotor, ami előnyösebb, mint a gőzgép, mert szakaszosan működtethető, kisebb gépekbe is beépíthető, olcsóbb, jobb hatásfokkal működik.

- a hírközlést Bell telefonja forradalmasította, Edison megalkotta a fonográfot, Puskás Tivadar a telefonközpontot, Marconi felfedezte a drót nélküli távírót, rádiót.

- a közlekedésben kezd elterjedni a robbanómotor, megalkotják a belső égésű négyütemű benzinmotort, Csonka János és Bánki Donát megalkotja a karburátort, porlasztót. Ez fellendíti az autógyártást: az első, gyakorlatban is bevált gépkocsit 1886-ban Benz alkotta, az első, futószalagon, nagy szériában gyártott gépkocsi a Ford T-modell (1913), amelynek tervezője a magyar Galamb József volt.

- kezd kialakulni a repülés: Zeppelin megalkotja a léghajót, a Wright-testvérek a motoros repülőgépet (1903)

- a hajózásban megjelennek a robbanómotor hajtotta csatahajók

- a vegyiparban megjelenik a műtrágyagyártás, festékgyártás, megkezdődött a kőolajbányászat, kifejlődött a benzin és petróleum előállítása, feltalálják a tekercsfilmet, celluloidot, megjelennek az első műanyagok (bakelit, gumiabroncs)

- a hadiiparban Nobel megalkotja a dinamitot, Maxim a géppuskát, a tankot

- a mezőgazdaságban kezd elterjedni a nagyteljesítményű, robbanómotoros traktor (a legnehezebb munkákat tudják így gépesíteni), korszerű új ekéket, vetőgépeket, aratógépeket hoznak létre. Alkalmazzák a műtrágyát, a növények nemesítését, az állatok keresztezését.

 

4. új vállalati formák

- az első ipari forradalom szabadversenyes kapitalizmusát felvált a monopolkapitalizmus. Mivel az új beruházásokhoz nagy tőkeigényre van szükség, ezért végbement a tőkekoncentráció (a cégek egyre nagyobb tőkét halmoztak fel), majd a tőkecentralizáció (a tőkék, azaz cégek összeolvadása egy-egy területen). Megjelent a finánctőke, ami az ipari és banktőke összeolvadását jelenti.

- az új cégforma a monopólium: ezek a tőkekoncentráció révén alakultak ki, nagyvállalatokat vagy vállalatközi szervezeteket jelent, amelyek extraprofitra törekedtek úgy, hogy uralkodó pozíciót szereznek a termelésben és a piacon egy-egy területen, tehát megegyezéseikkel korlátozzák a szabad versenyt.

- a monopóliumok főbb fajtái:

• Kartell: tartós megállapodás a monopóliumok között árakról, piacokról, bérekről
• Szindikátus: önálló vállalatok együttműködése a kereskedelemben
• Tröszt: közös irányítás alá kerülő vállalatok
• Konszern: különböző ágazatokban tevékenykedő, önállóságukat megtartó vállalatok szövetsége

Későbbi monopóliumfajták:

• Konglomerátum: olyan konszernek, amelyek egységes stratégiát dolgoznak ki, közösen használnak szolgáltatásokat (pl. szállítás)
• Holding: befektetési társaság (befektet különböző gazdasági ágazatokba)
• Korporáció: számos, akár több ezer önálló vállalat termelési integrációja

 

5. a mezőgazdaság fejlődési típusai a korszakban

- az oroszországi a legelmaradottabb, csak 1861-ben szabadítják fel a jobbágyokat, megmaradnak a faluközösségek

- porosz utas fejlődés: (Elbától keletre) a nagybirtokok tőkés nagybirtokká alakulnak, gépesítés, piacra termelnek, ugyan volt jobbágyfelszabadítás, de nagy a szegényparaszti réteg, kisparcelláikat nem tudják modernizálni

- francia szabadparaszti gazdálkodás: családi gazdálkodás, piacra termelnek, alacsony a gépesítettség

- angol bérleti rendszer: mezőgazdasági bérmunkásokat alkalmaztak, gépesítettek

- amerikai utas fejlődés: a farmerek nagy területeken, gépesítve termeltek, más vállalkozásokban is érdekeltek (pl. vasútépítés, gépgyártás), farmer: szabad, mezőgazdasági vállalkozó.

 

6. környezeti hatások, életmódváltozás

- a villanyvilágítás meghosszabbította a nappalokat, lehetővé vált a gyárakban a folyamatos termelés, kialakult az izzógyártás új iparága. Viszont a szénbányászat fellendülése és az erőművek építése fokozta a környezetszennyezést.

- a szerelőszalag (futószalag) lehetővé tette a gyors tömegtermelést, a munkaerő és munkaidő jobb kihasználását, a folyamatos termelést, viszont az embert gépszerű robottá silányította

- a közlekedésben gyorsulást figyelhetünk meg. Londonban épült az első földalatti, a kontinensen Budapesten, az első villamost Berlinben alkalmazták. A robbanómotoros autó, a repülő léghajó szintén hozzájárult az utazási idő lerövidüléséhez, az élet felgyorsulásához. A kőolaj iránti igény nőtt, fellendült a kőolajbányászat. Növekedett a környezetszennyezés a légszennyezés és az autóroncsok növekedésével.

- a távközlési eszközöknek köszönhetően felgyorsult az információáramlás, megnövekedett az elérhető információk mennyisége.

- terjedt a vasbetonos új építkezési módszer, a műanyagok révén könnyebben formálható, tartósabb használati eszközöket készíthettek

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/8.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat