7. A kiegyezés

8. Az I. világháború

9. Egyházi és világi kultúra a középkorban

---

A KIEGYEZÉS

Ábrák, források a témához:

Száray Miklós: Történelem III.

- Deák - Húsvéti cikk - 233. oldal

- Kossuth "Cassandra-levele" - 237. oldal

- a dualizmus felépítése - 235. oldal 

 

1. Út a kiegyezéshez

A kiegyezést megelőző időszakban, a Bach-rendszerben (1850-59) a magyar értelmiség passzív ellenállásba vonult, vagyis szándékosan tartózkodott a közéleti szerepléstől (hosszú távon viszont ez nem volt fenntartható, mert gazdaságilag elszegényedést jelentett). Ez Magyarországot és az Osztrák Császárságot rendkívül elhidegítette egymástól és mind gazdaságilag, mind politikailag veszélybe sodorta. Szükség volt tehát a két ország megegyezésére.

- Az első lépést az osztrákok tették meg, akik egy nem hivatalos küldöttséget küldtek Deákhoz, és tárgyalásokat kezdtek vele. Erre válaszul Deák 1865. április 16-án a Pesti Naplóban megjelentette a „Húsvéti Cikk"-ét, melyben kifejezi kompromisszumkészségét, és kiegyezési ajánlatot tesz. Fő célul a Birodalom egységégének fenntartását tűzi ki, és csupán másodlagos kérdésként kezeli a magyar függetlenséget, de ragaszkodik az 1848-as törvények megtartásához, és annak csupán revíziójára hajlandó. Továbbá véleménye szerint az eddigi perszonáluniós kapcsolatot egy szorosabb reáluniós kapcsolattal kellene felváltani (=  nemcsak az uralkodó személye közös, hanem vannak közös ügyek is, ezek: hadügy, külügy, pénzügy).

- A közeledést felgyorsította az 1866-ban kitört porosz-osztrák háború (a német egységért folyik a háború). Az 1866-os háborús vereség nyilvánvalóvá tette, hogy az osztrákok kiszorultak a Német Szövetségből és Itáliából, s ez veszélyeztette Ausztria nagyhatalmi státuszát, melyet csak úgy tudott volna megőrizni, ha Magyarországot bevonta volna a Birodalom irányításába. Magyarország támogatta ezt a tervet, és nem törekedett önállóságra, hanem hajlandó volt együttműködni.

- 1867. február 17-én gróf Andrássy Gyulát kinevezték magyar miniszterelnökké,

- 1867 márciusában az országgyűlés elfogadta a kiegyezési törvényeket (67/12. tc.).

- 1867. június 8-án, Budán Ferenc Józsefet megkoronázták, majd letette a koronázási esküt, és szentesítette a kiegyezési törvényeket.

- Ezt követően decemberben kijelölte a közös minisztereket, s ezáltal megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia, mellyel kezdetét vette egy új alkotmányos időszak, a dualizmus. (1867-1918)

2. A kiegyezési rendszer jellemzése

- Az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között a kiegyezési rendszer megszületésével egy államszövetség jött létre.

o       Közös lett az uralkodó,

o       és bizonyos ügyeket is egyesítettek (hadügy, külügy, pénzügy).

o       Hasonlóvá tették az országok felépítését,

o       És a tagok autonómiát élveztek.

 

Az Osztrák Magyar Monarchia belső felépítése:

- Törvényhozás: Mindkét országban működött egy-egy kétkamarás parlament, melyet Bécsben Birodalmi Gyűlésnek neveztek. Ennek alsóháza a képviselőház, felső háza pedig az urak háza. Budapesten 1873-tól országgyűlés alakult, melyben csak úgy, mint az osztrákoknál, megvalósult a népképviselet.

- Végrehajtás: Mindkét országban felelős kormány működött, önálló közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezett.

- Közös ügyek: Közös volt a külügy, a hadügy és a pénzügy, melyek összetartották a két államot. Ezek élére közös minisztereket neveztek ki. Ezen ügyek ellenőrzésére mindkét parlament 60-60 tagú delegációt állított fel. Ez hol Bécsben, hogy pedig Pesten évente külön ülésezett. Eltérő vélemény esetén üzenetváltásra került sor. Amennyiben ez háromszor megismétlődött, abban az esetben közös tárgyalásra került sor. A delegáció feladata volt továbbá a közös ügyek költségeinek megállapítása.

- Közös volt a hadsereg is, melynek irányítása az uralkodó kezében volt. Ez jelentősen növelte hatalmát. Ez egy feudális, abszolutisztikus maradvány az új rendszerben. A hadsereg vezényleti nyelve a német volt, de az alsóbb szinteken a nemzeti nyelvet is lehetett használni. Volt azonban a két országnak külön-külön is egy hadserege, mely a magyaroknál a Honvédség, az osztrákoknál pedig a Landwehr volt.

Gazdasági kiegyezés:

- Történt egy gazdasági kiegyezés is, melyet 10 évente felülvizsgáltak. Ennek értelmében Magyarország átvállalta az osztrák államadóság egy részét, illetve viselte a közös ügyek költségének bizonyos hányadát, mely kezdetben 30%, később pedig 36,4% volt. Mindez Magyarország gazdasági megerősödését jelezte.

- Ezen kívül kereskedelmi- és vámszövetséget is kötött a két ország. Folytonos és komoly viták folytak továbbá az egyes árúk vámtételének megállapítása céljából.

- És végül bevezették a közös mérték- és pénzrendszert, mely a század elején forint, a század végén pedig korona volt.

 

3. A kiegyezés értékelése

a) a „kossuthista álláspont"

1867 májusában írta Kossuth „Kassandra levelét". Ebben felrótta, hogy Deákék a jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottak. Véleménye szerint Deákék a '48-as törvényekhez képest komoly visszalépéseket tettek, holott azoknak kiinduló pontoknak kellett volna lenniük

 

b) Deák Ferenc viszont védelmezte a kiegyezést. 1. Az adott helyzetben reális kompromisszum született. 2. Az osztrákok a königgratzi vereség után sem gyengültek meg annyira, hogy ennél is előnyösebb feltételeket lehetett volna kicsikarni, ha mégis, akkor az nem szólhatott volna hosszú távra. 3. Nem volt és a közeljövőben nem is lesz külföldi támogatottsága a magyar függetlenségnek.

 

c) A kiegyezést a határon túli történészek is elutasították, mondván hogy az osztrák és a magyar uralkodó elit bűnös szövetsége a nemzetiségiekkel szemben. Később, 1868-ban Eötvös kidolgozásában elkészült egy európai szintű, rendkívül liberális nemzetiségi törvény, mely széles jogokat biztosított számukra.

d) Az osztrák történészek viszont pozitívan értékelték a kiegyezést. Úgy látták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia  kedvező esélyt biztosított a felzárkózásra, s így Közép-Európa megközelíthette a nagyhatalmakat.

d) A magyar gazdasági történészek (XX. sz. második fele) is ezzel értettek egyet. Szerintük Magyarországon a XIX. század végén megindulhatott a modernizáció, mely nagyban köszönhető a kiegyezésnek. A kiegyezés az '70-es években elvezetett a „Boldog Békeidőkhöz".

e) A mai értékelés szerint a kiegyezés szükséges és reális kompromisszum volt, de a rendszernek komoly nehézségekkel kellett szembenéznie.

 

4. A kiegyezési rendszer jellemzői

I. A kiegyezési rendszer részben merevnek bizonyult, mert

a) a magyar politikai élet a szerint tagolódott, hogy fogadta el a kiegyezést (ez volt a hatalmon lévő Deák-párt), és ki utasította el (ezek voltak az ellenzéki pártok)

b) A legkisebb változtatás is a rendszer összeomlását eredményezhette volna, ezért Magyarországon mindig biztosítani kellett a kiegyezéspárti politika túlsúlyát, azaz a kormánypárt győzelmét (pl. nyílt szavazással, választójog vagyoni cenzushoz kötésével).

II. a kiegyezési rendszer részben rugalmasnak bizonyult azáltal, hogy

1. az uralkodónak elég tág szerepe volt: törvényeket kezdeményezhetett, előszentesítési joga volt, ha kellett kisebbségi kormányt nevezhetett ki (ha „véletlenül" az ellenzék győzött a választásokon, pl. 1905-ben).
2. gazdasági, hadügyi, külpolitikai téren lehetőség nyílt a vitákra, amelyek levezethették a feszültségeket.

__________________________________________________________

AZ I. VILÁGHÁBORÚ

Ábrák a témához:  Száray-Kaposi: Történelem IV.

- a szövetségi rendszerek és erőviszonyok 1914-ben (8. oldal)

- az első világháború frontjai (9. oldal)

- új vonások a hadviselésben (10. oldal)

I. a meglévő ellentétek

1.      A második ipari forradalom eredményei megteremtik néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak, a gyors fejlődés lehetőségét, amivel ezek az államok élnek is. Szédítő mértékben fejlődik elsősorban az iparuk, a XX. század elejére kinövik nemzeti piacaikat, gyarmatokat szeretnének szerezni. Mivel azonban a klasszikus gyarmatosítás már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért merül fel az ő részükről világ területi újrafelosztásának az igénye.

2.      Oka a világháborúnak a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága is. Ezt kihasználva Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia is terjeszkedni akar a területen (ez szembeállítja őket egymással).

3.      A német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához, a franciák égnek a revans vágytól (az 1870-71-es háborús kudarc miatt). A két nagyhatalom versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása.

II. A szövetségi rendszerek

-1882-ben létrejön a központi hatalmak szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részéről.

- Franciaország, Oroszország és Anglia 1907-ben köti meg az antant szövetségét.

- Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai.

A központi hatalmak szövetségének kedvez az államok földrajzi helyzete, azaz, hogy összefüggően helyezkednek el, könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük jóval ütőképesebb, valamint hasonló az államberendezkedésük.

A hármas szövetség hátrányai, hogy Olaszország titkos szövetséget kötött Angliával, Anglia megtámadása esetén Olaszország kinyilvánítja semlegességét. Ezeknek az országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal. Földrajzi elhelyezkedésük miatt előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti.

 

Az antant előnyére válik, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent. A gyarmataik védelme érdekében ezek az országok igen komoly hadiflottával rendelkeznek, ezért a hadseregfejlesztést is ilyen irányban végzik. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hadi hitelekkel és segélyekkel.

Az antant hátulütői a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság.

 

III. A haditerv

A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki 1905-re a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint:

- a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket.

- Eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát,

- ezután a két hadsereg egyesül, és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami
rosszabbul felszerelt és nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik. Az egész támadás negyven napra van tervezve, tehát egy villámháborúról van szó.

A németek tervük sikerében nagyon bíznak, viszont Ferenc József és Tisza István egyelőre ellenzik a háborút. A német magabiztosságot fokozza, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a háborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be.

IV. Az ürügy

Az ürügy  Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása. Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akik június 28-án merénylet áldozatai lettek: Gavrilo Princip, egy szerb nacionalista anarchista meggyilkolja őket. Ezután Németországban fokozott háborús hangulatkeltés folyik, II. Vilmos győzködi Ferenc Józsefet, hogy itt az alkalmas pillanat a háború megkezdéséhez, az osztrák politikusok pedig jegyzékeket küldenek a szerbekhez. A Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küld Szerbiának, amiben a Monarchia követeli, hogy Szerbia segítse egy, az osztrákok által kinevezett vizsgálóbizottság működését, melynek célja a gyilkosság körülményeinek kiderítése és a nacionalista szervezetek leleplezése. Szerbia elutasítja az ultimátumot, mire július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel kitör az első világháború.

V. Hadüzenetváltás

Augusztus a hadüzenetek hónapja, a szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat üzen.

-  Németország Oroszországnak,

- Németország felszólítja Belgiumot, hogy engedje át területén a német csapatokat, ezzel egyidejűleg hadat üzen Franciaországnak.

- Anglia felszólítja Németországot, hogy álljon el tervétől, és amikor Németország ezt megtagadja,  Anglia hadat üzen Németországnak.

-  a Monarchia hadat üzen  Oroszországnak, majd  Franciaországnak és Angliának.

- Japán hadat üzen a központi hatalmaknak, hogy megszállhassa Németország távol-keleti gyarmatait.

- Végül Törökország október 29-én hadat üzen az antantnak.

- 1914-ben egyelőre semlegességét nyilvánítja ki az Egyesült Államok, Olaszország, Bulgária, Románia és Görögország.

 

VI. Hadműveletek

1914

1.  az Osztrák-Magyar Monarchia támadja meg Szerbiát, de a vártnál nagyobb ellenállásba ütközik,  átütő sikert  egyik fél sem ér el.

2. Németország lerohanja Belgiumot, és betör Franciaországba. Szeptember 5. és 10. között a Marne folyónál (1. marne-i csata)  az angol és francia csapatok megállítják a németeket, kialakul az állóháború. (Lille, Ypern) Ezzel a villámháború terve meghiúsult.

3. Mivel az általános orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban folyt le, az orosz csapatok betörnek Kelet- Poroszországba és Galíciába, a központi hatalmaknak ezért kétfrontos háborút kell vívniuk. A német seregek Hindenburg tábornok vezetésével megsemmisítik a második orosz hadsereget, majd a Mazuri-tavaknál megállítják az oroszokat, itt is állóháború alakul ki. A Monarachia seregei az orosz előrenyomulást nem tudják megállítani, de az oroszok a rossz utánpótlás miatt nem jutnak túl a Kárpátok vonalán.

4. Japán elfoglalja Németország távol-keleti gyarmatait.

5. Törökország (október) hadba lépésével újabb frontok nyílnak a Kaukázusban, a Közel-Keleten (Egyiptom, Mezopotámia) és a tengerszorosoknál.

6. A háború elején Anglia gazdasági blokádot hirdet meg Németország ellen (akadályozzák a tengeri forgalmat), amiből a németek sikertelenül próbálnak kitörni november 1-jén Helgolandnál.

 

 Az 1914-es év mérlege katonai szempontból kiegyenlített, egyik félnek sem sikerül számottevő győzelmet aratnia, minden fronton állóháború alakul ki.

__________________________________________________________________________

1915

1. Német támadással kezdődik a nyugati fronton, de a frontvonal lényegesen nem változik.

2. Tavasszal az oroszok Galíciában támadnak és elfoglalják Przemysl erődjét, ezért itt német és osztrák-magyar csapatokat vonnak össze. A központi hatalmak ellentámadása sikerrel jár, május 2-án Gorlicénél áttörik a frontot, és mintegy 360 km-rel szorítják vissza az orosz csapatokat északkelet felé, Galícia nagy része felszabadul.

3. Májusban Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, és megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Monarchia seregei az olaszokat az Isonzó folyónál tudják csak megállítani, itt véres csaták folynak.

4. Októberben Bulgária is belép a háborúba, mert elégedetlen a Balkán-háborúk kimenetelével, ezért a Monarchiával közösen lerohanja Szerbiát, ami kapitulál.

5. Ugyancsak októberben a németek Ypernnél bevetik az első vegyi fegyvert, ami később a harci gáz elnevezést kapja.

6.  Ebben az évben süllyed el az amerikai Lusitania a német tengeralattjárók támadásainak következtében.

 

Értékelés: 1915-ben a háború sorsa még mindig nem dőlt el, a központi hatalmak keleten elért sikereinek dacára, ugyanis minden további fronton megmarad az állóháború, de a központi hatalmak országaiban megjelennek a gazdasági problémák, leginkább az ellátás terén.

__________________________________________________________________________

1916-ban mindkét fél szeretné eldönteni a háborút, ez az első világháború legvéresebb éve. 1. Német támadás indul februárban Verdun erődje ellen, a cél ezzel a szabad út biztosítása Reims és Párizs felé.. A harcok egészen nyárig tartanak, végül júniusban megindul Haig és Pétain tábornokok vezetésével az antant ellenoffenzívája a Somme folyónál. Az offenzíva és az ellenoffenzíva nem változtat az arcvonalon, annak ellenére, hogy ezek a támadások jelentik a gépi háború kiteljesedését, ami abban is megmutatkozik, hogy augusztusra Verdunt szétbombázzák, és mintegy kétmillió halott marad csak ezen a harctéren.

2. Az angolok a németekkel a tengeri ütközetet  vívnak Jütlandnál, mert a németek ismét ki akarnak törni a blokád szorításából.

3. Verdun tehermentesítésére szolgál az oroszok június 4-én meginduló offenzívája Bruszilov tábornok vezetésével. Az oroszok visszafoglalják Galícia egy részét, ezért a németeknek csapatokat kell elvonniuk a nyugati frontról, de az oroszok megint megakadnak a Kárpátoknál utánpótlás hiánya miatt.

4. Szintén Verdun tehermentesítését szolgálja a román hadba lépés az antant oldalán, de a román vezetők ezt területi feltételekhez kötik (Partium, a Kelet-Tiszántúl, Erdély, a Bánság egy része, Bukovina és Dobrudzsa). Az antant a feltételeket elfogadja, aláírják a bukaresti szerződést. Románia betör Erdélybe, de szeptemberben a német és osztrák csapatok visszaverik a román támadást, elfoglalják Havasalföldet, és december
6-án beveszik Bukarestet. Ez a terület fontos a németek számára, mert nyersanyagokban gazdag.

 

Értékelés: Az 1916-os évnek sincs katonai győztese, az antant gazdasága egyértelműen nagyobb tartalékokkal rendelkezik, nem utolsósorban az Egyesült Államok támogatása miatt. A kimerülés jelei miatt megkezdődnek a titkos béketárgyalások, minden siker nélkül, mert az antant most már mindenáron győzni akar.

1917

1. Németország korlátlan tengeralattjáró- háborút hirdet a gazdasági blokád megszüntetésére (amerikai, antant hajóveszteségek)

2. Február 2-án Pétervárott kitör a cárellenes forradalom, ezért a központi hatalmak újra a nyugati fronton támadnak.

3. Áprilisban az Egyesült Államok is belép a háborúba a német tengeralattjáró-háború miatt, és mert az antant országai ekkorra már annyira eladósodnak nála, hogy neki sem mindegy a háború kimenetele. (Az amerikai csapatok csak bő egy év múlva szállnak partra Európában.)

4.      Antant rábeszélésre az ideiglenes orosz kormányt támadást indít (Kerenszkij-offenzíva), de ezt a németek megállítják, majd mélyen benyomulnak Oroszországba, és csatolják a legfejlettebb területeket.

5.      Október 25-én (november 7.) Oroszország békedekrétumot ad ki, amelyben egy annexió és hadisarc nélküli békérôl beszélnek.

6.      Wilsonnak amerikai elnök is azt javasolja, hogy gyôzelem nélküli békét kössenek, de mindkét javaslatot elutasítják.

7.      Novemberben a Monarchia csatapatai sikereket érnek el a 12. isonzói csatában, áttörik a frontot, és a Piave folyóig nyomulnak előre. Az antant segítséget küld az olasz

8.      December elejétől Breszt-Litovszkban német-orosz béketárgyalások folynak, az oroszoknak ugyanis fontosabb a forradalmuk, mint a világháború.

 

Értékelés: Ez az év sem hoz lényeges változást katonai szempontból. A központi hatalmaknál a hátországban viszont súlyos gazdasági és politikai válság alakul ki.

 

1918

1. Januárban Wilson amerikai elnök kihirdeti 14 pontos béketervét, amit még az amerikaiak sem fogadnak el maradéktalanul.

2. Oroszország  március 3-án különbékét köt Breszt-Litovszkban Németországgal. A béke szerint  Németország megtartja az eddig megszerzett területeket, de az orosz forradalom ezáltal meg van mentve.

3. Március 5- én Németország Romániával is békét köt, eszerint a német csapatokat kivonják Romániából, cserébe a németek hozzáférnek a román nyersanyagokhoz.

4.Ez a béke lehetővé teszi Romániának, hogy két nappal a háború vége előtt újra belépjen a háborúba az antant oldalán, és így sokkal kedvezőbb megítélést kap majd a béketárgyalásokon.

5. Sor kerül az utolsó három nagy offenzívára a nyugati fronton, a németek áttörik a nyugati frontot, bekerítik Reimst.

6. Májusban megindul az antant ellenoffenzíva, júliusban áthajóznak egymillió amerikai katonát, az antant csapatok közös főparancsnokot kapnak, a francia Foch-t, és július-augusztusban a 2. marne-i csatában megverik a németeket. Ezután Németország már csak védekezik.

7. Az antant csapatok megindulnak Törökországból Bulgária ellen, Bulgária szeptember 29-én kapitulál.

8. Az egyiptomi és a mezopotámiai antant csapatok október 30-án Törökországot is kapitulációra kényszerítik.

9.November 3-án Padovában a Monarchia aláírja a fegyverszünetet a piavei vesztes csata és a belső forradalmak miatt.

10. November 9-én a kieli matrózok fellázadnak, a lázadás átterjed többek között Berlinre is, ahol felkeléssé módosul, ezért Németország november 11-én a compiègne-i erdôben aláírja a fegyverszünetet, ezzel a háború gyakorlatilag befejeződik a központi hatalmak vereségével.

 

Új vonások a hadviselésben

1. a villámháború terve összeomlott, állóháború, lövészárok-háború alakult ki

1. a védekező fegyverek erősebbnek bizonyultak, mint a támadó fegyverek (pl. géppuskák, hírközlés szerepe miatt)
2. az új fegyverek kb. 1916-tól egyre jelentősebbé váltak (pl. repülőgép, páncélosok, tengeralattjárók, harci gáz), de még nem ezek döntötték el a háború kimenetelét (a II. világháborúban igen!)
3. a lakott területek, a hátország még nem vált csatatérré, ezért a hátország jelentős gazdasági hátteret jelentett a harcoló feleknek. Állami hadigazdálkodást építettek ki a résztvevő államok, gyakran közvetlenül a frontra termeltek, s ez a gyengébbeket hamar kimerítette (pl. Oroszországot).
4. Tömeghadseregek álltak egymással szembe, egy-egy alkalommal milliós nagyságrendű hadseregek csaptak össze (pl. nyugati front).

A Párizs környéki békék (területi, etnikai és gazdasági következmények)

- a korábbi évszázadok nagyhatalmi egyensúlyra épülő politikája csődbe ment, Oroszország (a bolsevikok) másféle nemzetiközi politikai rendszert akartak, egyes birodalmak szétestek (Osztrák-Magyyar Monarchia, Törökország), új államok jöttek létre (pl. Ausztria, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, balti államok stb.). A túl gyorsan megerősödő Németországot csak az USA segítségével tudták legyőzni az antant államok. A békekonferenciának ezeket a tényeket figyelembe kellett vennie.

 

- a békekonferencia 1919. január 18-tól kezdődött. 58 szakbizottság működött, a végső döntéseket Anglia (Lloyd George miniszterelnök és Balfour külügyminiszter), Franciaország ( Clemenceau miniszterelnök és Pichon külügyminiszter) és az USA képviselői (Wilson elnök és Lansing külügyminiszter) hozták. Az olasz Orlandó miniszterelnök és a japán vezetők kevésbé szólhattak bele az ügyek alakításába.

- a "kis győztesek" a születő új (vagy visszaálló) államok: Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Görögország  képviselői is jelen lehettek a tárgyalásokon.

 

- a vesztesek vállalniuk kellett a háborús felelősséget, a területi döntéseket, a háborús jóvátétel fizetését, a katonai kötelezettségeket (pl. flottaleszerelés, általános hadkötelezettség eltörlése stb.)

A konkrét békék:

1. versailles-i béke Németországra vonatkozott (1919. jún. 28.)

- területének 1/7-ét, lakosságának 10 %-át elveszítette (Elzász-Lotaringia Franciaországhoz, Nyugat-Poroszország Lengyelországhoz, Posen és Felső-Szilézia Csehszlovákiához került.

- gyarmatai népszövetségei felügyelet alá kerültek

- a Rajna-vidéket demilitarizálták

- a Saar- vidék hovatartozásáról népszavazást írtak elő, amit 15 év múlva kellett volna megtartani

- megtiltották az Anschlusst (egyesülést) Ausztriával

- jóvátételt kellett fizetnie

- korlátozták haderejét

2. a saint-germain-i béke Ausztriára vonatkozott (1919. szept. 10.)

-  területeket veszített (pl. cseh, morva területek, Szudéta-vidék, osztrák Szilézia, Dél-Tirol, Dél-Stájerország, Bukovina)

- megkapta Burgenlandot

- megtiltották az Anschlusst (egyesülést) Németországgal

- jóvátételt kellett fizetnie

3. a neuilly-i ('nőjji') béke Bulgáriára vonatkozott (1919. nov. 27.)

- területeket veszített a jugoszláv határ mentén és Ny-Thrákiát, jóvátételt kellett fizetnie

4. a sevres-i ('szévri') béke Törökországra vonatkozott (1920. aug. 10.)

- elvesztette összes arab területeit, európai területeinek döntő hányadát, kis-ázsiai területeinek jelentős része olasz és francia befolyás alá került (ezeket 1923-ban, a lausanne-i békében visszakapja)

 

5. a trianoni béke Magyarországra vonatkozott (1920. június 4.)

- elvesztette területének és lakosságának kb. kétharmadát

Garanciák

A békekonferencia döntéseinek garanciáiként létrehozták a Népszövetséget (az ENSZ elődje) a nemzetközi konfliktusok békés megoldása érdekében, ill. kisebbségvédelmi szerződéseket fogalmaztak meg. A gyakorlatban azonban a Népszövetség a francia érdekek szerint működött, a kisebbségvédelem pedig nem valósult meg.

_________________________________________________________

EGYHÁZI ÉS VILÁGI KULTÚRA A KÖZÉPKORBAN

Ábrák a témához:

Száray Miklós: Történelem II.

- román és gótikus stílusú építészet (66. o.)

- a középkori egyetemek felépítése (64. o.)

- a középkori egyetemek elhelyezkedése (térkép, 63. o.)

A középkori ember életét – születését, munkáját, ünnepeit, halálát – meghatározta a vallásos hit, a vallási előírások. A vallás mellett az embereket jogállásuk különböztette meg egymástól: másképpen élt a főúr, a lovag, a polgár vagy a jobbágy. A gazdasági fejlődés tovább árnyalta az életmódbeli különbségeket. Európa régiói között a hasonlóságok mellett jelentősek voltak az eltérések is.

1. Az egyház hatása a mindennapokra

- a vallás hatott a középkori ember világképére (földi élet, paradicsom, pokol) – a legnagyobb büntetés a keresztény közösségből való kiátkozás volt.

- időbeosztás: az egyházi ünnepek, böjtök tagolták az évet, ekkor nem volt szabad dolgozni, háborúzni (vasárnap, karácsony, húsvét, pünkösd, szentek napjai stb.)

- az emberi életút fontos állomásait megszentelte az egyház (születés, házasság, halál).

- a jövedelem, a termés értékének egy tizede az egyházat illette.

- vagyonfelhalmozás (föld, kereskedelem) csak adományokkal (pl. kolostoralapítás, egyéb kegyes felajánlás) igazolható.

 

A középkori falusi ember számára döntő volt az egyházához való tartozás. Ez határozta meg mindennapi életét (munkanapok – pihenőnapok, ünnepek – templomi szertartáson való részvétel, vásárnapok,…) munkafelfogását (a henyélés bűn, a munka kötelesség), világnézetét.

A városi ember elszakadt a természettől, a biztonságot és értéket adó földtől megvált. A városba beköltözvén, s ott élvén, alkalmazkodott az új életformához, a gondolkodása is átalakult (oktatásnak, hírek gyorsabb áramlásának köszönhetően). Az egyháztól is távolabb került, de még mindig nagy szerepet töltött be a vallás az életében.

 

2. Lovagi magatartás, lovagi erények

A lovag a XI. századig a teljes páncélzattal harcoló lovas katonát, ill. a kíséretében szolgáló hasonlóan felszerelt nemest jelentette. A XI-XIII. században az alacsonyabb rangú fegyverforgatót, majd a XIII. századtól a nemesség alsó részének elnevezését jelenti (az eredeti katonai funkciót sokszor már nem is gyakorolták).

A lovagi cím örökletes volt, ezért az ősök emléke, a leszármazás, a rokoni kapcsolatok ismerete fontos volt.

A lovagi életre való felkészülés már 7 éves korban elkezdődött (fegyverforgatás, lovaglás, írás-olvasás stb.). 12 éves kortól az uralkodói és főúri udvarokban, mint apród/fegyvernök folytatódott. Az ifjakat 18 éves koruk táján avatták lovaggá, amikor már rendelkeztek a 7 lovagi készséggel (lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, táblajátékok ismerete, verselni tudás).

A XII. századtól kezdett a lovaggá avatás ritualizálódni: a szertartás előtti napon a lovag meggyónt és fürdőt vett (megtisztult). Az éjszakát virrasztással és imával töltötte. Az avatás: az apa, a nagybáty vagy a hűbérúr adta át a lovagi hivatás jelképeit, a kardot és az övet, majd az avató karddal a vállára ütött (esetleg arcul csapta, ami Jézus szenvedéseire emlékeztetett, amit majd meg kell bosszulnia). Ezután felkötötték a sarkantyúkat, feladták a sisakot és a pajzsot, végül a lovag megesküdött, hogy a lovagi élet szabályait betartja.

A lovagi erények

- a lovag fő feladata a harc, legfőbb erénye a vitézség, a bölcsesség és a bőkezűség (a munka és a vagyongyűjtés megvetendő volt).

- A lovagi esküben is megjelenő erények: naponta mise hallgatás, élete kockáztatása a hitért, az egyház, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul fogságba kerültek védelme, a nők tisztelete, az igazságtalan háborúk elkerülése.

- A lovagnak álcáznia kellett fájdalmát, nem kelthetett szánakozást maga iránt. A szenvedés és a gyötrelem paraszti tulajdonságnak számított.

-  Mindezek mellett termékeny hatást gyakorolt a lovagi jellemre a szerzetesi élet is. Az egyházi tanítás azt sugallta, hogy a szerzetesek és a lovagok tevékenysége sok rokon vonást mutat: a szerzetesek imájukkal, a lovagok a gyengék és a védtelenek gyámolításával és a hittérítéssel küzdenek a társadalom fennmaradásáért. Azaz mindannyian harcosok.

  A lovagok legfőbb erényei a hősiesség (vitézség) és a bölcsesség (megfontoltság) voltak. A lovagi eszményt az testesítette meg, aki rendelkezett e kettővel, s egyensúlyt is tudott tartani az erények között.

  A lovagok mindennapi szokásaiban találunk olyanokat, amelyek alapvetően különböznek a mai ember viselkedési szabályaitól. Az is igaz, hogy a lovagok körében jelentek meg az illedelmes magatartás korunkban is elfogadott elemei. A nő iránti tisztelet, a becsületes viselkedés hagyományait tőlük kapta Európa.

A lovagi életmód

- célja: a harcban való jártasság megszerzése

- vadászatok: kutyák és szolgák hadával vadak tömeges elejtése

- lovagi tornák: sport, szórakozás és hadgyakorlat volt egyszerre (párban, dárdával mérkőző lovagok – a győztesé a vesztes lova, fegyvere; csapatok mérkőzése (itt is párok csaptak össze, de tömegesen, tompított fegyverekkel; a legyőzött lovagok fogságba estek, váltságdíjat kértek értük); a XII. századtól a lovagi tornák harci jellege háttérbe szorult, a lovagok választott hölgyük számára akarták bizonyítani bátorságukat, erejüket.

- helyi összecsapások: háborúk híján a lovagok egymás ellen csatáztak, vagy falvak, városok ellen vonultak (földért, foglyokért, váltságdíjért, hírnévért). Leginkább a nemesi famíliák örökségből kimaradt fiatalabb ifjai (kóbor lovagok) vettek ezekben részt. Az egyház megpróbálta ezeket az összecsapásokat korlátozni: Franciaországból indult az Isten békéje (Treuga Dei) mozgalom, amely ünnepnapokon, a hét utolsó 3 napján megtiltotta a hadakozást, ill. a fegyvertelen emberek bántalmazását.

 

Lakhelyük: kezdetben egyszerű udvarházakban, később fából, majd kőből készült lakótornyokban éltek. A XIII. században kezdtek kényelmesebb lakóépületeket emelni konyhával, díszteremmel (fűtés: cserépkályhával, világítás: fáklyákkal, gyertyával).

 

Viselkedési szabályok: alapelv volt a természetes érzelmek és ösztönök (étkezés, szerelem) elfojtása. Kialakultak a közös étkezések és a társadalmi érintkezés szabályai (köpködés, illetlen orrfújás, meztelenkedés tilalma). Illett másokat végighallgatni, előre engedni, megkínálni, ha volt rá ok – elnézést kérni.

 

Műveltség

Fejedelmi-főúri udvarokban bontakozott ki az udvari kultúra: az udvarokban élő lovagok hölgyüket költeményekben és dalokban magasztalták („udvari szerelem”). Az udvari költészet (trubadúrlíra) alkotói igazi lovagköltők (trubadúrok, minnesangerek), akik elő is adták verseiket.

A lovagi epika híres darabjai: Trisztán és Izolda (lovagregény), Roland-ének (francia), Niebelung-nek (német), Igor-ének  (orosz) lovageposzok

 

 

3. Oktatás

 

A szellemi élet megélénkülése, a fokozatosan terebélyesedő egyházi és világi adminisztráció egyre több művelt szakembert igényelt. A kora középkorban kialakult kolostori iskolák mellett a XII. században egy új oktatási forma jelent meg a városokban, az egyetem. Először Bolognában, Párizsban, Oxfordban (XII. század 2. fele), majd Cambridge-ben, Padovában (XIII. század) és másutt is sorra alakultak az egyetemek. A XIV. századra behálózták Nyugat-Európát, s megjelentek a kontinens középső részén is. (Magyarországon Nagy Lajos – Pécsett, Luxemburgi Zsigmond Budán, Mátyás király Pozsonyban hozott létre egyetemet. Mindegyik rövid idejű kísérlet volt csupán.)

A városokban kibontakozó egyetemek (universitas) a céhek mintáját követve, önkormányzattal rendelkező szervezetként jöttek létre, ahol a tanárok által választott rektor kezében volt a vezetés.

Az egyetemek egyházi intézmények voltak, a professzorok és a diákok nagy része klerikus volt. Mindenütt azonos tananyag szerint folyt az oktatás. Itt képezték a kor klerikus értelmiségét, akik minden országban betöltötték az egyházi és államigazgatási funkciókat, s legfőbb hordozói voltak a középkori Európa szellemi egységének.

A teljes egyetem négy fakultásból (karból) állt: szabad művészetekből (ezt minden hallgató tanulta),  teológiából,  orvosi és  jogi fakultásból. A hét szabad művészet is két részből tevődött össze. A trivium: grammatika, retorika, dialektika; és a quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia és muzsika. (A műszaki tudományokat nem oktatták, mert nem is tartották a tudomány részének. Ezen ismereteket a mesteremberek alkalmazták és adták tovább.)

A korszak tudományosságára még a tekintélytisztelet volt a jellemző, vagyis az éles logikai viták érvei a különböző nagy tekintélyű szerzők művein nyugodtak. A tapasztalatra való hivatkozás csak elvétve jelent meg (Roger Bacon), bár az araboktól átvett alkímia utat tört ebbe az irányba.

 

 

 

4.  Román és gót építészet

 

A XI-XII. században a gazdasági fellendülés Nyugat- És Közép-Európában a román stílus kialakulásához vezetett. A román épületeket általában tömör falak és egyszerű, áttekinthető formák jellemzik. Legjellegzetesebb alkotásai a római bazilikát utánzó templomok voltak. Római mintát követtek a félköríves dongaboltozatok is. A födémek terhét a vaskos oldalfalak és oszlopkötegek viselik, ezért az ablakok, ajtók kisméretűek (lőrésszerű ablakok – bentről lehet kifelé nyilazni, kintről kevésbé, bélletes kapu, díszítés alig). Magyarországi emlékek: jáki templom, bélapátfalvai templom, ócsai templom, lébényi, karcsai templom stb.

            A XII. század végétől teret hódított az új stílus, a gótika. Stílusjegyeit alapvető szerkezeti újításoknak köszönhette. A keresztboltozatos, bordás födém terhét a falakról az oszlopokra, támívek segítségével a támpillérekre hárították. Ezáltal a falak vékonyakká, magasakká s áttörhetőkké váltak. A gótikus templomokban a tartószerkezet bordái között hatalmas ablakokat nyitottak, a templomok világosakká váltak. A nagy ablakfelületeket színes ólomüvegekkel fedték, így csodálatos képeket és belső világítást hoztak létre. A gótika jellegzetes formái a csúcsíves boltozatok és ablakok, rózsaablakok, a magas, gazdagon csipkézett karcsú tornyok. (pl. reimsi katedrális – Franciaország, Westminsteri apátság, nyírbátori templom szegedi ferences templom, kassai dóm, a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György című szobra, a garamszentbenedeki oltár stb.)

__________________________________________________________

 

 

 

 

Oldal: töri/közép/17.
tételbank - © 2008 - 2024 - tetelbank.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat